Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2010
- 04
4. szám – 2010/01/24
Vízkereszt ünnepe után utolsó vasárnap
Napról napra |
Új nap – új kegyelem
Vasárnap
Elment a magdalai Mária, és hírül adta a tanítványoknak: „Láttam az Urat!” Jn 20,18 (Zsolt 31,9; Mt 17,1–9; 2Kor 4,6–10; Zsolt 1) Voltál-e már szemtanúja valamilyen történésnek? Meséltél-e ...
>>
|
Élő víz |
Összhangzattan
1. Összhang – de mivel és kivel?
Ismertek-e kiegyensúlyozott, hiteles, harmóniában élő embereket? Olyanokat, akiknek szavai, belső világa és tettei összhangban vannak. Én ismerek. Vannak közöttük gyerekek, kamaszok, felnőttek, hívők és nem hívők. A szavaknak, a szívnek és a tetteknek az egybecsengése természetesen csak akkor szép, ha együtt szól az Alkotó muzsikájával. Úgy gondolom, a szíve mélyén érzi ezt minden ember.
>>
|
Kinek ég a gyertyaláng?
Ez a pici, semmi, izgő-mozgó fényecske… Miért van az, hogy ennyi energia kell a világossághoz? Teljesen érthetetlen, hogy a sötétség csak úgy eleve van, semmit sem kell tennie, és ahogy az utolsó szikra is ellobban, átveszi esztelen uralmát. De ez a kis apróság amíg ég, addig övé a világ. Még melegít is.
>>
|
Jobban boldogul kettő, mint egy
A vejemmel nemrég olyan házimunkában vettünk részt, mely bár egyszerűnek tűnt, a valóságban mégis sokkal nehezebb lett volna, ha nem együtt csináljuk. David, akinek kitűnő érzéke van a gépekhez, valószínűleg egyedül is megbirkózott volna a feladattal, az én segítségemmel azonban minden sokkal gyorsabban ment. Én, mint technikai antitalentum, reménytelenül elveszett lettem volna az ő meglátásai és utasításai nélkül.
>>
|
HETI ÚTRAVALÓ
„Fölötted ott ragyog az Úr, dicsősége meglátszik rajtad.” (Ézs 60,2)
>>
|
Egyházunk egy-két hete |
Mit tanít egyházunk – a Szentírásról?
Népes hallgatóság jelenlétében január 14-én, csütörtökön kezdődött az Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület (EBBE) tavaszi előadás-sorozata. Címe: Mit tanít egyházunk? Az egymás után következő előadások keresztény hitünk sarokpontjait járják körül, érthető tehát, hogy sokan fogadták örömmel az EBBE meghívását a közös tanulásra.
>>
|
Keresztutak |
Deák téri templomunkban nyílt meg az ökumenikus imahét
2010. január 17. és 24. között rendezik meg az ez évi ökumenikus imahetet. Országos megnyitóünnepségét január 17-én este hat órakor tartották a Deák téri evangélikus templomban. Szentbeszédet mondott dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek, igét hirdetett dr. Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke.
>>
|
Felújították a szószéket Martonháza evangélikus templomában
Immár teljes pompájában díszeleg a kelet-szlovákiai Martonháza (Ochtiná) középkori evangélikus templomának barokk szószéke. A két restaurátor, a zselízi Mézes Árpád és a rozsnyói Koren Sándor december második felében rakta össze a darabjaira szedett és felújított szószéket – írja január 13-i számában az Új Szó című szlovákiai magyar napilap.
>>
|
Gyorsmérleg a jótékonysági szervezetek decemberi segélyezési akcióiról
Élelmiszer- és ruhasegélyek mellett villanyszámla-támogatás, melegétel-osztás és szemüvegjuttatás is szerepelt a segélyszervezetek decemberi akciói között.
