Kultúrkörök
Történet – metafora – párbeszéd
A Jesenius Központ második kötete
A Kálvin Kiadó a múlt év őszén jelentette meg a Jesenius Központ második kötetét a korábbi évek konferenciáinak és kerekasztal-beszélgetéseinek anyagából, Béres Tamásnak, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológiai Tanszéke vezetőjének szerkesztésében.
A kiadványban bevezetésül Kodácsy-Simon Eszter ír az evangélikus névadóról.
Nagyjeszeni Jeszenszky János 1566. december 27-én született Boroszlóban (a mai Wroclawban). Gimnáziumi tanulmányai után Wittenbergben, Lipcsében és Páduában orvostudományt tanult, 1593-ban a drezdai fejedelmi udvar orvosa lett, 1594-ben a wittenbergi egyetem professzora, majd rektora. 1602-ben Prágában praktizál, majd 1608-tól II. Mátyás udvari orvosa Bécsben. 1617-ben a prágai egyetem rektora. Mivel a cseh függetlenség mellé állt, felségárulás vádjával 1621-ben kivégezték. Utolsó éveiben főleg teológiai és társadalmi kérdésekkel, többek között hit és tudás viszonyával foglalkozott.
A kötet első, Történet címet viselő része Bolyki Jánosnak, a Károli Gáspár Református Egyetem nyugalmazott professzorának, a központ alapító elnökének tanulmányait tartalmazza az 1970-es, 80-as évekből, természettudományok és teológia viszonyáról. Nagyon olvasmányosak, informatívak és bátrak ezek az írások, hiszen akkoriban a marxista–leninista szemlélet számított „tudományosnak”. A reneszánsz, a reformáció, Newton, Darwin, Barth, Teilhard de Chardin, Carl Friedrich von Weizsäcker szemléletét a terjedelemhez képest alaposan tárgyalja. Kár, hogy itt részletesebben nem tudunk kitérni rájuk.
A második, Metafora című részben Havass Miklós informatikus (Számalk Holding) Metafora és tudomány címmel az előbbi fogalmáról írja: ismeretlen szót, jelenséget valamely más hasonlóval szemléltetünk, miközben a különbségeket sem felejtjük. A tudomány alapja is egyfajta, metaforákon alapuló hit. Zemplén Gábor tudományfilozófus (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) a felfedezés metaforájától az igazolás metaforájáig vizsgálja a metaforák szerepét.
Magyar Imre geológus (Mol Nyrt.) írása, A vita nem tudományos értekezés, hanem a holokausztkutató és a Holokauszt vagy…? címmel előadó külföldi vendég – metaforikus – összecsapásának elbeszélése.
A Párbeszéd című harmadik rész a megvalósult párbeszédekkel foglalkozik. Az első három tanulmányban (Mezei Balázs filozófus, Pázmány Péter Katolikus Egyetem; Kodácsy Tamás református teológus-lelkész, programozó matematikus, Károli Gáspár Református Egyetem; Szalai Miklós tudományos főmunkatárs, MTA Történettudományi Intézet) pro és kontra olvashatunk az „istenbizonyítás” lehetőségeiről és valószínűségi eredményeiről Swinburne és a Bayes-tétel nyomán.
Különösen érdekes a beszélgetés az agykutatás és a hit kapcsolatáról Hámori József agykutató (Pécsi Tudományegyetem) és Roska Tamás informatikusprofesszorral (Pázmány Péter Katolikus Egyetem). Summája A kis herceg nyomán: jól csak a szívével lát az ember.
Egy kiváló katolikus és egy kiváló protestáns teológusról olvashatunk ezután: Czakó Kálmán oktatáskutató (Pannon Egyetem, Veszprém) tollából a kanadai Bernard Lonerganról (1904–1984), illetve Pásztor Jánostól (1925–2007, Károli Gáspár Református Egyetem) a skót Thomas F. Torrance-ről (1913–2007).
Süle Ferenc, az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Valláslélektani Osztályának vezető főorvosa Hit és egészség címmel a pszichiátria fogalomrendszerének a teológiához való viszonyával és viszonyításával foglalkozik.
Kamarás István vallásszociológus (Pannon Egyetem) Egészségkép és emberkép című tanulmányának végén az általános emberismeret mint tantárgy fontosságát a hittannak való „aládolgozással” is indokolja.
Visky S. Béla (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár) Teológiai szempontok a kreáció-evolúció vitához című tanulmánya a legterjedelmesebb a könyvben. Amellett érvel, hogy a Szentírásnak az eredettel kapcsolatos tanításait a mai többségi világmodellhez igazítva kell értelmezni, az ember származását is beleértve. Végül Viczián István geológus (Magyar Állami Földtani Intézet) ad bibliográfiát a teremtéshit és a természettudomány viszonyával foglalkozó, 2007-ig megjelent magyar nyelvű irodalomból.
A könyvet mindazok haszonnal forgathatják, akik szeretnének elmélyülni a tudományos gondolkodás és vallásos hit, illetve a vallásos gondolkodás és tudományos gondolkodás alapjait képező hit, vagyis előfeltevések, axiómák viszonyának vizsgálatában.
Szentpétery Péter