Kultúrkörök

A Kál­vin Ki­adó a múlt év őszén je­len­tet­te meg a Je­se­ni­us Köz­pont má­so­dik kö­te­tét a ko­ráb­bi évek kon­fe­ren­ci­á­i­nak és ke­rek­asz­tal-be­szél­ge­té­se­i­nek anya­gá­ból, Bé­res Ta­más­nak, az Evan­gé­li­kus Hit­tu­do­má­nyi Egye­tem Rend­sze­res Teo­ló­gi­ai Tan­szé­ke ve­ze­tő­jé­nek szer­kesz­té­sé­ben.

A ki­ad­vány­ban be­ve­ze­té­sül Ko­dá­csy-Si­mon Esz­ter ír az evan­gé­li­kus név­adó­ról.

Nagy­je­sze­ni Je­szensz­ky Já­nos 1566. de­cem­ber 27-én szü­le­tett Bo­rosz­ló­ban (a mai Wroc­law­ban). Gim­ná­zi­u­mi ta­nul­má­nyai után Wit­ten­berg­ben, Lip­csé­ben és Pá­du­á­ban or­vos­tu­do­mányt ta­nult, 1593-ban a drez­dai fe­je­del­mi ud­var or­vo­sa lett, 1594-ben a wit­ten­ber­gi egye­tem pro­fesszo­ra, majd rek­to­ra. 1602-ben Prá­gá­ban prak­ti­zál, majd 1608-tól II. Má­tyás ud­va­ri or­vo­sa Bécs­ben. 1617-ben a prá­gai egye­tem rek­to­ra. Mi­vel a cseh füg­get­len­ség mel­lé állt, fel­ség­áru­lás vád­já­val 1621-ben ki­vé­gez­ték. Utol­só éve­i­ben fő­leg teo­ló­gi­ai és tár­sa­dal­mi kér­dé­sek­kel, töb­bek kö­zött hit és tu­dás vi­szo­nyá­val fog­lal­ko­zott.

A kö­tet el­ső, Tör­té­net cí­met vi­se­lő ré­sze Boly­ki Já­nos­nak, a Ká­ro­li Gás­pár Re­for­má­tus Egye­tem nyu­gal­ma­zott pro­fesszo­rá­nak, a köz­pont ala­pí­tó el­nö­ké­nek ta­nul­má­nya­it tar­tal­maz­za az 1970-es, 80-as évek­ből, ter­mé­szet­tu­do­má­nyok és teo­ló­gia vi­szo­nyá­ról. Na­gyon ol­vas­má­nyo­sak, in­for­ma­tí­vak és bát­rak ezek az írá­sok, hi­szen ak­ko­ri­ban a mar­xis­ta–le­ni­nis­ta szem­lé­let szá­mí­tott „tu­do­má­nyos­nak”. A re­ne­szánsz, a re­for­má­ció, New­ton, Dar­win, Barth, Teil­hard de Char­din, Carl Fried­rich von We­izsä­c­ker szem­lé­le­tét a ter­je­de­lem­hez ké­pest ala­po­san tár­gyal­ja. Kár, hogy itt rész­le­te­seb­ben nem tu­dunk ki­tér­ni rá­juk.

A má­so­dik, Me­ta­fo­ra cí­mű rész­ben Ha­vass Mik­lós in­for­ma­ti­kus (Szám­alk Hol­ding) Me­ta­fo­ra és tu­do­mány cím­mel az előb­bi fo­gal­má­ról ír­ja: is­me­ret­len szót, je­len­sé­get va­la­mely más ha­son­ló­val szem­lél­te­tünk, mi­köz­ben a kü­lönb­sé­ge­ket sem fe­lejt­jük. A tu­do­mány alap­ja is egy­faj­ta, me­ta­fo­rá­kon ala­pu­ló hit. Zemp­lén Gá­bor tu­do­mány­fi­lo­zó­fus (Bu­da­pes­ti Mű­sza­ki és Gaz­da­ság­tu­do­má­nyi Egye­tem) a fel­fe­de­zés me­ta­fo­rá­já­tól az iga­zo­lás me­ta­fo­rá­já­ig vizs­gál­ja a me­ta­fo­rák sze­re­pét.

Ma­gyar Im­re geo­ló­gus (Mol Nyrt.) írá­sa, A vi­ta nem tu­do­má­nyos ér­te­ke­zés, ha­nem a ho­lo­kauszt­ku­ta­tó és a Ho­lo­kauszt vagy…? cím­mel elő­adó kül­föl­di ven­dég – me­ta­fo­ri­kus – össze­csa­pá­sá­nak el­be­szé­lé­se.