>>
|
Üldöztetések tegnap és ma
A 2009. esztendő egyházi történéseit, eseményeit összegezte a Keresztény–Zsidó Társaság január 12-i összejövetelén. Egyebek mellett a Magyarországi Evangélikus Egyház rendezvényei és a világszerte tapasztalható keresztényellenes megmozdulások, atrocitások, illetve az iszlám erősödő terjeszkedési törekvései, valamint a modern kori antiszemitizmus által felvetett kérdések kerültek szóba. A Deák téri evangélikus gyülekezet nagytermében ehhez kapcsolódóan – immár hagyományosan – sajtótájékoztatót is tartottak Hangfogó nélkül címmel.
>>
|
Jubiláló törvény
A motiváció nyilvánvaló és egyértelmű. Szükségünk van arra az energiára, amelyet a kezdetekhez való visszatekintés szolgáltat. Ezért vált általánossá az emlékezés a húsz évvel ezelőtti eseményekre, szóljunk akár fordulatról, akár rendszerváltozásról. Mosolyognivaló a változások jelentőségének, valódiságának a megkérdőjelezése, bármennyire előrébb kellene már tartanunk a társadalom megújulásának az útján. Szerény memóriára vall a rendszerváltozás vitatása a világpolitika egészét vagy csak a kelet-közép-európai régiót tekintve is.
>>
|
Huszonegy új egyház alakult tavaly
Huszonegy új egyház, vallási közösség alakult 2009-ben Magyarországon – közölte az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala január 13-án a Magyar Távirati Iroda megkeresésére.
>>
|
Az ökumené nem emberi találmány
Egyedül Isten képes az egységet létrehívni, a Szentlélek által, aki az egység lelke. Megtapasztaltuk ezt az első pünkösd óta annyiszor – mutatott rá ifj. Hafenscher Károly evangélikus lelkész, a révfülöpi Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ vezetője egy ökumenikus imatalálkozón.
>>
|
Van, aki csak playboy, és van, aki hittérítő is egyben
Silvio Berlusconi és Moammer Kadhafi imádja a csinos nőket. A gazdagság és a hatalom mindkettőjük számára kellő lehetőséget kínál arra, hogy körül is vegyék magukat dekoratív hölgyekkel. Az olasz kormányfő híres arról, hogy lengén öltözött szépségeket rendel magához szardíniai villájába, míg a líbiai vezető nemrégiben az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csúcstalálkozójának afrikai küldötteként Rómában egy olasz hoszteszügynökség révén két estére kétszáz-kétszáz hölgyet kéretett magához.
>>
|
Kultúra napi gondolat- töredékek
Boldogasszony hava az idén fergeteggel köszöntött ránk. S akik a budakeszi Himnusz-szobornál, V. Majzik Mária monumentális alkotásánál szilveszter éjjelén az esős-szeles időjárás ellenére újévet köszönteni összegyűltek, a felcsendülő harangok játékának hallgatása közben elmerenghettek azon, hogy a reformkor költőjében, Kölcsey Ferencben és versének dallá komponálójában, Erkel Ferencben milyen érzéseket kelthettek hajdan a „magyar nép zivataros századai”.
>>
|
Magyar prédikátor a reformátor asztalánál
Az utókor méltán nevezi Dévai Bíró Mátyást „a magyar Luthernek”, aki az evangélium fáklyáját egész Magyarországon, sőt Erdélyben is, Brassóig széthordozta. Rettenthetetlen igehirdetésével, nagy buzgalmával, merész úttörésével hazánk vérbeli reformátora lett. Lutherrel való személyes kapcsolata és hatása Dévai egész életművén tükröződik. Műveinek nagy része fennmaradt. Széles körű munkássága a reformáció ügyét szolgálta, ellenfeleit elhallgattatta, az egyház ige szerinti megújulását hirdette – Lutherhez hasonlóan. Luther és Melanchthon hű követője, de nem szolgai másolója volt.
