e-világ

Ezen a té­len iga­zán meg­ta­pasz­tal­hat­juk az idő­já­rás sze­szé­lye­it: hi­deg- és me­leg­re­kor­do­kat, né­ha pe­dig nap­sü­tést, ha­va­zást és ónos esőt egy nap alatt. Re­mény­ség sze­rint 2010-re ki­tű­zött cél­ja­ink, fel­ada­ta­ink, az új év­re tett ígé­re­te­ink és el­ha­tá­ro­zá­sa­ink nem fosz­la­nak sem­mi­vé úgy, mint a ja­nu­á­ri dél­előt­tön gon­dos mun­ká­val fel­épí­tett hó­em­ber né­hány óra alatt…

Im­már jó né­hány éves gya­kor­lat­nak te­kint­he­tő, hogy kü­lön­bö­ző egye­sü­le­tek, in­téz­mé­nyek, nem­zet­kö­zi szer­ve­ze­tek az adott év­ben egy-egy prob­lé­má­ra, an­nak meg­vi­ta­tá­sá­ra, il­let­ve meg­ol­dá­si le­he­tő­sé­ge­i­re össz­pon­to­sí­ta­nak. Az in­ter­ne­ten bön­gész­ve is szá­mos pél­dát ta­lá­lunk erre.

A Fo­gyasz­tó­vé­del­mi Egye­sü­le­tek Or­szá­gos Szö­vet­sé­ge és a Ma­gyar Már­ka­szö­vet­ség ki­emelt cél­ja, hogy 2010 a fi­a­ta­lok éve le­gyen a ci­vil fo­gyasz­tó­vé­de­lem­ben, hi­szen újabb és újabb nem­ze­dé­kek lép­nek a fo­gyasz­tók so­ra­i­ba. Ko­moly ki­hí­vás a fi­a­ta­lok meg­szó­lí­tá­sa: meg kell mu­tat­ni szá­muk­ra, hogy min­den egyes vá­sár­lá­si dön­té­sük­nek kö­vet­kez­mé­nye van biz­ton­sá­guk­ra, egész­sé­gük­re, jó­lé­tük­re vagy ép­pen tá­gabb kör­nye­ze­tük­re néz­ve.

Az Eu­ró­pai Uni­ó­ban 2010 a sze­gény­ség és a tár­sa­dal­mi ki­re­kesz­tés el­le­ni küz­de­lem éve lesz. Ha­bár a sze­gény­ség és a tár­sa­dal­mi ki­re­kesz­tés prob­lé­má­ja Eu­ró­pá­ban ke­vés­bé sú­lyos, mint a fej­lő­dő or­szá­gok­ban, et­től füg­get­le­nül el­fo­gad­ha­tat­lan. Ezért dön­tött az unió a szo­li­da­ri­tás, a tár­sa­dal­mi igaz­sá­gos­ság és a be­fo­ga­dóbb tár­sa­da­lom irán­ti el­kö­te­le­zett­ség meg­erő­sí­té­se mel­lett.

A Ma­gyar Ma­dár­ta­ni Egye­sü­let az „el­tű­nő ma­da­rak nagy­kö­ve­te­ként” a fecs­két vá­lasz­tot­ta az idei év ma­da­rá­nak . Ugyan­is a hosszú tá­vú vo­nu­ló éne­kes­ma­da­rak ve­szé­lyez­te­tet­teb­bek, mint más fa­jok. Eu­ró­pai ál­lo­má­nyuk az el­múlt év­ti­zed­ben csök­ke­nő ten­den­ci­át mu­tat, ez pe­dig ko­moly ha­tás­sal van a bio­di­ver­zi­tás – vagy­is a nö­vény- és ál­lat­fa­jok sok­fé­le­sé­ge – csök­ke­né­sé­re is. A vá­lasz­tás­sal az egye­sü­let kap­cso­ló­dik a bio­di­ver­zi­tás nem­zet­kö­zi évé­hez, me­lyet az ENSZ hir­de­tett meg. A kor­má­nyok ál­tal nyolc év­vel ez­előtt tett ígé­re­tet – hogy tud­ni­il­lik 2010-re je­len­tő­sen mér­sék­lik a bio­di­ver­zi­tás csök­ke­né­sé­nek üte­mét – nem si­ke­rült tel­je­sí­te­ni. Az ENSZ ez­zel is fi­gyel­mez­tet ar­ra, hogy ez a fo­lya­mat az egész em­be­ri­ség jó­lé­tét ve­szé­lyez­te­ti szer­te a vi­lá­gon.

