Evangélikusok

2009 őszén egy­há­zunk el­nök­sé­ge pá­lyá­za­tot írt ki a Ma­gyar­or­szá­gi Evan­gé­li­kus Egy­ház lo­gó­já­nak és ar­cu­la­tá­nak meg­ter­ve­zé­sé­re. Negy­ven­egy pá­lyá­zó­tól het­ven­egy pá­lya­mun­ka ér­ke­zett. A pá­lyá­zat ér­vé­nyes és ered­mé­nyes volt. Az in­ter­ne­te­zők a hon­la­pon már a dön­tés nap­ján ta­lál­koz­hat­tak a nyer­tes pá­lya­mű­vel.

Elő­ször is tisz­táz­ni kell né­hány alap­kér­dést. Le­het, hogy tré­fás­nak tű­nik, de a pá­lyá­zat ki­írá­sa utá­ni na­pok­ban bi­zony nem csak olyan le­ve­lek ér­kez­tek a meg­je­lölt kap­cso­lat­tar­tó cí­mé­re, ame­lyek­ben a le­en­dő pá­lyá­zók ér­dek­lőd­tek egy­há­zunk sa­já­tos­sá­gai, te­vé­keny­sé­ge vagy az eset­leg meg­lé­vő, ha­gyo­má­nyos jel­kép­rend­szer iránt. Akad­tak bi­zony olya­nok is, akik meg­kér­dő­je­lez­ték az el­nök­ség szán­dé­kát, tit­kos üz­le­ti szem­pon­to­kat vél­tek fel­fe­dez­ni a pá­lyá­zat ki­írá­sa mö­gött, avagy ha­gyo­mány­tisz­te­let­re szó­lí­tot­tak fel a Lu­ther-ró­zsát il­le­tő­en…

Osz­las­sunk hát el egy fél­re­ér­tést: nem dob­juk ki a Lu­ther-ró­zsát! A Lu­ther-ró­zsa a vi­lág evan­gé­li­ku­sa­i­nak jel­ké­pe, jel­vé­nye, véd­je­gye. Nem ki­sebb teo­ló­gus, mint ma­ga Lu­ther Márton ter­vez­te, s az el­ső is­mert vál­to­za­tot az ő út­mu­ta­tá­sa alap­ján id. Lu­cas Cra­nach, a kor egyik leg­na­gyobb né­met fes­tő­je met­szet­te fá­ba.

A Lu­ther-ró­zsa fon­tos mind­nyá­junk szá­má­ra: hasz­nál­juk gyü­le­ke­ze­ti pe­csé­te­ken, ki­ad­vá­nyo­kon, ká­té­kon, jel­vény­ként a za­kó haj­tó­ká­ján. De a Lu­ther-ró­zsa nem a Krisz­tus- és Lu­ther-kö­ve­tők ma­gyar­or­szá­gi egy­há­zá­ra utal! Ezért van hát szük­ség olyan véd­jegy­re, amely kel­lő kö­rül­te­kin­tés­sel be­ve­zet­ve és fel­sza­ba­dul­tan al­kal­maz­va a Ma­gyar­or­szá­gi Evan­gé­li­kus Egy­há­zat mint szer­ve­ze­tet je­lent­he­ti, nem­csak a ma­gunk szá­má­ra, de a köz­vé­le­mény szá­má­ra is.

A pá­lya­mun­kák zsű­ri­zé­se két lép­cső­ben tör­tént. Elő­ször szak­mai zsű­ri vá­lo­gat­ta át a mű­ve­ket. Alap­el­vei a kö­vet­ke­zők vol­tak: a lo­gó ne ha­son­lít­son a Lu­ther-ró­zsá­ra, mert ez­zel csak za­vart kel­te­nénk. Hi­szen a szám­ta­lan, hasz­ná­lat­ban lé­vő, nem ka­no­ni­zált ró­zsa mel­lé csak egy újab­bat he­lyez­nénk. (Meg­jegy­zen­dő, hogy az evan­gé­li­kus egy­há­zak szer­te Eu­ró­pá­ban nem hasz­nál­ják szer­ve­ze­tük lo­gó­ja­ként a Lu­ther-ró­zsát.) Fon­tos, hogy a lo­gó szí­nes és szür­ke ár­nya­la­tos nyom­ta­tás­ban is jól lát­ha­tó le­gyen, vál­toz­ta­tás nél­kül meg­je­len­hes­sen kis­mé­re­tű (név­jegy­kár­tya, toll, jel­vény) és na­gyobb mé­re­tű (au­tó, pó­ló, zász­ló) tár­gya­kon, egy­sze­rű le­gyen, mo­dern és könnyen meg­je­gyez­he­tő.

