Kultúrkörök
Honterus az evangélikusok kolozsvári székházában
Látó-vendégeskedéssel egybekötött könyvesboltavató
„Minden közösség életében szimbolikus jelentősége van a tér elfoglalásának, fontos, hogy mit építünk egy város központi tere köré, fontos, hogy milyen szobrot emelünk oda, és fontos, hogy mikor romboljuk le” – kezdte köszöntőbeszédét Koós Ferenc, Kolozsvár legújabb könyvesboltjának tulajdonosa. A Kossuth (21 Decembrie 1989) utca 2. szám alatti Honterus könyvüzlet február 17. délutáni hivatalos megnyitóján a Látó című marosvásárhelyi szépirodalmi folyóirat szerkesztői vendégeskedtek, bemutatva a Látó-nívódíjasok szövegeit tartalmazó, A hibátlanság vágya című antológiát, felolvasással egybekötve.
A rendkívül nagyszámú érdeklődőt vonzó eseményen Koós Ferenc hangsúlyozta: elsősorban a kultúrának, a magyar közösségnek foglaltak teret a város közepén, és reményeik szerint sokan látogatják majd a könyvesboltot, ahol a tervek szerint a közönség, a könyvek felfedezése mellett, találkozhat majd írókkal, tudósokkal, költőkkel, színészekkel, de a gyerekekről sem feledkeznek meg, számos programot szerveznek a kisebbek számára is. „Fogadják ezt a könyvesboltot olyan szeretettel, amilyennel mi megpróbáltuk berendezni az önök számára” – ajánlotta Koós Ferenc, majd átadta a szót Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspöknek.
– Úgy vélem, hogy aki a mai világban szellemi teret akar foglalni, az vagy nagyon vakmerő, vagy nagyon bátor. Azt gondolom, Koós Ferencék ez utóbbi kategóriába tartoznak, mert szellemi értékeket teremteni, könyves üzletet nyitni, talán Istent keresni vagy a filozófiáról gondolkodni manapság elég veszélyes és rizikós talaj. De jó és biztos, úgy érzem – mondta a püspök. Hozzáfűzte: nagyon örül annak, hogy a Bagoly könyvesbolt és a Reményik galéria mellett immár a Honterus könyvüzlet is az egyházhoz tartozó épületben működik.
– A Honterus név nekünk, evangélikusoknak nagyon sokat jelent, hiszen ő jelképes reformátorunk, akiben találkozik a szász és a magyar kultúra, egy személyben képviseli a reformációt és a humanizmust, a pedagógiát és a könyvkiadást, illetve könyvnyomtatást – magyarázta Adorjáni püspök, majd Pál apostol korinthusbeliekhez írt első levelének 13. fejezetét, közismertebb nevén a szeretethimnuszt ajánlotta az írók, irodalmárok, könyvszerető emberek figyelmébe.
Ezután a meghívott vendégek vették át a szót. Nevükben Kovács András Ferenc, a Látó főszerkesztője üdvözölte a közönséget, majd bemutatta a teljes számban jelen lévő szerkesztőséget: Szabó Róbert Csaba főszerkesztő-helyettest, valamint a szerkesztőket: Láng Zsoltot (kritika), Demény Pétert (esszé) és Vida Gábort (próza).
– Folyóiratunk 1991 óta évente nívódíjakat oszt, a huszadik évfordulónkra jelentettük meg, a Bookart Könyvkiadóval közösen, a nívódíjasaink írásaiból szerkesztett, A hibátlanság vágya című antológiát, amelynek anyagát két kollégám, Vida Gábor és Szabó Róbert Csaba válogatta – ajánlotta az olvasók figyelmébe a kötetet a főszerkesztő. Vida Gábor kifejtette: a Látó-nívódíjakat odaítélni viszonylag egyszerű feladat, soha semmilyen elméleti okfejtés nem hangzott el arról, mi az a bizonyos nívó. A szerkesztőségnek évről évre megközelítőleg ezerkétszáz oldal áll a rendelkezésére, hogy eldöntse, melyek azok a szövegek, amelyek a mára már hagyományosnak számító, de rugalmasan kezelt kategóriákban a legjobbaknak minősülnek.
A szerkesztésről szólva Szabó Róbert Csaba elmondta: négy nagyobb ciklusra osztották a kiválasztott írásokat: Árnyéktáncok, Idő ellen, Jutalomjáték, Alvó Vénusz. Mint mondta, mindegyik cikluscím valamelyik szövegben el van rejtve, érdekes játék lehet az olvasó számára felfedezni őket. A vaskos kötet címlapja Birtalan Kölök Zsolt és Hajdú Áron munkája.
A rendezvényen felolvasott néhány, a szerkesztőség által meghívott nívódíjas alkotó: Szilágyi Júlia, Selyem Zsuzsa, Király László, Balázs Imre József, Demény Péter és Karácsonyi Zsolt.
Köllő Katalin