>>
|
Evangélikusok |
A könyvesbolt, amelynek még vendégkönyve is van
Huszár Gál – az 1500-as években élt reformátor, nyomdász, énekszerző. „A Huszár Gál” – a főváros szívében 1995-ben nyílt evangélikus papír- és könyvesbolt rövid, immár fogalommá vált elnevezése, és nem csak lutheránus berkekben. Fánczi Györgyi boltvezetővel az üzlethelyiség olvasósarkában beszélgettünk.
>>
|
Bemutatkozik a Váci Evangélikus Egyházközség
A Vácz város története című munka 1546. évről szóló szakaszában olvashatunk az első, protestánsnak mondott, de minden bizonnyal a reformáció evangélikus irányzatát képviselő prédikátorról, aki a wittenbergi egyetemről érkezett haza szülővárosába.
>>
|
e-világ |
Hatvani 3 millió
Hárommillió forinttal támogatja a hatvani Szent Adalbert-templom új orgonájának megvásárlását a település önkormányzata – tájékoztatta a város polgármestere múlt pénteken az MTI-t. A képviselő-testület ezzel nem csupán a katolikus egyházat támogatja, hiszen a belvárosi templom városi rendezvényeknek és hangversenyeknek is helyet ad – mondta Érsek Zsolt (MSZP). Az új orgona 15 millió forintba kerül. Megvásárlásához 10 millió forinttal járul hozzá a területen illetékes váci püspökség, míg 2 millió forintot a plébánia biztosít.
>>
|
Mégis?!
Ezen a télen igazán megtapasztalhatjuk az időjárás szeszélyeit: hideg- és melegrekordokat, néha pedig napsütést, havazást és ónos esőt egy nap alatt. Reménység szerint 2010-re kitűzött céljaink, feladataink, az új évre tett ígéreteink és elhatározásaink nem foszlanak semmivé úgy, mint a januári délelőttön gondos munkával felépített hóember néhány óra alatt…
>>
|
Keresztény szemmel |
Esetleg mi is, ugyanígy?
Tudomásom szerint nem vagyok klausztrofóbiás. Ezzel az idegen szóval azt a pszichés túlérzékenységet jelölik, amely azokat jellemzi, akik betegesen félnek a szűk, zárt terektől. Az ebben a zavarban, betegségben szenvedők nem mernek liftbe vagy metrókocsiba szállni, nem merik magukra zárni kisebb helyiségek ajtaját, mert ha külső kényszerítő körülmények miatt mégis ezt megtenni kénytelenek, akár beteges nyugtalanság, pánikreakció is elfoghatja őket, és szinte öntudatlan meneküléskényszerük támad. Eközben – szélsőséges esetben – akár magukban, akár másokban is kárt tehetnek.
>>
|
Jegyzetlapok
Újévi sorok. Egymás újesztendei köszöntése ma már többnyire csak ennyi: „Boldog új évet!” Vagy még kurtábban: „B. ú. é. k.” Alig van gyerek, aki még énekelne szüleinek ilyenkor, esetleg tudna kedves rigmusokat. Én ma is hallom a régi vidám-komoly sorokat, szinte reng belé a lélek: „Adjon Isten füvet, fát, / Tele pincét, kamarát, / Sok örömet e házban, / Boldogságot hazámban / Ebben az új évben. / Elmondanám, nincs bundám, / Mert nem hagyott nagyapám.” Ilyenkor apám szeretettel hívott magához, hogy a legszebbet soha ne feledjem el. Mondta, és én halkan ismételtem: „Újesztendő, vígságszerző most kezd újulni, / Újulása víg örömet most kezd hirdetni. // Hirdeti már a Messiást eljöttnek lenni, / Legyetek hát Istennek igaz hívei!”
