Kultúrkörök

Erős vá­rak

Vál­to­zik a vi­lág. A 11. szá­zad­ban a ma­gyar ural­ko­dó, Szent Ist­ván a fel­vi­dé­ki Nyit­ra vá­rá­ba zár­at­ta el­len­sze­gü­lő uno­ka­test­vé­rét, a ké­sőbb meg­va­kí­tott Va­zult. A 21. szá­zad­ban Szent Ist­ván ké­sei „utód­ját” a dip­lo­má­ci­á­ban szo­kat­lan mó­don kész­tet­ték meg­hát­rá­lás­ra a Fel­vi­dék új urai a tri­a­no­ni rab­ló­bé­ké­ben meg­hú­zott ha­tá­ron, meg­mu­tat­va, hogy a va­ló­ság­ban – nem a brüssze­li bü­rok­ra­ta nyel­ve­zet­ben vagy a bé­csi cuk­rász­dás stí­lu­sú, ha­zug rek­lám­kam­pá­nyok­ban – mennyit ér a min­den­ha­tó­nak el­köny­velt eu­ró­pai uni­ós alap­elv a ha­tá­rok át­jár­ha­tó­sá­gá­ról…

Mind­ezt ra­goz­hat­nánk to­vább, de fé­lő, csak szo­mo­rú­ság, mi több, ke­resz­tény ér­té­ke­ink­kel össze­egyez­tet­he­tet­len, jó­ra nem ve­ze­tő in­du­lat tör­ne elő. Re­mény­ked­jünk, hogy a Nyit­ra vá­rá­ba ve­ze­tő út leg­alább az egy­sze­rű ha­lan­dó­nak to­vább­ra is jár­ha­tó. Az az út, mely a püs­pö­ki szék­vá­ros leg­han­gu­la­to­sabb ne­gye­dé­be ve­zet.

Az ál­lam­ala­pí­tást meg­elő­ző­en a vá­ros kör­nyé­kén több pa­lánk­vár állt. A szlo­vák ere­det­mí­to­szok­ban fel­buk­ka­nó nyit­rai köz­pon­tú fe­je­de­lem­sé­gek lé­te azon­ban ko­ránt­sem tisz­tá­zott. Szent Ist­ván itt ala­pí­tott vár­is­pán­sá­got, mely ki­emelt stra­té­gi­ai je­len­tő­ség­re tett szert a min­den­ko­ri ki­rá­lyi her­ce­gek bir­to­ka­ként.

Köny­ves Kál­mán ide­jé­ben az esz­ter­go­mi ér­sek­ség­hez tar­to­zó te­rü­let ön­ál­ló püs­pök­ség­gé vált, nyit­rai szék­hellyel. Kő­vá­ra is ek­kor­tól épült, és a 13. szá­zad­tól egy­há­zi kéz­be ke­rült. Az erő­dít­mény ma is ál­ló fa­lai az 1400-as évek­re da­tál­ha­tó­ak, je­len­le­gi for­má­ju­kat a 17. szá­zad­ban nyer­ték el.

Az Ár­pád-kor­ban több­ször ost­ro­mol­ták a vá­rat. A tö­rök hó­dí­tás is érin­tet­te, bár az or­szág dé­leb­bi vi­dé­ke­i­hez ké­pest el­ha­nya­gol­ha­tó mó­don, hi­szen az osz­má­nok 1663-tól mind­össze egy esz­ten­de­ig tud­ták ural­muk alatt tar­ta­ni. A Habs­burg-el­le­nes moz­gal­mak­ból is ki­vet­te ré­szét Bocs­kai és Beth­len had­mű­ve­le­tei ré­vén.

Nyitra városa 1920-tól az egy­ko­ri Cseh­szlo­vá­kia, a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú ide­jén a fa­sisz­ta szlo­vák ál­lam, majd a cse­hek­től va­ló bú­csú után az ön­ál­ló Szlo­vák Köz­tár­sa­ság ré­sze. Tu­risz­ti­kai fon­tos­sá­gát te­kin­té­lyes vár­fa­lai és bás­tyái, va­la­mint egy­há­zi épü­le­tei, ró­mai ka­to­li­kus szé­kes­egy­há­za és püs­pö­ki pa­lo­tá­ja ad­ják.

Re­zsa­bek Nán­dor