Napról napra

Új nap – új kegyelem
Va­sár­nap Úgy ajánl­juk ma­gun­kat min­den­ben, mint Is­ten szol­gái: mint sze­gé­nyek, de so­ka­kat gaz­da­gí­tók, mint akik­nek nin­csen sem­mi­jük, és aki­ké még­is min­den. 2Kor 6,4.10 (Péld 11,24; Mt 4,1–11; Zsid 4,14–16; Zsolt ... >>

Élő víz

Böjt
Böjt első vasárnapjának evangéliuma (Mt 4,1–11) Jézus megkísértéséről szól. >>

Szép­ség és har­mó­nia az igé­nyes Is­ten szol­gá­la­tá­ban
Fe­hér Ká­roly nyu­gal­ma­zott lel­kész elő­adá­sa a feb­ru­ár 5–7. kö­zött a rév­fü­lö­pi Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban meg­ren­de­zett má­so­dik egy­ház­fi-kon­fe­ren­ci­án hang­zott el. Az aláb­bi­ak­ban az elő­adás szer­kesz­tett, rö­vi­dí­tett vál­to­za­tát kö­zöl­jük. >>

Rend
Ha jó gaz­da vagy, az ősz ki­kö­ve­tel­te tő­led, hogy a ker­tet, a hob­bi­üveg­há­zat rend­be tedd, mert csak ak­kor le­het a ta­vaszt jól kez­de­ni. Té­len hadd pi­hen­jen, az az erő­gyűj­tés ide­je. A jól elő­ké­szí­tett, la­za föld szí­ve­seb­ben fo­gad­ja az új éle­tet. Az egész év­ben gyűj­tött, meg­ér­lelt kom­poszt a fel­lé­leg­ző föld­be ke­rül, és feb­ru­ár vé­gé­től szin­te ké­ri a ma­go­kat. >>

Az 50-es szám alat­ti né­ni tit­ka
Úgy kez­dő­dött, hogy utál­tuk. Kü­lö­nös, csúf és rej­té­lyes öreg­asszony volt az öt­ve­nes ház­szám alatt la­kó né­ni. Az ab­la­kát éj­jel-nap­pal sö­té­tí­tő­füg­göny fed­te, a ma­gas ke­rí­tés mö­gül a kert­jé­ből csak a fé­lig ki­szá­radt kör­te­fa lát­szott ki az ut­cá­ra. Ő ma­ga ál­lan­dó­an fe­ke­té­ben járt; haj­lott há­ta, az ál­lán ék­te­len­ke­dő szőr­szá­lak és min­dig pisz­kos­nak tű­nő ke­ze mind-mind ta­szí­tot­tak ben­nün­ket. >>

A negy­ven nap elő­for­du­lá­sa a Szent­írás­ban
A negy­ven­na­pos böj­ti idő kez­de­tén a tel­jes­ség igé­nye nél­kül, a bib­li­ai köny­vek sor­rend­jé­ben ve­gyük szám­ba, hol és mi­lyen ese­mé­nyek kap­csán említtetik a negy­ven nap mint fon­tos idő­szak. Íme, a ti­zen­két al­ka­lom! >>

Ha­ran­gok zúg­nak ben­nem
Ki­nek vagy kik­nek bo­csát­hat­nék én meg?
És ki az, aki meg­bo­csát­hat­na ne­kem?
Ha­ran­gok zúg­nak ben­nem össze-vissza
s ro­bog fe­lém az ősz ör­dög­sze­ke­re­ken. Üs­se­tek meg, hogy ma­gam­hoz tér­hes­sek!
Önt­se­tek ... >>

Pri­o­ri­tá­sok
Ép­pen egy lel­ki­pász­tor akar­ta bi­zo­nyí­ta­ni hall­ga­tó­sá­ga előtt Is­ten irán­ti el­kö­te­le­zett­sé­gét és hí­vő­sé­gét az­zal, hogy el­mond­ta: gyü­le­ke­ze­ti el­fog­lalt­sá­ga mi­att nem ta­lált nap­tá­rá­ban idő­pon­tot nagy­fia szü­le­tés­nap­ját meg­ün­ne­pel­ni. Ek­kor lá­to­ga­tunk, ek­kor bib­lia­óra van, ak­kor meg há­zas­sá­gi év­for­du­ló. A fiú ta­lán nem is pró­bál­ko­zott to­vább. >>