A Pár­be­széd cí­mű har­ma­dik rész a meg­va­ló­sult pár­be­szé­dek­kel fog­lal­ko­zik. Az el­ső há­rom ta­nul­mány­ban (Me­zei Ba­lázs fi­lo­zó­fus, Páz­mány Pé­ter Ka­to­li­kus Egye­tem; Ko­dá­csy Ta­más re­for­má­tus teo­ló­gus-lel­kész, prog­ra­mo­zó ma­te­ma­ti­kus, Ká­ro­li Gás­pár Re­for­má­tus Egye­tem; Sza­lai Mik­lós tudományos főmunkatárs, MTA Tör­té­net­tu­do­má­nyi In­té­zet) pro és kont­ra ol­vas­ha­tunk az „is­ten­bi­zo­nyí­tás” le­he­tő­sé­ge­i­ről és va­ló­szí­nű­sé­gi ered­mé­nye­i­ről Swinburne és a Ba­yes-té­tel nyo­mán.

Kü­lö­nö­sen ér­de­kes a be­szél­ge­tés az agy­ku­ta­tás és a hit kap­cso­la­tá­ról Há­mo­ri Jó­zsef agy­ku­ta­tó (Pé­csi Tu­do­mány­egye­tem) és Ros­ka Ta­más in­for­ma­ti­kus­pro­fesszor­ral (Páz­mány Pé­ter Ka­to­li­kus Egye­tem). Sum­má­ja A kis her­ceg nyo­mán: jól csak a szí­vé­vel lát az em­ber.

Egy ki­vá­ló ka­to­li­kus és egy ki­vá­ló pro­tes­táns teo­ló­gus­ról ol­vas­ha­tunk ez­után: Cza­kó Kál­mán ok­ta­tás­ku­ta­tó (Pan­non Egye­tem, Veszp­rém) tol­lá­ból a ka­na­dai Ber­nard Lon­er­gan­ról (1904–1984), il­let­ve Pász­tor Já­nos­tól (1925–2007, Ká­ro­li Gás­pár Re­for­má­tus Egye­tem) a skót Tho­mas F. Tor­rance-ről (1913–2007).

Sü­le Fe­renc, az egy­ko­ri Or­szá­gos Pszi­chi­át­ri­ai és Ne­u­ro­ló­gi­ai In­té­zet Val­lás­lé­lek­ta­ni Osz­tá­lyá­nak ve­ze­tő fő­or­vo­sa Hit és egész­ség cím­mel a pszi­chi­át­ria fo­ga­lom­rend­sze­ré­nek a teo­ló­gi­á­hoz va­ló vi­szo­nyá­val és vi­szo­nyí­tá­sá­val fog­lal­ko­zik.

Ka­ma­rás Ist­ván val­lás­szo­cio­ló­gus (Pan­non Egye­tem) Egész­ség­kép és em­ber­kép cí­mű ta­nul­má­nyá­nak vé­gén az ál­ta­lá­nos em­ber­is­me­ret mint tan­tárgy fon­tos­sá­gát a hit­tan­nak va­ló „alá­dol­go­zás­sal” is in­do­kol­ja.

Vis­ky S. Bé­la (Bab­eș–Bo­lyai Tu­do­mány­egye­tem, Ko­lozs­vár) Teo­ló­gi­ai szem­pon­tok a kre­á­ció-evo­lú­ció vi­tá­hoz cí­mű ta­nul­má­nya a leg­ter­je­del­me­sebb a könyv­ben. Amel­lett ér­vel, hogy a Szent­írás­nak az ere­det­tel kap­cso­la­tos ta­ní­tá­sa­it a mai több­sé­gi vi­lág­mo­dell­hez iga­zít­va kell ér­tel­mez­ni, az em­ber szár­ma­zá­sát is be­le­ért­ve. Vé­gül Vi­czi­án Ist­ván geo­ló­gus (Ma­gyar Ál­la­mi Föld­ta­ni In­té­zet) ad bib­li­og­rá­fi­át a te­rem­tés­hit és a ter­mé­szet­tu­do­mány vi­szo­nyá­val fog­lal­ko­zó, 2007-ig meg­je­lent ma­gyar nyel­vű iro­da­lom­ból.

A köny­vet mind­azok ha­szon­nal for­gat­hat­ják, akik sze­ret­né­nek el­mé­lyül­ni a tu­do­má­nyos gon­dol­ko­dás és val­lá­sos hit, il­let­ve a val­lá­sos gon­dol­ko­dás és tu­do­má­nyos gon­dol­ko­dás alap­ja­it ké­pe­ző hit, vagy­is elő­fel­te­vé­sek, axi­ó­mák vi­szo­nyá­nak vizs­gá­la­tá­ban.

Szent­pé­tery Pé­ter