Gyermekvár

Al­bert és Pong­rác lo­vag­nak egy hat­for­du­lós fel­ada­tot kell meg­ol­da­nia Sza­káll ki­rály ké­ré­sé­re. Old­já­tok meg ti is a fel­ada­to­kat, ame­lyek mind­egyi­ke egy-egy sza­már­ral kap­cso­la­tos bib­li­ai tör­té­net­hez kö­tő­dik, és a meg­fej­té­se­ket össze­gyűjt­ve küld­jé­tek el a szer­kesz­tő­ség cí­mé­re (Evan­gé­li­kus Élet szer­kesz­tő­sé­ge, 1085 Bu­da­pest, Ül­lői út 24.). A bo­rí­ték­ra ír­já­tok rá: Gyer­mek­vár. A vé­gén aján­dé­kot kap­tok.

– Pong­rác ba­rá­tom, a mai bib­li­ai tör­té­ne­tünk­nek egy na­gyon okos sza­már az egyik fő­sze­rep­lő­je.

– Várj, hadd ta­lál­jam ki! Az Ószö­vet­ség­ben le­het ró­la ol­vas­ni?

– Igen.

– A gaz­dá­já­nak az el­len­sé­ges Mó­áb ki­rályának, Bá­láknak a ké­ré­sé­re meg kel­lett vol­na át­koz­nia Iz­rá­el né­pét?

– Igen.

– De ő az el­ső kö­ve­tek ké­ré­se­kor nem in­dult út­nak, mert az Úr nem en­ged­te?

– Így igaz.

– Ak­kor újabb, még több és te­kin­té­lye­sebb ve­ze­tőt kül­dött a ki­rály ér­te, és így el is in­dult Bá­lák ki­rály­hoz?

– Igen.

– Az Úr azon­ban meg­ha­ra­gu­dott rá, és egy an­gya­la állt az úton elé, aki­nek ki­vont kard volt a ke­zé­ben?

– Igen.

– Azon­ban csak a sza­már lát­ta őt, és hogy meg­véd­je gaz­dá­ját, há­rom­szor is meg­pró­bál­ta ki­ke­rül­ni az an­gyalt; egy­szer még a fal­hoz is la­pult? Ezért nem­hogy nem ka­pott kö­szö­ne­tet, de ve­rés lett a ju­tal­ma?

– Igen.

– Ak­kor az Úr be­széd­re nyi­tot­ta a sza­már szá­ját, és ő el­mond­ta, hogy nem vé­let­le­nül volt en­ge­det­len a gaz­dá­já­val?

– Igen.

– Ab­ban a pil­la­nat­ban pe­dig a gaz­da is meg­lát­ta a ki­vont kar­dú an­gyalt, és rá­jött, hogy a sza­már há­rom­szor is meg­men­tet­te az éle­tét?

– Igen.

– Ak­kor rá­kér­de­zek: Bá­lám sza­ma­rá­ról van szó?

– Igen. Ügyes vagy, Al­bert ba­rá­tom, hogy így ki­ta­lál­tad! Eb­ben a tör­té­net­ben bi­zony a sza­már oko­sabb volt, mint a gaz­dá­ja. Bá­lám pe­dig jó lec­két ka­pott, hogy az Úr aka­ra­tát tel­je­sít­se, és ne a sa­ját fe­je után men­jen. A tör­té­net vé­gén pe­dig nem meg­át­koz­ta, ha­nem meg­ál­dot­ta Iz­rá­el né­pét, aho­gyan Is­ten pa­ran­csol­ta ne­ki.

– Most pe­dig old­juk meg a ke­reszt­rejt­vényt, hogy meg­kap­juk a ke­re­sett szót!