Tév­hit, hogy egy lo­gó­nak min­den te­vé­keny­sé­get be kell mu­tat­nia, ame­lyet az adott szer­ve­zet, cég vé­gez, mert ez túl bo­nyo­lult­tá ten­né a gra­fi­kát. Gon­dol­junk csak azok­ra a véd­je­gyek­re, ame­lyek már szö­veg nél­kül is meg­áll­ják a he­lyü­ket: a Mer­ce­des csil­la­gá­ra, az egész­ség­ügyi szer­ve­ze­tek vö­rös ke­reszt­jé­re, a Ni­ke pi­pá­já­ra vagy a Zsol­nay-por­ce­lán öt­tor­nyú épü­le­té­re.

A szak­ma­i­ak mel­lett ter­mé­sze­te­sen íz­lés­be­li szem­pon­tok is sze­re­pet kap­tak.

Az el­ső zsű­ri vé­gül négy pá­lyá­zó mun­ká­ját küld­te to­vább. Meg­ér­dem­lik, hogy név sze­rint meg­em­lít­sük őket: Bo­kor Pé­ter, Ma­u­rer Kli­mes Ákos, Or­bán Pé­ter és Pet­ri­ko­vics Edit.

A vég­ső dön­tés a pá­lyá­za­tot ki­író el­nök­ség, il­let­ve a Dé­li és az Észa­ki Egy­ház­ke­rü­let püs­pö­ké­nek ke­zé­ben volt (az or­szá­gos iro­da igaz­ga­tó­ja be­teg­ség mi­att tá­vol ma­radt), akik szin­te köz­fel­ki­ál­tás­sal Pet­ri­ko­vics Edit mun­ká­ját vá­lasz­tot­ták. Az ál­ta­la ter­ve­zett lo­gó az ősi IKH­TÜSZ jel­ké­pé­re, a ke­resz­tény­ség alap­ve­tő té­te­lé­re épül. A hal egy vo­nal­lal meg­raj­zol­ha­tó, ugyan­úgy, ahogy az óke­resz­tény em­lé­ke­ken ta­lál­ko­zunk ve­le. Ugyan­ak­kor di­na­mi­kus, len­dü­le­tes, moz­gás­ban van: 21. szá­za­di­vá vált. A vo­nal al­só szá­ra mint­egy vé­del­me­zőn öle­li kö­rül a fel­ira­tot. Ez­ál­tal nem­csak a be­fo­ga­dást hang­sú­lyoz­za, de erő­sen em­lé­kez­tet egy e be­tű­re is: „e, mint evan­gé­li­kus”.

„Úgy gon­do­lom – vall­ja a gra­fi­kus –, hogy nap­ja­ink­ban a nyi­tott­ság, a meg­úju­lás­ra va­ló haj­lan­dó­ság, va­la­mint az el­fo­ga­dás és a jó ér­te­lem­ben vett al­kal­maz­ko­dó­ké­pes­ség, mely att­ri­bú­tu­mok az evan­gé­li­kus szel­le­mi­ség sa­ját­jai is, el­en­ged­he­tet­len fel­té­te­lei a bol­do­gu­lás­nak, me­lyek­ben ke­resz­tény em­ber­ként mi­ni­mum il­len­dő jó pél­dá­val elöl jár­nunk, a nyil­vá­nos­ság előt­ti meg­je­le­nés­kor pe­dig – akár az egy­ház lo­gó­já­val – hang­sú­lyoz­nunk.”

A ki­vá­lasz­tott lo­gó (te­hát véd­jegy, jel­kép, szim­bó­lum) meg fog je­len­ni egye­bek kö­zött az or­szá­gos iro­da osz­tá­lya­i­nak le­vél­pa­pír­ján, a hon­la­pon, a 2017-re mu­ta­tó elő­ké­szü­let anya­ga­in, egy­há­zunk pla­kát­kam­pá­nya­in, au­tó­mat­ri­cá­kon.

Ne dob­juk hát ki a Lu­ther-ró­zsát! De sze­res­sük ezt az újat, a ha­lat! Ad­ja Is­ten, hogy az óke­resz­té­nyek hi­te, el­szánt­sá­ga és össze­tar­tá­sa új, 21. szá­za­di len­dü­let­tel hat­vá­nyo­zód­jék éle­tünk­ben.

Zász­ka­licz­ky Zsu­zsan­na