>>
|
Két megállónyi mosolyáradat
A mai modern világ kulcsszava a rohanás. Rohanunk reggel iskolába, munkába menet; rohanunk délben ebédelni; rohanunk délután haza, boltba, a különböző elfoglaltságainkra, és rohanunk este is, alvás közben, hiszen az agyunk már képtelen kikapcsolni. Ez a rohanás okozza azt, hogy elmegyünk egymás mellett az utcán, nincs időnk arra, hogy pár jó szót szóljunk a másikhoz, sőt arra sincs időnk, hogy ha olyan helyzet alakul ki, netán segítsünk a másikon. A legnagyobb probléma az, hogy így arctalanná válunk nemcsak mások, de a magunk szemében is.
>>
|
Lelkészképzés és „laikusképzés”
Nemrégiben olyan istentiszteleten vettem részt, amelyen vendég lelkész szolgált. Az anyaország egyik egyházmegyéjének esperese, tehát egy többre bízatást nyert pásztor hirdette az igét.
>>
|
A hét témája |
Istentisztelettel köszöntötték a magyar kultúra napját
„Kultúra szavunk eredeti jelentése »földet művelni«, legmagasabb rendű értelme pedig: »tisztelni Istent«” – mutatott rá Jankovics Marcell a magyar kultúra napja alkalmából január 17-én rendezett szatmárcsekei ünnepségen, amelyet – a hagyományoknak megfelelően – ökumenikus istentisztelethez kapcsolódóan tartottak meg az ukrán határ menti település református templomában. A Kossuth-díjas filmrendező a Kölcsey Társaság neki adományozott emlékplakettjének átvétele után szólt a hajlékot zsúfolásig megtöltő gyülekezethez, hangsúlyozva, hogy a megelőző másfél órában tehát a kultúra legmagasabb rendű megnyilvánulását élhette át Isten házának közössége. Az ünnepi eseményen részt vett és beszédet mondott a Magyar Körtársaság államfője, Sólyom László is, majd a templomi együttlétet követően maga is koszorút is helyezett el nemzeti imádságunk költőjének, Kölcsey Ferencnek a közeli síremlékén.
>>
|
Égiekhez fohászkodva
Minden állam rendelkezik arról, mik legyenek nemzeti jelképei. Meghatározza zászlaját, címerét, és gyakran azt is rögzíti alkotmányában, melyik költői vagy népi eredetű szöveg és dallam legyen a himnusza. Zászlók már az ókorban is voltak, a címerek pedig a középkortól töltöttek be fontos szerepet – igaz, kezdetben még nem állami, sokkal inkább családi szimbólumként. A vallásos költészet egyik képviselőjeként az ódával rokonított himnusz eredendően olyan „Istent vagy isteni hatalmakat dicsőítő, hozzájuk segítségért fohászkodó, imaszerű ének, amelynek célja a felsőbbrendű lény erejének befolyásolása”. Voigt Vilmos folklorista idézett definíciója a műfaji határokat is segít meghúzni: noha már régóta készek vagyunk a himnuszok közé sorolni úgyszólván minden emelkedett hangvételű, „himnikus” költeményt, eredendően az Isten-központúsága választotta el markánsan a himnuszt az ódától, amelynek tárgya elvileg bármi lehet. Nemzeti jelképpé azonban egy himnusz csak akkor vált, illetve válik, amikor – többségi elfogadottsága révén – alkotmányjogi fogalomnak, azaz egy állam reprezentálására szolgáló szöveges műnek tekintjük. A nemzeti himnuszok megszületése a modern nemzetállamok kialakulásának idejére tehető, ám – ellentétben a magyar himnusszal – nem minden nemzeti himnusz rangjára emelt (eleve énekelt vagy utólag megzenésített) költemény felel meg a műfaj eredeti alapkövetelményének. A magyar államiság mai jelképei – a Szent Korona kivételével – viszonylag későn alakultak ki. Ez történt himnuszunkkal is, melynek szövege 1823. január 22-én íródott. Megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, és Erkel Ferenc dallamával további hat évtized múltán, 1903-ban lett az ország törvényileg elfogadott himnusza. Nemzeti jelképnek az alkotmány 1989-ben ismerte el. Abban az évben, amikortól Kölcsey költeményének „születésnapja” a magyar kultúra napja is.