HE­TI ÚT­RA­VA­LÓ
„Azért je­lent meg az Is­ten Fia, hogy az ör­dög mun­ká­it le­ront­sa.” (1Jn 3,8b) >>

Egyházunk egy-két hete

Jézus istensége és embersége
Jé­zus Krisz­tus sze­mé­lyé­nek tit­ka két­ezer éve so­ka­kat iz­gat, egy­há­zon be­lül és kí­vül egy­aránt. Így volt ez már Jé­zus föl­di éle­te so­rán is. Egy­más­nak el­lent­mon­dó gon­do­la­tok, né­ze­tek és re­mény­sé­gek fo­gal­ma­zód­tak meg ve­le kap­cso­lat­ban ré­gen is, és így van ez ma is. Nem ke­rül­het­jük ki a kér­dés­re adott vá­laszt: ki­cso­da Jé­zus va­ló­já­ban? Ma­ga Jé­zus kér­dez­te meg ta­nít­vá­nya­it: „Hát ti ki­nek mon­do­tok en­gem?” Jé­zus kér­dé­sé­re meg­fo­gal­ma­zó­dó vá­la­szunk min­den bi­zonnyal ke­resz­tény hi­tünk leg­fon­to­sabb vá­la­sza. „Nem csu­pán el­mé­le­ti ku­ta­tást vég­zünk, hogy ki is volt Jé­zus Krisz­tus, ha­nem je­len idő­ben szem­be­sü­lünk az ő sze­mé­lyé­vel. Hi­szem, hogy je­len­lé­té­ben be­szé­lünk, nem egy­sze­rű­en ró­la, ha­nem ve­le” – fo­gal­ma­zott Gáncs Pé­ter, a Dé­li Egy­ház­ke­rü­let püs­pö­ke az Evan­gé­li­kus Bel­misszi­ói Ba­rá­ti Egye­sü­let (EB­BE) ta­va­szi elő­adás-so­ro­za­tá­nak má­so­dik al­kal­mán. A feb­ru­ár 11-i ren­dez­vé­nyen az egy­ház Jé­zus Krisz­tus is­ten­sé­gé­vel és em­ber­sé­gé­vel kap­cso­la­tos ta­ní­tá­sá­ról hall­hat­tak és gon­dol­kod­hat­tak kö­zö­sen a je­len­lé­vők. >>

Víg na­pok Szár­szón
Vas­tag hó­ba és iga­zi jó­kedv­be bur­ko­ló­zott az el­múlt hét­vé­gén a ba­la­ton­szár­szói Evan­gé­li­kus Kon­fe­ren­cia- és Misszi­ói Ott­hon. Akik el­jöt­tek ide, mind meg­fo­gad­ták a fel­hí­vást: „Ví­gan le­gyünk!” Ez volt ugyan­is a ne­gye­dik evan­gé­li­kus nép­ze­nei ta­lál­ko­zó mot­tó­ja. >>

Cinkotai far­san­gi mu­lat­ság
A „far­sang far­ka” előt­ti szom­ba­ton, feb­ru­ár 13-án vi­dám ne­vet­gé­lés­sel telt meg az új gyü­le­ke­ze­ti ház Cin­ko­tán – szü­lők és nagy­szü­lők hoz­ták el gyer­me­ke­i­ket, uno­ká­i­kat a meg­hir­de­tett far­san­gi prog­ram­ra. >>

Díszpáholyban és színpadon
Budapesti kirándulás. Aki a szar­vasi Ben­ka Gyu­la Evan­gé­li­kus Ál­ta­lá­nos Is­ko­la ja­nu­ár vé­gi ese­mény­tá­rá­ra pil­lan­tott, va­ló­szí­nű­leg azt ál­la­pít­hat­ta meg, hogy az el­sőd­le­ges fel­adat, a ta­nu­lás mel­lett gaz­dag prog­ram­kí­ná­lat vár­ta a gye­re­ke­ket. Aho­gyan az EvÉ­let ja­nu­ár 31-ei lap­szá­ma már be­szá­molt ró­la, ja­nu­ár 22-hez kö­tő­dő­en az is­ko­la meg­ren­dez­te a ma­gyar kul­tú­ra he­tét. Ja­nu­ár 29-én pe­dig hat­van­öt di­ák ta­nul­má­nyi ki­rán­du­lás ke­re­té­ben Bu­da­pes­tet ke­res­te fel. >>

