e-világ
Zsebben hordott világ
Tavaly karácsony és szilveszter között kapta fel a sajtó azt a hírt, hogy az Amazon.com december 25-én – a cég történetében először – több elektronikus könyvet adott el, mint ahány nyomtatottat. A modern technikáért rajongók nem is mulasztották el megjövendölni a papír alapú kiadványok korának végét, de ez az információ jelenleg még csak arra jó, hogy a trendek alakulását lehessen kiolvasni belőle.
A dátumnak komoly jelentősége van: míg a karácsonyi ajándéknak szánt könyveket pár nappal december 25. előtt vásárolják meg, hogy az ünnepre a futár házhoz szállíthassa, addig karácsony napján főleg azok vettek könyvet, akiknek az angyal vagy a télapó az Amazon Kindle2 nevű elektronikuskönyv-olvasóját hozta ajándékba. Ők voltak azok, akik aznap kipróbálva a készüléket e-könyvet rendeltek. És bár pontos adatokat nem lehet tudni arról, hogy az Amazon.com hány Kindle2-t értékesített az elmúlt évben – milliós számokról van szó –, a karácsony napi eladások azt mutatják, hogy a könyvpiac komoly változásokkal néz szembe.
Ennél frissebb hír, hogy a Google bemutatta Nexus One nevű okostelefonját, így komoly riválist állítva az Apple iPhone nevű készülékének. Telefonnak nevezni ezeket a kis méretű eszközöket azonban kicsit anakronisztikus – akárcsak a gőzmozdonyok régies vasparipa elnevezése –, ugyanis bár telefonálni mindkettővel lehet, ezek valójában már alkalmazások futtatására kitalált kézi számítógépek. Legalábbis a felhasználók idejük nagyobb részében inkább a készülék zenelejátszóját, internetes böngészőjét vagy egyéb programjait használják. Az iPhone jelenleg futó reklámja nem is rejti véka alá, hogy jelenleg már százezer alkalmazás kapható vagy tölthető le hozzá ingyen, és minden bizonnyal a Google platformjára is hasonló sebességgel készülnek majd a fejlesztések.
És hogy még árnyaltabb legyen a kép: az Amazon.com is gyárt e-könyv-alkalmazást az iPhone-hoz, így a „telefon” lehet akár a saját magunkat kiszolgáló, mozgó könyvárus bódé is. És ezek még csak azok a lehetőségek, amelyek bele sem kerülhetnének egy jobb sci-fibe.
Az augmented reality, azaz a kiterjesztett valóság az okostelefonok kamerája által mutatott kép és a kijelzőre annak alapján kirajzolt információk összeolvasztása, amelyet a legjobban egy példán keresztül lehet bemutatni: az egyik nagy bútoráruház alkalmazása egy nyilakat ábrázoló papírlap segítségével az üres lakás képére helyezve jeleníti meg a kiválasztott bútort, így mutatva meg, hogy miképpen is nézne ki a lakás berendezve. A bútor forgatásához pedig mindössze a papírlapot kell másik helyzetbe állítani.
Valószínűleg nincsen olyan piaci elemző, aki azt mondaná, hogy 2010 nem lesz a mobil technológiák éve. Az internet már most átalakulóban, és az egyre nagyobb képernyőkre történő optimalizálás mellett egyre inkább égető szükség lesz arra, hogy a mobil eszközök kis méretű kijelzőjére is alakítsák a megjelenést. Az érintőképernyő pedig igencsak behatárolja, hogy mennyi és milyen információ kezelhető rajta kényelmesen. Ez persze valójában jó hír, hiszen a sikeres alkalmazások mind nagyon egyszerűek és könnyen használhatók.
Idén már több száz kötetes könyvtárral fogunk felszállni a villamosra, és akár azon zötyögve is gyarapíthatjuk pár újabb kötettel. Egész világokat vághatunk már zsebre egy könnyed mozdulattal.
Nagy Bence