e-világ
Egyházi pénzügyek – világi megközelítésben
Tekintélyes terjedelmű, 1115 oldalas szakkönyvet dobott piacra a múlt év végén a CompLex Kiadó A közpénzügyek nagy kézikönyve címmel.
A gazdasági szakemberek figyelmét joggal felkeltő közpénzügyi kézikönyv valószínűleg kevéssé keltette föl a karácsonyi könyvvásár bőségében ajándék után nézelődő egyháztagok érdeklődését, hiszen a közpénzügyeken az átlagember mindössze az állami költségvetéssel kapcsolatos kérdéseket érti.
Ha a könyv kizárólag az állami pénzügyeket tárgyalná, valószínűleg felesleges is lenne, hogy a karácsonyi ünnepkör zárását követően felhívjuk rá egyházi hetilapunk olvasóinak figyelmét. A rendszerváltozást követően azonban az egyházak is kiléptek a szűken értelmezett hitéleti karanténból, s számos, korábban kizárólag állami-önkormányzati közfeladat megoldásából vállalnak részt, közmegelégedésre, és sokszor anyagi-szellemi teherbírásuk határán is túl. E közfeladatok ellátása során számtalan területen érintkeznek az állami és önkormányzati szervekkel és hatóságokkal, így az egyházak is tekintélyes összegű közpénzt használnak fel működésük során.
Bár ez a tény ismert az iskolákat, szeretetintézményeket működtető gyülekezetek, felekezetek felelős tisztségviselői számára, már az egyszerű egyháztagok körében sem tekinthető köztudottnak. Még kevésbé tájékozott erről az egyszerű – felekezetekhez nem kötődő vagy ezek tevékenységében aktívan szerepet nem vállaló – állampolgár. Ezért tekinthető ez a mű hiánypótlónak, mivel a széles szakmai közvélemény számára mutatja be az egyházak közéleti szerepvállalásának anyagi forrásait, felhasználási céljait.
A kötet több fejezetben átfogóan szól az állami és önkormányzati pénzügyek forrásairól, az adóztatás rendszeréről, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás ellenőrzési és információs rendszeréről. A hazai gyakorlat ismertetése mellett kitér az adott témában követett nemzetközi gyakorlatra, illetve bemutatja az európai uniós eljárásokat is.
Az egyes fejezetekben megjelennek kiegészítő információként az egyházak közpénzkezelési előírásai és gyakorlata is. Az olvasó megismerkedhet az egyházfinanszírozás európai modelljeivel és hazai gyakorlatával, az egyházak költségvetés-készítési és zárszámadási, valamint ellenőrzési előírásaival. A hazai eljárások bemutatása nemcsak általánosságban, hanem a katolikus, református és evangélikus egyház tételes jogának ismertetésével is megtörténik, ezért nemcsak az érdeklődő világi szakemberek, hanem az egymás gyakorlata iránt érdeklődő egyháztagok is haszonnal forgathatják, illetve kézikönyvként használhatják.
A kiadványban az egyházi gazdálkodás áttekintése természetesen inkább csak kiegészítőnek tekinthető, terjedelmileg mindössze három-négy százalékot tesz ki. Fontosabb a megjelenés ténye. A szakmai közvélemény számára e kiadvány segítségével is tudatosulhat, hogy a magyarországi egyházakban a közpénzekkel felelős gazdálkodás folyik, az egyházak belső jogi előírásai, valamint a gazdálkodásért felelős személyek elkötelezett tevékenysége garanciát jelent arra, hogy a többek között keresztény közösségek tagjaitól beszedett adók terhére is megvalósuló közfeladat-finanszírozás rendezett keretek között, az európai standardok szerint folyik.
A kiadvány egyházi vonatkozású fejezeteit a Magyarországi Evangélikus Egyház jogászaként dr. Kőváriné dr. Benkő Ingrid és az MEE Országos Számvevőszékének elnöke, dr. Zsugyel János jegyezte.
E. É.