Keresztutak

Jó­té­kony­sá­gi ta­lál­ko­zó
Öt­órai tea Ha­i­ti­ért cím­mel szer­ve­zett jó­té­kony­sá­gi ta­lál­ko­zót a Ma­gyar­or­szá­gon mű­kö­dő cé­gek szá­má­ra a bu­da­pes­ti brit nagy­kö­vet­ség a Ma­gyar Öku­me­ni­kus Se­gély­szer­ve­zet­tel (MÖSZ) kö­zö­sen. >>

Is­te­ni ke­gye­lem­mel mű­kö­dik
Az iga­zi pél­da(kép) nem akar gör­csö­sen pél­da(kép) len­ni, és ő ma­ga til­ta­ko­zik a leg­job­ban, ha má­sok még­is an­nak te­kin­tik. Nem ál­lít­ja, hogy is­me­ri a „tit­kot”, at­tól pe­dig, hogy nagy­be­tűs re­cept­ként „árul­ja” a sa­ját mód­sze­rét, egye­ne­sen tar­tóz­ko­dik. Azt azon­ban, amit tud, és ami ne­ki mű­kö­dik, szí­ve­sen meg­oszt­ja má­sok­kal – nem ki­ok­ta­tás- vagy hi­val­ko­dás­kép­pen, ha­nem a köl­csö­nös adás-ka­pás, az egy­más­tól va­ló ta­nu­lás re­mé­nyé­ben. >>

Bru­tá­li­san meg­ver­tek egy re­for­má­tus lel­kész­nőt
Meg­tá­mad­tak egy re­for­má­tus lel­kész­nőt a kö­zel­múlt­ban Me­ző­be­rény­ben, aki a va­sár­na­pi is­ten­tisz­te­let után ép­pen ha­za­fe­lé tar­tott a gyü­le­ke­ze­ti ház­ból. A bru­tá­lis tá­ma­dás kö­vet­kez­té­ben a 33 éves nő sú­lyos sé­rü­lé­se­ket szen­ve­dett – ki­tört két fo­ga, szét­re­pedt a szá­ja, meg­sé­rült az ar­ca és a ke­ze, va­la­mint sú­lyos fej­se­bei ke­let­kez­tek –, na­po­kig kór­ház­ban ápol­ták. A tá­ma­dót még nem ta­lál­ta meg a rend­őr­ség. >>

Ka­me­run ma­gyar szem­mel
A ka­me­ru­ni asszo­nyok, akik az idei ima­nap li­tur­gi­á­ját össze­ál­lí­tot­ták, egy­sze­rű­en csak úgy jel­lem­zik ha­zá­ju­kat: Af­ri­ka ki­csi­ben. A 475 440 négy­zet­ki­lo­mé­te­ren el­te­rü­lő or­szág­ban va­ló­ban meg­ta­lál­ha­tó a fe­ke­te kon­ti­nens min­den jel­leg­ze­tes­sé­ge. Észa­kon si­va­ta­gi te­rü­le­tek, dél fe­lé ha­lad­va pe­dig a sza­van­ná­kon át bu­ja ős­er­dő­ig jut­ha­tunk el. Ka­me­run gaz­da­gabb vi­dé­ke­it, a nagy­vá­ro­sok­ban zaj­ló éle­tet dia­ké­pek se­gít­sé­gé­vel is meg­is­mer­he­tik azok az ér­dek­lő­dők, akik részt vesz­nek a he­lyi kö­zös­sé­ge­ik­ben meg­szer­ve­zett ima­na­pi al­kal­ma­kon. Itt az Evan­gé­li­kus Élet ha­sáb­ja­in in­kább szó­lal­tas­suk meg azt az or­vos-misszi­o­ná­ri­ust – dr. Tóth Pi­ros­kát –, aki Ka­me­run­ban szol­gált éve­ken ke­resz­tül, egy Da­gáj ne­vű kis­vá­ros ren­de­lő­in­té­ze­té­ben. >>