>>
|
Látjátok feleim…
Mindannyiunk számára becses és féltett kincsek az emlékek. Akár a lelkünkben, akár régi fotók, levelek, személyes tárgyak formájában őrizzük őket, dobozokba zárva. Értékük anyagiakban kifejezhetetlen – hozzánk tartoznak, identitásunk részei. Egy népnek is vannak hasonló kincsei: például a nyelvemlékek. A Tihanyi alapítólevélről, a Halotti beszéd és könyörgésről, az Ómagyar Mária-siralomról talán mindenki hallott már – de mindezt látni, betűzgetni, keresgélni az első magyar mondatokat, helységneveket, bogarászni a míves kézírásokat, a sűrűn rótt sorokat, imakönyveket, kódexeket… – az igazi kaland, utazás nyelvtörténetünk ómagyar korszakába, a történelmi középkorba. A magyar írásbeliség első ötszáz évének – az államalapítástól a mohácsi vészig terjedő időszaknak – az emlékeit múlt év decemberében egyházunk országos irodájának dolgozói is megtekinthették. Az Országos Széchényi Könyvtárban látható kiállításon Kalina Katalin, az oktatási osztály vezetője volt értő tárlatvezetőnk.
>>
|
E heti Luther-idézet |
Luther Idézet
„Bizony, ha a szüntelenül munkálkodó
Teremtő és munkatársa, Krisztus
visszavonná a kezét, zátonyra
jutna és darabokra törne minden.
Ezért valljuk a hitágazatban: Hiszek
Istenben, mindenható Atyában,
mennynek és földnek ...
>>
|
Kultúrkörök |
Hívogató harangszó
Minden nagy ünnep előtt felcsendülnek a harangok az újpesti baptista imaházban, ilyenkor azonban a templomtorony harangja mellett egy kézi hangszerekből álló együttes is hívja az érdeklődőket Isten házába. Mert ahogyan a templom harangjának feladata, hogy az embereket Istenhez hívja, úgy az Újpesti Baptista Harangzenekar tagjai is ezt a célt szeretnék szolgálni ajándékba kapott hangszereikkel.
>>
|
Nyitra püspöki vára
Változik a világ. A 11. században a magyar uralkodó, Szent István a felvidéki Nyitra várába záratta ellenszegülő unokatestvérét, a később megvakított Vazult. A 21. században Szent István kései „utódját” a diplomáciában szokatlan módon késztették meghátrálásra a Felvidék új urai a trianoni rablóbékében meghúzott határon, megmutatva, hogy a valóságban – nem a brüsszeli bürokrata nyelvezetben vagy a bécsi cukrászdás stílusú, hazug reklámkampányokban – mennyit ér a mindenhatónak elkönyvelt európai uniós alapelv a határok átjárhatóságáról…
>>
|
A vasárnap igéje |
Egy búzaszem halálára
Jeruzsálem, Kr. u. 33. niszán havának első hete. A város készülődik a páskaünnepre. Ezrével érkeznek a zsidók vidékről és külföldről, hogy a jeruzsálemi templomban ünnepeljék Isten egykori szabadítását. Az utcákon kisebb-nagyobb csoportosulások, a tömeg a templom felé tart. Közben szenvedélyesen beszélgetnek. A fő téma a Messiás eljövetele.
>>
|
Oratio oecumenica |
Oratio ˝cumenica
Urunk, Istenünk, aki Jézus Krisztus által dicsőséget szereztél szent nevednek, s arra biztattál minket, hogy könyörgéseinkben bátran és kitartóan keressünk téged, hallgasd meg imádságunkat, és add meg számunkra ...
>>
|
|