evél&levél

Tisz­telt Fő­szer­kesz­tő Úr! Bo­csás­son meg, hogy le­ve­lem­mel za­va­rom. Még 2008 ja­nu­ár­já­ban ír­tam Önök­nek egy le­ve­let, ar­ra ak­kor vá­laszt nem kap­tam. Ez csak meg­jegy­zés, nem szá­mon­ké­rés. De nem­ré­gi­ben, az Evan­gé­li­kus Élet már­ci­us 14-ei szá­má­ban meg­je­lent Pe­li­kán Pál­né bu­da­pes­ti ol­va­sónk le­ve­le. Meg kell val­la­nom, rend­kí­vül fáj­nak az ott le­ír­tak.

Azt meg­ér­tem, hogy szó­szé­ken ne han­goz­za­nak el po­li­ti­kai pár­tok szó­za­tai. De ak­kor, ami­kor meg­en­ge­dett, hogy az ate­is­ták nyíl­tan hang­sú­lyoz­zák, hogy amit az egy­há­zak hir­det­nek, az ha­zug­ság és nép­bu­tí­tás, ak­kor er­re vá­la­szol­ni kell. Kér­dem, hogy le­het ér­vény­te­len­nek mi­nő­sí­te­ni azt a fel­hí­vást, hogy: ne ölj, ne pa­ráz­nál­kod­jál, ne lopj, tisz­telt apá­dat, anyá­dat, sze­resd fe­le­ba­rá­to­dat? (…) Kü­lön­ben lát­hat­juk: üre­sek a temp­lo­mok, te­le van­nak a bör­tö­nök.

Van itt egy má­sik szo­mo­rú meg­ál­la­pí­tás, ame­lyet a püs­pö­ki nyi­lat­ko­zat is alá­tá­maszt. Nem va­ló temp­lom­ba nem­ze­ti zász­ló. Nem tu­dom meg­ér­te­ni, mi­ért kell meg­ta­gad­ni ma­gyar­sá­gun­kat azért, mert egy­ház­ta­gok va­gyunk. Ki­nek áll ez ér­de­ké­ben? Néz­zük meg a ro­mán temp­lo­mo­kat, ott nem­ze­ti szí­nek­kel dí­szí­tik az épü­le­te­ket. Igaz, a ro­má­nok előbb ro­má­nok, az­után let­tek kom­mu­nis­ták vagy más ideo­ló­gi­ák kö­ve­tői.

En­ged­tes­sék meg, hogy meg­kér­dez­zem: ha már fel van­nak há­bo­rod­va egyes lel­ké­szek po­li­ti­zá­lá­sán, mi­ért le­het egy­há­zunk­nak ate­is­ta párt szí­ne­i­ben or­szág­gyű­lé­si kép­vi­se­lő­je? Mi­kor ezt meg­kér­dez­tem egy nyil­vá­nos be­szél­ge­té­sen egyik lel­ké­szi ve­ze­tőnk­től, vá­la­sza a kö­ve­te­ző volt: a szó­ban for­gó lel­kész azért mű­köd­het, mert hí­vei na­gyon sze­re­tik. Ugyan­is mint kép­vi­se­lő több anya­gi ter­mé­sze­tű kér­dés­ben si­ke­re­sen lob­bi­zott a gyü­le­ke­ze­te és az egy­ház ér­de­ké­ben. Te­hát itt van a ku­tya el­ás­va. Te­hát anya­gi ér­dek. (…) Bo­csá­na­tot ké­rek, fő­szer­kesz­tő úr, ez meg­csú­fo­lá­sa Krisz­tus ta­ní­tá­sá­nak! Ezért meg­en­ged­ni, hogy fel­ve­gye a Lu­ther-ka­bá­tot, és az ate­is­ták­kal le­gyen egy tá­bor­ban, ez szé­gyen!

Vissza­tér­ve vá­lasz nél­kül ma­radt le­ve­lem­re: an­nak lé­nye­ge ab­ból ered, hogy az egyik skan­di­náv evan­gé­li­kus egy­ház leg­fel­sőbb ve­ze­té­se meg­sza­vaz­ta, hogy ezen­túl a me­le­gek is le­het­nek lel­ké­szek. Ez­zel kap­cso­lat­ban ír­tam egy sze­rény ész­re­vé­telt, ami­re vá­laszt nem kap­tam. (…) A me­le­gek ügyé­ben egy csen­des meg­jegy­zést kí­vá­nok ten­ni: a Szent­írás­ban az van; „…ha fér­fi a fér­fi­val úgy hál, mint nő­vel szo­kott, ak­kor ha­lál­lal la­kol­jon”. Ezt Krisz­tus fel­kent szol­gá­ja bün­tet­le­nül nem sért­he­ti meg. De ilyen­kor az jut az eszem­be: Uram, bo­csásd meg, nem tud­ják, mit cse­lek­sze­nek! Hi­szem, azon a vég­ső el­szá­mo­lá­son min­den­ki meg­kap­ja mél­tó bün­te­té­sét. El­né­zést ké­rek a za­va­rá­sért, de el kel­lett mon­da­nom mind­ezt.

Erős vár a mi Is­te­nünk!

Ui. Ma­gam­ról csak annyit, nyolc­van­ötö­dik éve­met be­töl­tött pa­raszt­em­ber va­gyok. Éle­tem­ből het­ven­ki­lenc évet ta­nyán él­tem. Ami­kor 45-ben ha­za­jöt­tem, ak­kor el­vé­gez­tem a még lé­te­ző négy pol­gá­rit. Az­után él­tem a ma­gam pa­rasz­ti éle­tét. Azt is el kell mon­da­nom, 2009 ok­tó­be­ré­ben ün­ne­pel­tük há­zas­sá­gunk hat­va­na­dik év­for­du­ló­ját. Van há­rom uno­ka, és né­hány he­te szü­le­tett meg a nyol­ca­dik déd­uno­ka. Mind­ez nem a mi ér­de­münk, hi­szen Is­ten aján­dé­ka. Mi­vel gyar­ló em­ber va­gyok, az ő sor­suk mi­att so­kat ag­gó­dom. Tisz­tá­ban va­gyok az­zal, hogy a mi sem­mit­te­vé­sünk ká­ros le­het az ő jö­vő­jük­re. Amit a gyar­ló em­ber el­mu­laszt, amit ne­ki kell el­vé­gez­ni, azt Is­ten nem vég­zi el he­lyet­tünk. Ő meg­ad­ta a le­he­tő­sé­get! Ha nem tesszük, ma­gunk­ra ves­sünk!

Czi­ko­ra La­jos (Oros­há­za)