Uta­kat nyit­ni a bib­li­ai ige te­ré­ben
Az egy­há­zi élet egyik leg­fon­to­sabb ele­me, az ige­hir­de­tés sa­ját pro­tes­táns köz­pon­tot ka­pott Wit­ten­berg vá­ro­sá­ban. Hogy mi­lyen egy jó ige­hir­de­tés, ar­ról esett már szó la­punk­ban. Ez­út­tal dr. Ale­xan­der De­eg né­met teo­ló­gus­sal be­szél­get­tem e kér­dés­ről. A Pro­tes­táns Pré­di­ká­ci­ós Kul­tú­ra Köz­pont­já­nak ve­ze­tő­je – aki­vel a Göt­tin­ger Pre­digt­me­di­ta­ti­onen cí­mű fo­lyó­irat­nál együtt dol­go­zom – sok éven ke­resz­tül ta­ní­tott gya­kor­la­ti teo­ló­gi­át az er­langen–nürn­ber­gi Fried­rich Ale­xan­der Egye­te­men. >>

Evan­gé­li­kus lel­kész a Lep­ra­misszió új el­nö­ke
A Lep­ra­misszió leg­utób­bi köz­gyű­lé­sén, ja­nu­ár 31-én Ka­pi Zol­tán pusz­ta­vá­mi evan­gé­li­kus lel­készt vá­lasz­tot­ták a szer­ve­zet el­nö­ké­vé há­rom év­re. Risk­óné Fa­ze­kas Már­ta re­for­má­tus lel­ki­pász­tor, a ko­ráb­bi el­nök feb­ru­ár el­se­jé­től a Lep­ra­misszió igaz­ga­tói tisz­tét töl­ti be. >>

Evangélikusok

El­nö­ki pa­lo­tá­tól a sport­csar­no­kig
Só­lyom Lász­ló köz­tár­sa­sá­gi el­nök ja­nu­ár 29-én a Sán­dor-pa­lo­tá­ban fo­ga­dást adott a Szárny és te­her cí­mű kö­tet meg­je­le­né­se al­kal­má­ból a Böl­csek Ta­ná­csa, il­let­ve a mel­let­te mű­kö­dő ta­nács­adó tes­tü­let tag­jai szá­má­ra. A Bony­há­di Pe­tő­fi Sán­dor Evan­gé­li­kus Gim­ná­zi­um mel­lett at­lé­ti­kai csar­nok van ké­szü­lő­ben. Nem, nem saj­tó­hi­ba, nem két kü­lön­bö­ző cikk rész­le­tei ke­ve­red­tek össze, az elő­ző mon­da­to­kat össze­kö­ti va­la­mi. Pon­to­sab­ban va­la­ki: Óno­di Sza­bolcs. A gim­ná­zi­um igaz­ga­tó­ja ugyan­is tag­ja az em­lí­tett ta­nács­adó tes­tü­let­nek, köz­re­mű­kö­dött a ta­nács ja­vas­la­ta­it tar­tal­ma­zó kö­tet mun­ká­la­ta­i­ban. Köz­ben per­sze sa­ját in­téz­mé­nyé­ben sem állt meg az élet: egy ré­gi ter­vük mos­tan­ság va­ló­sul meg. >>

Fó­kusz­ban a lel­ké­szi pá­lya
Az evan­gé­li­kus pres­bi­te­rek el­ső or­szá­gos ta­lál­ko­zó­ján, 2009. szep­tem­ber 12-én a hall­ga­tó­ság ál­tal meg­fo­gal­ma­zott sms-kér­dé­sek kö­zül több az Evan­gé­li­kus Hit­tu­do­má­nyi Egye­tem­mel (EHE), a lel­kész­kép­zés ügyé­vel és a lel­ké­szi szol­gá­lat­tal fog­lal­ko­zott. E lap­szá­munk­ban ezek kö­zül ve­szünk sor­ra hár­mat. A vá­lasz­adás­ra dr. Var­ga Gyön­gyit, az EHE Ószö­vet­sé­gi Tan­szé­ké­nek do­cen­sét, az öt éve el­in­dult lel­kész­aka­dé­mia egyik ki­ta­lá­ló­ját és ve­ze­tő­jét kér­tük, aki a pest­szent­im­rei sport­csar­nok­ban meg­tar­tott ta­lál­ko­zó dél­előt­ti ke­rek­asz­tal-be­szél­ge­té­sé­nek is egyik részt­ve­vő­je volt. >>

