Evangélikusok

Is­ten­tisz­te­let-köz­ve­tí­tés a Rádióban

Csor­na azon ke­vés rá­ba­kö­zi te­le­pü­lé­s egyi­ke, amellyel kap­cso­lat­ban nem is­me­re­tes egyet­len adat sem 16. szá­za­di evan­gé­li­kus re­for­má­to­rok mű­kö­dé­sé­ről. A vá­ros­ban a 19. szá­zad­ban je­lent meg az evan­gé­li­kus­ság, ami­kor a gaz­da­sá­gi fel­len­dü­lés­sel pár­hu­za­mo­san so­kan köl­töz­tek ide a kör­nyék­be­li evan­gé­li­kus fal­vak­ból.

A gyü­le­ke­zet épí­té­se egye­dül­ál­ló és pél­da­mu­ta­tó mó­don nem lel­ké­szi, ha­nem vi­lá­gi szer­ve­zés­ben in­dult meg. Payr Gusz­táv bá­do­gos­mes­ter vé­gez­te hosszú éve­kig a misszi­ói mun­kát. Eb­ben Hérints La­jos fa­rá­di lel­kész, es­pe­res tá­mo­gat­ta őt. 1926. ja­nu­ár 26-án kel­te­zett le­ve­lé­ben az es­pe­res 31-ére köz­gyű­lést hir­de­tett meg az ál­la­mi pol­gá­ri is­ko­lá­ban. A köz­gyű­lé­s 49 városi evan­gé­li­kust szá­molt össze.

A kis gyü­le­ke­zet el­ha­tá­roz­ta, hogy har­mó­ni­u­mot vá­sá­rol, és meg­kez­di a rend­sze­res is­ten­tisz­te­le­ti éle­tet. A kö­vet­ke­ző köz­gyű­lé­sen hi­va­ta­lo­san is meg­ala­kult a gyü­le­ke­zet. Az is­ten­tisz­te­le­te­ken Hérints La­jo­son kí­vül más kör­nyék­be­li lel­ké­szek is szol­gál­tak, nem­csak a kö­ze­li gyü­le­ke­ze­tek­ből, ha­nem még Szom­bat­hely­ről is. A fenn­ma­radt le­ve­le­zés sze­rint e szol­gá­la­to­kat is Payr Gusz­táv szer­vez­te meg.

Nem sok­kal ké­sőbb a gyü­le­ke­zet szé­les kö­rű gyűj­tést in­dí­tott a temp­lom fel­épí­té­sé­re. Az egész or­szág­ból foly­tak be ado­má­nyok az új temp­lom­ra. Alap­kö­vét ün­ne­pé­lyes ke­re­tek kö­zött 1929. ok­tó­ber 6-án he­lyez­ték el. A hely­bé­li­ek ma­guk is nagy ál­do­zat­kész­sé­get mu­tat­tak a temp­lom­épí­tés ér­de­ké­ben. A csor­nai evan­gé­li­kus temp­lo­mot 1930. jú­ni­us 9-én szen­tel­te fel Ka­pi Bé­la püs­pök.

A temp­lo­mot és bel­ső be­ren­de­zé­sét ifj. Kle­mens An­tal ter­vez­te. A ke­resz­te­lő­me­den­ce Tász­ler Gyu­la, az ol­tár­kép pe­dig Mos­dó­si Fe­ke­te Jó­zsef mun­ká­ja.

A gyü­le­ke­zet 1934-ben ka­pott ön­ál­ló misszi­ói se­géd­lel­készt Rác Er­nő sze­mé­lyé­ben. Eb­ben az év­ben ala­kult meg a csor­na–ka­pu­vá­ri egy­ház­köz­ség.

1. óta Tu­bán Jó­zsef lel­kész pász­to­rol­ja a gyü­le­ke­ze­tet. Je­len­leg Csor­nán mint­egy 450, Ka­pu­vá­ron pe­dig 120 hí­vő al­kot­ja az evan­gé­li­kus kö­zös­sé­get. Az egy­ház­köz­ség lét­szá­mát meg­ha­la­dó mó­don igyek­szik je­len len­ni a vá­ros tár­sa­dal­mi, kul­tu­rá­lis éle­té­ben. Az egy­há­zi éle­tet a lel­kész mel­lett több vi­lá­gi mun­ka­társ is szer­ve­zi. Az el­múlt esz­ten­dő­ben kre­a­tív mun­ka­kö­zös­ség ala­kult, amely­nek tag­jai kü­lön­bö­ző kéz­mű­ves-fog­lal­ko­zá­so­kat tar­ta­nak. Nyár óta a gyü­le­ke­zet tag­ja­i­ból össze­állt az egy­há­zi ze­nét ját­szó ze­ne­kar, a Me­ta­mor­fó­zis együt­tes.

A csor­nai evan­gé­li­ku­sok test­vé­ri kap­cso­la­to­kat ápol­nak a szlo­vé­ni­ai Lend­va gyü­le­ke­ze­té­vel, ahol temp­lo­muk né­hány év­vel ké­sőbb épült pon­tos má­sa áll.