e-világ

• A la­kos­sá­gi pa­pír­hasz­ná­lat a kö­vet­ke­ző­kép­pen osz­lik meg: cso­ma­go­lás – 48%; nyom­ta­tás, írás – 30%; új­ság­nyom­ta­tás – 12%; egész­ség­ügyi és ház­tar­tá­si cé­lok­ra – 6%.

• Egyet­len ton­na pri­mer (fe­hér) pa­pír elő­ál­lí­tá­sá­hoz 417 köb­mé­ter víz­re, 1,7 ton­na fá­ra és 717 ki­lo­watt­óra ener­gi­á­ra, va­la­mint szá­mos ada­lék­anyag­ra van szük­ség. Ez­zel szem­ben egy ton­na új­ra­pa­pír elő­ál­lí­tá­sá­hoz mind­össze 100 köb­mé­ter víz, 1150 ki­lo­gramm fe­ke­te-fe­hér új­ság­pa­pír és 300 ki­lo­watt­óra ener­gia szük­sé­gel­te­tik.

• Becs­lé­sek sze­rint egy ton­na pa­pír­hul­la­dék fel­dol­go­zá­sa 12 öreg fát ment meg a ki­vá­gás­tól, to­váb­bá 31,8 köb­mé­ter vi­zet, 3 köb­mé­ter le­ra­kó­he­lyet, 4,1 me­ga­watt ára­mot és 280 li­ter kő­ola­jat ta­ka­rít meg.

• Ma­gyar­or­szá­gon az évi át­la­gos pa­pír­fo­gyasz­tás 100 kg/fő. Pri­mer pa­pír ese­té­ben ez azt je­len­ti, hogy át­la­go­san min­den em­ber éven­te 170 kg fát „vág ki”, és 41 köb­mé­ter vi­zet „fo­lyat el” csak a pa­pír­hasz­ná­la­ta mi­att.

• Sta­tisz­ti­kák sze­rint je­len­leg kö­rül­be­lül a pa­pír­hul­la­dék 40 százalékát hasz­no­sít­juk új­ra, de az Eu­ró­pai Unió elő­írá­sa sze­rint 2012-re a pa­pír­hul­la­dék leg­alább 60 szá­za­lé­kát kell majd új­ra­hasz­no­sí­ta­nunk. Ha­zánk­ban a pa­pír sze­lek­tív gyűj­té­se a leg­si­ke­re­sebb a kü­lön­bö­ző hul­la­dék­faj­ták kö­zül; s úgy tű­nik, a ka­pa­ci­tá­sok fej­lesz­té­se kö­vet­kez­té­ben a tel­jes mennyi­sé­get itt­hon fog­ják fel­dol­goz­ni.

• Az új­ra­pa­pír gyár­tá­sá­nak fo­lya­ma­ta a kö­vet­ke­ző lé­pé­sek­ből áll: vissza­gyűj­tés, vá­lo­ga­tás, a pa­pír­hul­la­dék rost­ja­i­nak meg­tisz­tí­tá­sa, ke­ve­rék pé­pe­sí­té­se és vegy­sze­res ke­ze­lé­se, a ke­let­ke­zett anyag pré­se­lé­se, szá­rí­tás.

• Az új­ra­pa­pír elő­ál­lí­tá­sa so­rán a kör­nye­zet­ba­rát tech­no­ló­gi­á­kat ré­sze­sí­tik előny­ben. Ér­de­mes tud­ni, hogy mi­nél fe­hé­rebb egy pa­pír, an­nál sú­lyo­sabb a gyár­tás so­rán fel­lé­pő kör­nye­zet­szennye­zés, mert a szép színt ag­resszív klór­ve­gyü­le­tek­kel érik el.

• A sze­lek­tí­ven gyűj­tött pa­pí­rok kö­zött a leg­na­gyobb mennyi­sé­get a kar­ton­do­bo­zok és a – több­nyi­re ké­ret­len – rek­lám­anya­gok ad­ják ki.

• Az új tech­no­ló­gi­ák­nak kö­szön­he­tő­en az új­ra­pa­pír má­ra gya­kor­la­ti­lag azo­nos tu­laj­don­sá­gok­kal bír, mint a ha­gyo­má­nyos pa­pír. Ugyan­olyan tar­tós, igé­nyes, és nem­csak iro­dai pa­pírként, ha­nem szá­mos más for­má­ban is ta­lál­koz­ha­tunk ve­le.

Mit te­he­tünk a te­rem­tett vi­lág vé­del­mé­ben a pa­pír­hasz­ná­lat te­rén?

• Igye­kez­zünk mi­nél ke­ve­sebb pa­pírt hasz­nál­ni. Ke­rül­jük a fe­les­le­ges cso­ma­go­lást, és amit le­het (pél­dá­ul le­ve­le­zés, do­ku­men­tu­mok tá­ro­lá­sa), in­téz­zük szá­mí­tó­gé­pen.

• Min­dig vá­lasszunk új­ra­pa­pírt. Jegy­zet­fü­ze­tek vá­sár­lá­sá­hoz a Hu­musz is se­gít­sé­get kí­nál, de egyes iro­da­szer-ke­res­ke­de­lem­mel fog­lal­ko­zó há­ló­za­tok kí­ná­la­tá­ban is ta­lál­ha­tunk ilye­ne­ket. Egész­ség­ügyi pa­pí­rok (szal­vé­ta, zseb­ken­dő, to­a­lett­pa­pír), cso­ma­go­ló­anya­gok ese­té­ben is vá­lasszuk a ke­vés­bé fe­hé­rí­tett és szí­ne­zett ter­mé­ke­ket.

• A sze­lek­tí­ven gyűjt­he­tő pa­pí­rok szá­má­ra biz­to­sít­sunk meg­fe­le­lő kö­rül­mé­nye­ket (hul­la­dék­tá­ro­lók, szál­lí­tás) az új­ra­hasz­no­sí­tás meg­va­ló­sí­tá­sá­hoz.

• Ne fe­lejt­sük el, hogy min­den­na­pi fo­gyasz­tá­sunk so­rán a pén­zünk­kel sza­va­zunk. Mi­nél töb­ben vá­laszt­juk az új­ra­hasz­no­sí­tott ter­mé­ke­ket, an­nál in­kább ösz­tö­nöz­zük a gyár­tó­kat ar­ra, hogy kör­nye­zet­ba­rát ter­mé­ke­ket kí­nál­ja­nak!