e-világ

Felelősségvállalás a környezetért
Az Evan­gé­li­kus Élet rend­sze­res ol­va­sói már ér­te­sül­het­tek ró­la – a 2009. jú­ni­us 14-i, il­let­ve jú­li­us 5-i szám­ból –, hogy ta­valy nyá­ron fel­újí­tot­ták a Ba­kony­cser­nyei Evan­gé­li­kus Egy­ház­köz­ség temp­lo­má­nak, es­pe­re­si és lel­ké­szi hi­va­ta­lá­nak, va­la­mint ima­há­zá­nak fű­té­si rend­sze­rét, így je­len­leg az épü­le­tek fű­té­se nagy­mér­ték­ben meg­úju­ló ener­gia­for­rá­sok­ra tá­masz­ko­dik. A mű­sza­ki pa­ra­mé­te­rek mel­lett ar­ról ta­lán ke­ve­sebb szó esett, hogy mi­lyen vál­to­zást ho­zott ez a gyü­le­ke­zet szem­lé­le­té­ben, és mi­lyen to­váb­bi ter­ve­ik van­nak a te­rem­tett vi­lág meg­óvá­sa ér­de­ké­ben. Er­ről kér­dez­tük a lel­készt, Szar­ka Ist­vánt. >>

Keresztény szemmel

Ki­ált hoz­zám a gyü­le­ke­zet?
Na­gyon vá­gyó­dunk temp­lo­ma­ink­ban az ere­de­ti és ér­té­kes pil­la­na­tok­ra. Va­sár­nap reg­ge­len­te bí­zunk ab­ban, hogy a dél­előt­ti is­ten­tisz­te­let ad majd olyan bel­ső meg­erő­sö­dést, amely jó da­ra­big ki­tart. Az oda ér­ke­ző em­be­rek fi­gyel­nek rám – gon­dol­juk –, és ez se­gí­ti el­iga­zo­dá­so­mat éle­tem össze­ku­szá­ló­dó út­jai kö­zött. A kö­zös­ség szár­nya­kat ad ak­kor is, ami­kor úgy ér­zem, kép­te­len va­gyok fe­lül­emel­ked­ni a prob­lé­má­i­mon. >>

Böj­ti küz­de­lem – a győ­ze­lem re­mény­sé­gé­ben
Ami­kor a „leg­jobb mú­zsa, a kö­ze­le­dő ha­tár­idő” sür­ge­té­sé­nek en­ged­ve el­kez­dem eze­ket a so­ro­kat ír­ni, las­san vé­get ér a böjt­elői idő­szak utol­só, öt­ve­ned­nek ne­ve­zett va­sár­nap­ja. A kö­zel­gő éj­sza­ka ár­nyai kö­zött új­ra fel­idé­ző­dik ben­nem, mennyi­re szí­ven ütött a mai ige­hir­de­té­si alap­ige, amely­ről a győ­ri gyü­le­ke­zet két fi­li­á­já­ban ma­gam is pré­di­kál­tam. >>

A hét témája

Böj­ti in­du­lat
(…) 3. Mi­ért mond­ja el mind­ezt a mai epis­to­la (Fil 2,6–8)? Mert Pál apos­tol, mi­kor a fi­lip­pi gyü­le­ke­ze­tet egy­ség­re, sze­re­tet­re in­ti, Krisz­tus­nak ezt az in­du­la­tát ál­lít­ja elé pél­da­ké­pül: Az az in­du­lat le­gyen ben­ne­tek, mely volt a Krisz­tus Jé­zus­ban. Krisz­tus kö­ve­té­se, a böjt ke­reszt­hez ve­ze­tő út­ja te­hát a gyü­le­ke­zet­be ve­zet. Még az út­nál és cse­le­ke­de­tek­nél is fon­to­sabb az in­du­lat. Az iga­zi böjt nem ma­gány­ba ker­get, ha­nem em­be­rek kö­zé, a gyü­le­ke­zet­be visz. >>

