A hét témája
Orosháza, Szélrózsa
Amikor a fiatalokat az orosházi napról kérdeztük, nem felejtettünk el afelől sem érdeklődni, hogy találkozunk-e velük nyáron is.
Tóth Cseperke (Sopron)
Az ország legtávolabbi pontjáról indulva ötszáz kilométert tettünk meg, hogy itt lehessünk Orosházán. Első Szélrózsám a kőszegi volt, ahol rögtön szervezőként vettem részt, valamint zenekarunkkal is felléptünk. Az idei évre egyelőre nem kaptunk felkérést, de résztvevőként mindenféleképpen ott szeretnék lenni Szarvason. Két éve a bőség zavarával küzdöttem, több – számomra érdekes – program sajnos egy időpontban zajlott.
Bohák Evelin és Jankov Mária (Orosháza)
Örülünk annak, hogy saját iskolánkban rendezték meg az előtalálkozót. Még soha nem voltunk Szélrózsán, de annyira megfogott bennünket a hangulat, hogy nem is kérdés: ott leszünk Szarvason. Különösen a reggeli püspöki áhítaton kaptunk értékes gondolatokat.
Bonnyai Eszter (Békéscsaba)
A nyári találkozókhoz hasonlóan a KIE-kávéház dekorációjáért vagyok felelős. Az egyesületből tíz-tizenöt fiatallal készülünk Szarvasra is a jól megszokott KIE-hangulattal, de az apró meglepetésekről egyelőre nem beszélnék, az maradjon titok. Fontosnak tartom, hogy a fiatalos hangnem ellenére se veszítsük szem elől a lényeget: Jézus Krisztust. A Szélrózsa célja sem lehet más, mint a Megváltó felé terelni a fiatalokat.
Vincze Délia (Orosháza)
Szélrózsán még soha nem voltam, bár már sok pozitív beszámolót hallottam róla. Azt hiszem, osztálytársaimat rábeszélem, hogy utazzunk el júliusban Szarvasra. Itt Orosházán elsősorban a koncertek és a mély beszélgetések fogtak meg. Ajánlom a Szélrózsát minden fiatalnak, aki normális közösséget keres.
– jenő –