e-világ
Felelősségvállalás a környezetért
Beszélgetés Szarka István lelkésszel
Az Evangélikus Élet rendszeres olvasói már értesülhettek róla – a 2009. június 14-i, illetve július 5-i számból –, hogy tavaly nyáron felújították a Bakonycsernyei Evangélikus Egyházközség templomának, esperesi és lelkészi hivatalának, valamint imaházának fűtési rendszerét, így jelenleg az épületek fűtése nagymértékben megújuló energiaforrásokra támaszkodik. A műszaki paraméterek mellett arról talán kevesebb szó esett, hogy milyen változást hozott ez a gyülekezet szemléletében, és milyen további terveik vannak a teremtett világ megóvása érdekében. Erről kérdeztük a lelkészt, Szarka Istvánt.
– Mennyire volt tudatos és fontos szempont a döntéshozatal során a teremtett környezet védelme?
– A megvalósult beruházás egy 2000-ben elkészült – a lelki munkára és az azt kiszolgáló környezetre is kiterjedő – átfogó terv egyik jelentős állomása volt. Az elmúlt tíz esztendő felújításainak – a lelkészi hivatal nyílászáróinak cseréje, a födém szigetelése, majd külső szigetelés és vakolás, alacsony hőmérsékletű padlófűtési rendszer kiépítése – célja az energiafogyasztás csökkentése volt. Mindeközben a templom és az imaház fűtési rendszere is elavulttá és veszélyessé vált. Elmondhatjuk, hogy a megújuló energiák melletti döntésünket a józan észen kívül a példaadás is motiválta. A megvalósult beruházás üzenetet közvetít az egyháztagok és a kívülállók felé is.
– Nem tudom, véletlen egybeesés-e, de az átadási ünnepség időpontja közel volt a szeptember utolsó és október első vasárnapja közé eső teremtés hetéhez. A gyülekezet minden tagja számára egyértelmű és fontos volt-e, hogy ezzel a lépéssel a teremtett világ megóvását szolgálják?
– Már a program címe is – A tisztább Bakonyért – a teremtés védelmét sugallja. A beruházás határidőre elkészült, az átadás időzítése az általunk készített terveknek megfelelően történt. Az egybeesés véletlen volt, ám külön örülünk, hogy a két esemény erősíthette gyülekezetünk tagjaiban és meghívott vendégeinkben a környezettudatos gondolkodást.
– Azt gondolom, ekkora döntés és változtatás a tágabb közösség számára is példaértékű. Kaptak-e bármilyen visszajelzést egyházi és nem egyházi körökből?
– Azóta is folyamatosan érkeznek a megkeresések gyülekezeti csoportok és nem egyházi érdeklődők részéről. Érdekességképpen: volt olyan gyülekezeti delegáció, amelynek tagjai a legnagyobb hideget választva, bejelentés nélkül látogattak el hozzánk egy vasárnapi istentiszteletre, így tesztelve a rendszert. Nem csalódtak benne.
– Amint honlapjukon olvastam, a beruházás megtérülési mutatója várhatóan tizenöt év. Egy gyülekezet életében ez kis idő, hiszen remélhetőleg sokkal hosszabb távon élő és működő közösségről van szó. Mit tudna javasolni azoknak, akiket saját lakásuk vagy gyülekezetük épületei kapcsán hasonló kérdések foglalkoztatnak: érdemes-e nagyobb pénzt és energiát fektetni olyan programba, amely hosszú távon térül meg, amelyet lehet, hogy csak a későbbi generációk használhatnak „felhőtlen örömmel”?
– Mindenre igaz, amit Jézus a toronyépítésről és a hadba vonulásról mondott Lukács 14,28 kk.-ben: előtte nagyon fontos számolni. Elsődlegesen tudni kell, mibe kerül a hagyományos fűtés, majd ki kell tűzni a célokat, hova szeretnénk eljutni. Ezután meg kell vizsgálni a felújítandó épület hőtartó képességét. Ha ez megfelelő, csak utána érdemes kiválasztani a leghatékonyabb megoldást, illetve a legmegfelelőbb kivitelezőt és terméket. Erre is igaz, hogy nem mindig a legolcsóbb választás a legjobb megoldás. Azt is ki kell számolni, hány év alatt térül meg a befektetés, és tudjuk-e felelősséggel vállalni a beruházás költségeit.
Mindeközben soha nem szabad elfelejteni, hogy a gyülekezetben minden felújításnak és építkezésnek az evangélium hirdetését kell szolgálnia. A bakonycsernyei beruházás esetében a megtakarított fűtésköltségből egy újabb lelkészi állás létesült, gyakoribbak a templomban tartott alkalmak, és az istentiszteletek látogatottsága is nőtt a téli időszakban.
– A munka befejezte óta felmerült-e a gyülekezetben a „hogyan tovább” kérdése? Vannak-e az egyes gyülekezeti alkalmakon, beszélgetéseken további tervek, ötletek, melyek szintén a környezet tudatos védelmére irányulnak?
– A pályázatban vállalt kötelezettségek részeként évente környezetvédelmi vizsgálatot végzünk a gyülekezetben. Ebben az évben a templomban található kétszáz hagyományos világítótestet cseréljük le takarékos kivitelűre. Terveink között szerepel, hogy a környezet szeretetére nevelő óvodai intézményünk számára megfelelő épületet biztosítsunk.
Kodácsy-Simon Eszter