Figyelő
(…) Még nem is olyan na­gyon ré­gen csak bi­zo­nyos nő­sze­mé­lyek ken­ték ki ar­cu­kat, pi­ro­sí­tot­ták aj­ku­kat. >>

Egy fur­csa pá­lyá­zó
Egy né­met egy­há­zi lap­ban volt ol­vas­ha­tó ez a kü­lö­nös pá­lyá­zat. A lel­kész­vá­lasz­tás iz­gal­mas előz­mé­nyei kö­zött, az egyik meg­be­szé­lé­sen fel­áll egy pres­bi­ter, le­ve­let vesz elő a zse­bé­ből, és köz­li, hogy új pá­lyá­zó je­lent­ke­zett, aki bi­zo­nyos­ra ve­szi a han­gu­lat fe­lé for­du­lá­sát. A le­vél így hang­zott: >>

Vi­har­ban
Vi­har­ban szük­sé­ges a jó ve­ze­tő. Ami­kor re­cseg­nek, ro­pog­nak az eresz­té­kek, ház­ma­gas­sá­gú hul­lá­mok dől­nek a ha­jó­ra, s mé­ter­nyi­re sem lát­ni to­vább a ha­jó or­rá­nál. Ak­kor min­den­ki a ka­pi­tány nyu­godt ar­cát, biz­tos ke­zét, rö­vid, pon­tos ve­zény­sza­va­it le­si, mert az ő ke­zé­ben van szá­zak, sőt ez­rek éle­te… >>

Kis tü­kör
A böj­töt hir­de­tő pró­fé­ták kö­zül ki­emel­ke­dik Jó­el pró­fé­ta ne­ve. A pró­fé­ta he­lyes böjt tar­tá­sá­ra hív­ja föl né­pe fi­gyel­mét. Böj­ti pré­di­ká­ci­ó­já­hoz az ap­ro­pót va­la­mi­lyen bor­zal­mas sás­ka­já­rás ad­ja. A sás­ka­já­rás pusz­tí­tó ha­tá­sa alap­ján raj­zol­ja meg Is­ten vég­ső íté­le­tét. Majd fi­gyel­mez­te­ti a né­pet egy olyan böjt tar­tá­sá­ra, amely­ben nem a ru­hát szag­gat­ja meg a nép, ha­nem a szív mé­lyén tart bűn­bá­na­tot. Hoz­zá­te­szi, hogy az Is­ten bűn­bo­csá­tó kö­nyö­rü­le­te csak egy ilyen böjt tar­tá­sa után ta­kar­ja be a né­pet. >>

Tit­kok nyo­má­ban…
Ked­ves Gye­re­kek! Iz­gal­mas fil­me­ken vagy re­gé­nyek­ben min­dig a ked­ve­ző for­du­lat­ra vá­runk. Ar­ra a pil­la­nat­ra, ami­kor a fő­sze­rep­lő meg­sza­ba­dul az el­len­ség fog­sá­gá­ból, le­győ­zi el­len­fe­le­it, el­mú­lik a ve­szély, és min­den jó­ra for­dul. Ilyen­kor nem­csak a hős és ba­rá­tai örül­nek, mo­so­lyog­nak, ha­nem mi, né­zők vagy ol­va­sók is ve­lük örü­lünk. De a ked­ve­ző for­du­lat örö­mét nem­csak film­ben, re­gény­ben él­het­jük át, ha­nem a va­ló­sá­gos élet­ben is. Így pél­dá­ul ki­rán­du­lá­son, ha zi­va­tar­ba ke­rül­tünk, zu­hog az eső, csat­tog-vil­lám­lik, mi­lyen öröm, ha hir­te­len min­den el­csen­de­se­dik, szét­osz­la­nak a fel­hők, és ki­süt a nap! Csak úgy ra­gyog az ar­cunk az öröm­től! A ked­ve­ző for­du­lat örö­mét ér­zi a be­teg is, ami­kor az or­vos a vizs­gá­lat után ki­je­len­ti: „Nem kap több in­jek­ci­ót. A ve­szély el­múlt. Ha­ma­ro­san fel­kel­het.” >>

