A hét témája

Do­me­ni­kos Theo­to­ko­po­u­los, aki El Gre­co né­ven vált hí­res fes­tő­vé, ko­mor ké­pe­i­ről is­mert. A ku­fá­rok ki­űzé­sét a temp­lom­ból több­ször is meg­fes­tet­te. Ké­pe­i­ben va­ló­szí­nű­leg a ko­rá­nak egy­há­zi in­téz­mé­nyei el­le­ni tá­ma­dás esz­kö­zét lát­ta, ezért vá­lasz­tott min­dig temp­lo­mi hát­te­ret fest­mé­nyei szá­má­ra. Utol­só mű­vén az ese­ményt a temp­lom elő­te­re he­lyett a temp­lom bel­se­jé­be he­lyez­te. Itt azon­ban nem lát­ha­tók val­lá­si jel­ké­pek, csu­pán egy mű­al­ko­tás, va­ló­szí­nű­leg sír egy mez­te­len if­jú szob­rá­val és alat­ta egy re­li­ef­fel, mely a ku­fá­rok ki­űzé­sé­vel ana­ló­gi­át al­kot­va az el­ső em­ber­pár pa­ra­di­cso­mi ki­űze­té­sét je­le­ní­ti meg.

A temp­lom őr­zői

A temp­lo­mot Jé­zus ide­jén egy val­lá­si-po­li­ti­kai cso­port, a szad­du­ce­u­sok ural­ták, akik a fel­sőbb tár­sa­dal­mi ré­te­gek­ből ke­rül­tek ki. A temp­lo­mi szol­gá­lat és Mó­zes tör­vé­nye­i­nek be­tar­tá­sa volt a leg­fon­to­sabb szá­muk­ra a zsi­dó val­lás­ban. A szad­du­ce­u­sok kö­zül ke­rült ki a Szan­hed­rin (a leg­főbb tör­vény­szék) tag­ja­i­nak több­sé­ge. A 71 pap­ból, vén­ből és írás­tu­dó­ból ál­ló tes­tü­let volt a ró­mai meg­szál­lás előtt a leg­főbb dön­tés­ho­za­ta­li szerv mind val­lá­si, mind jo­gi kér­dé­sek­ben, de Jé­zus éle­té­ben is nagy be­fo­lyás­sal bírt. A Szan­hed­rin élén a ró­ma­i­ak ál­tal ki­ne­ve­zett fő­pap állt.