A ha­zai tá­jak­ra, ér­té­kek­re össz­pon­to­sí­tó Ma­gyar Tu­riz­mus Zrt. évek óta ki­emel egy-egy té­mát. A bor és gaszt­ro­nó­mia, a zöld­tu­riz­mus, a vi­zek, a kul­tu­rá­lis tu­riz­mus éve után 2010 a fesz­ti­vá­lok éve lesz. (Ezek kö­zé il­lik az idén Szar­va­son meg­ren­de­zen­dő he­te­dik Szél­ró­zsa ta­lál­ko­zó is.)

És gon­dol­ha­tunk sze­mé­lyes éle­tünk­re is. Mi az, amit min­den­kép­pen meg sze­ret­nénk vál­toz­tat­ni, mi az, ami­re min­den­kép­pen oda sze­ret­nénk fi­gyel­ni az új esz­ten­dő­ben? A sa­ját ta­pasz­ta­la­ta­ink, a hír­adá­sok és a kü­lön­fé­le kör­nye­zet­vé­del­mi kam­pá­nyok, ame­lyek­be ma már „úton-út­fé­len” be­le­bot­lunk, ösz­tö­nöz­het­nek min­ket ar­ra, hogy idén meg­pró­bál­junk (még) kör­nye­zet­tu­da­to­sab­ban él­ni: tu­da­tos vá­sár­lók­ká vál­ni; csök­ken­te­ni és sze­lek­tí­ven gyűj­te­ni az ál­ta­lunk ter­melt hul­la­dé­kot; le­kap­csol­ni a fe­les­le­ge­sen égő vil­lanyt; el­zár­ni a csa­pot fog­mo­sás köz­ben; ne­tán még a tö­meg­köz­le­ke­dés­sel is meg­pró­bál­koz­ni…

Míg a ta­valy év vé­gi kop­pen­há­gai klí­ma­csú­cson a vi­lág a nagy­ha­tal­mak ve­ze­tő­i­nek dön­té­se­it fi­gyel­te, egy – az EL­TE Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Ka­rá­nak hír­le­ve­lé­ben is köz­zé­tett – fel­mé­rés ered­mé­nyei sze­rint az ame­ri­ka­i­ak mint­egy fe­le ha­tá­ro­zott a zöl­debb élet­vi­tel mel­lett (ami az elő­ző évek­hez ké­pest kö­zel tíz­szá­za­lé­kos emel­ke­dést je­lent). A ku­ta­tás ta­lán leg­fon­to­sabb ré­sze, hogy a meg­kér­de­zet­tek szin­tén több mint fe­le sze­rint „az egyén az, aki leg­ha­té­ko­nyab­ban tud po­zi­tív vál­to­zást elő­idéz­ni a kör­nye­zet­vé­de­lem te­rü­le­tén”. Sőt a leg­na­gyobb ré­szük úgy vél­te, hogy „a na­pi ru­tin­ban al­kal­ma­zott egé­szen ap­ró vál­toz­ta­tá­sok leg­alább annyi­ra fon­to­sak, mint a hi­va­ta­los, szer­ve­zett kör­nye­zet­vé­del­mi prog­ra­mok­ban va­ló rész­vé­tel”.

Per­sze ko­ránt­sem dől­he­tünk hát­ra a ka­ros­szé­künk­ben. Sok ap­ró és sok nagy lé­pést kell még meg­ten­nünk, hogy meg­tör­tén­jék a va­ló­di élet­mód- és szem­lé­let­mód­vál­tás. E ro­vat­tal is eh­hez sze­ret­nénk hoz­zá­já­rul­ni a ma­gunk esz­kö­ze­i­vel. Míg két év­vel ez­előtt ál­ta­lá­nos­ság­ban te­kin­tet­tük át a gyü­le­ke­ze­ti élet­ben meg­va­ló­sít­ha­tó, a kör­nye­zet­tu­da­to­sabb élet­re ösz­tön­ző le­he­tő­sé­ge­ket, idén kü­lö­nö­sen azo­kat a gyü­le­ke­ze­te­ket, kö­zös­sé­ge­ket sze­ret­nénk be­mu­tat­ni, ame­lyek hi­tük­ből és el­ha­tá­ro­zá­suk­ból fa­ka­dó­an lé­pést tet­tek az él­he­tőbb kör­nye­zet meg­te­rem­té­se fe­lé. Azért, hogy min­den ne­héz­ség, buk­ta­tó és ne­ga­tív ta­pasz­ta­lat el­le­né­re te­gyük a dol­gun­kat. Még­is!

JcsCs