Böj­ti gon­do­la­tok
Ma! Mit je­lent ma az evan­gé­li­kus böjt? Nem töb­bet és nem ke­ve­seb­bet, mint amit egy­kor Ézsa­i­ás mon­dott el a ma­ga ko­ra gyü­le­ke­ze­té­nek, az ak­ko­ri ige­hall­ga­tó hí­vek se­re­gé­nek. Je­len­ti hát azt, hogy az em­ber ak­kor böj­töl ... >>

He­gyek
Meg­döb­ben­tő sta­tisz­ti­kai ada­tok hir­de­tik, bi­zo­nyít­ják, hogy az em­be­ri­ség, a mo­dern, har­ma­dik év­ez­re­dé­be lé­pő em­be­ri­ség iszo­nya­tos mennyi­sé­gű sze­me­tet ter­mel, amely­nek el­tün­te­té­se egy­re sú­lyo­sabb prob­lé­mát je­lent. El­jön az idő, ami­kor sa­ját szennyünk­be ful­la­dunk be­le? Mit hoz a jö­vő? Agó­ni­át vagy éle­tet? >>

Bűn­bá­nat
Min­dig bá­mul­tam Pál apos­tol hi­tét és tisz­ta ön­is­me­re­tét, azért, amit tisz­ta szív­vel el­mon­dott ön­ma­gá­ról: „A bű­nö­sök kö­zött el­ső va­gyok én!” Va­la­mi egé­szen meg­ren­dí­tő, mennyi­re „tisz­tá­ban volt ön­ma­gá­val”, amennyi­re lát­ja ma­gát Is­ten és em­be­rek előtt. Ha­son­ló­kép­pen fo­gott meg Carl Zuck­mayer Far­san­g­éji gyó­nás c. mű­ve hány­ott-ve­tett fő­hős-ál­do­za­tá­nak gyó­ná­sa előt­ti utol­só mon­da­ta: „Bű­nös va­gyok, Atyám!” >>

evél&levél

A har­ma­dik könyv lehetne
Tisz­telt Szer­kesz­tő­ség! Meg­ala­kult a re­for­má­ci­ói em­lék­bi­zott­ság – ol­vas­hat­tuk a lap ez évi ha­to­dik szá­má­ban. Ugyan több mint hét év van még a je­les 2017. ok­tó­ber 31-ei dá­tu­mig, de a te­en­dő is sok. A lu­the­ri 95 té­tel wit­ten­ber­gi vár­temp­lom­ka­pu­ra va­ló ki­szö­ge­lé­sé­nek öt­szá­za­dik év­for­du­ló­ja a mi szá­munk­ra is sok min­den­re al­ka­lom. >>

Csen­des­nap az Élim­ben
„Szí­vem öröm­mel van te­le, mert Jé­zus a leg­jobb ba­rát…” – en­nek az ének­sor­nak az igaz­sá­gát ta­pasz­tal­tuk meg feb­ru­ár 9-én, ami­kor nyi­tott szív­vel és öröm­mel csen­des­nap­ra gyűl­tünk össze mint­egy öt­ve­nen Nyír­egy­há­zán, az Élim Evan­gé­li­kus Sze­re­tet­ott­hon­ban. A vá­ros több in­téz­mé­nyé­nek la­kói, sé­rült fi­úk és lá­nyok már na­gyon vár­ták a kö­zös együtt­lé­tet, ének­lést, imád­sá­got és já­té­kot. >>

E heti Luther-idézet

Luther Idézet
„Minden kísértésben Jézus le­gyen pél­daképed. Reá nézz, s kö­vesd szí­vesen. Mert ő bátran ment át min­den szenvedésen. Hoz­zá könyörögj: adjon Lelket és bátorságot, hogy te is megta­nul­hass erős lenni a gyen­ge­ségben s megállni a ... >>

Kultúrkörök

Szép­be szőtt hit
Pe­tő­fi Iro­dal­mi Mú­ze­um. Ap­ró szo­ba a be­já­rat mel­lett. Bent annyi hely, hogy két em­ber el­fér, kö­röt­te: zsú­folt köny­ves­pol­cok, fest­mé­nyek, oda­tá­masz­tott író­port­rék. El­fe­le­dett köl­tők, de Ha­vas Ju­dit éle­te ép­pen a fel­fe­de­zés­ről szól. A tö­ré­keny szép­ség fel­mu­ta­tá­sá­ról. >>

Iro­dal­mi est a sze­re­lem­ről
A Va­len­tin-nap a ti­nik ün­ne­pe – ol­vas­tam né­hány nap­pal ez­előtt egy ma­ga­zin­ban. Nos, lát­va a kö­zön­sé­get feb­ru­ár 14-én az Ars Sac­ra Ala­pít­vány ál­tal szer­ve­zett Sze­re­tet­nyelv – a sze­re­lem­ről cí­mű iro­dal­mi es­ten, vi­tat­koz­nék a fen­ti ál­lí­tás­sal… Fi­a­ta­lok és idő­seb­bek, pá­rok és egye­dül­ál­lók mind­annyi­an együtt ün­ne­pel­ték a sze­re­tet, a sze­re­lem ün­ne­pét. >>

A vi­lág leg­ré­geb­bi ko­los­to­rát res­ta­u­rál­ták Egyip­tom­ban
A vi­lág leg­ré­geb­bi ke­resz­tény ko­los­to­rát res­ta­u­rál­ták Egyip­tom­ban – a nyolc­éves mun­ká­la­tok 14,6 mil­lió dol­lárt (2,86 mil­li­árd fo­rin­tot) emész­tet­tek fel. >>

A magyar nyelvű Szent­írás nyomában
Bang­la­des ja­vas­la­tá­ra az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 1999-ben feb­ru­ár 21-ét nem­zet­kö­zi anya­nyel­vi nap­pá nyil­vá­ní­tot­ta, meg­ün­nep­lé­sé­re elő­ször 2000-ben ke­rült sor. 1952-ben Bang­la­des­ben az ur­du lett az egyet­len hi­va­ta­los nyelv, no­ha a bang­la­de­si­ek anya­nyel­ve a ben­gá­li. Feb­ru­ár 21-én Dak­ká­ban a di­á­kok fel­lá­zad­tak az in­téz­ke­dés el­len. Ek­kor a rend­őr­ség és a tün­te­tők össze­tű­zés­be ke­ve­red­tek, öt di­ák meg­halt. Er­re em­lé­kez­ve vá­lasz­tot­ta a vi­lág­szer­ve­zet ép­pen ezt a na­pot. >>

Vár­rom Bu­já­kon
A Cser­hát vo­nu­la­tai rej­tik Bu­ják vá­rát. A nép­vi­se­le­té­ről hí­res nóg­rá­di fa­lu köz­pont­já­ból ki­vá­ló mi­nő­sé­gű mű­úton jut­ha­tunk az erő­dí­tés­hez ve­ze­tő er­dei út táb­lá­val je­lölt ki­in­du­ló­pont­já­hoz. In­nen ne­gyed­órás sé­tá­val ve­het­jük be a vá­rat. Meg­éri, mert te­kin­télyt pa­ran­cso­ló fal­ma­rad­vá­nyok és a kör­nye­ző he­gyek­re nyí­ló re­mek ki­lá­tás fo­gad­ja a lá­to­ga­tót. >>

A vasárnap igéje

Di­vat­be­mu­ta­tó – mennyei mód­ra
Böjt kez­dő­dött. Hús­vét­nak, a fel­tá­ma­dás­nak elő­szo­bá­já­ban va­gyunk most he­te­ken ke­resz­tül. Van-e ér­tel­me az itt el­töl­tött idő­nek – vagy csak tü­rel­met­len, tét­len to­por­gás? >>

Oratio oecumenica

Oratio ˝cumenica
Örök­ké­va­ló Atyánk! Hoz­zád ki­ál­tunk, halld meg kö­nyör­gé­sün­ket! Se­gít­sé­gért ese­de­zünk, ké­rünk, mu­tass utat ne­künk! Hoz­zád for­du­lunk a böj­ti idő­ben, mi­kor bű­ne­ink mély­sé­gé­vel szem­be­sít igéd, és hir­de­ti Fi­ad ... >>