e-világ
Miért fontos az adó 1%-ának felajánlása?
Interjú Csorba Gáborral, az MEE Gazdasági Osztályának vezetőjével
A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) Országos Irodája Gazdasági Osztályának vezetőjét, Csorba Gábort kérdeztük arról, miért fontos, hogy minél többen felajánlják személyi jövedelemadójuk egy százalékát egyházunk számára (technikai szám: 0035). Megtudtuk, milyen tendenciák figyelhetőek meg a bevételekkel kapcsolatban, és azt is, hogy ezek a pénzek hová kerülnek, ki az, aki dönt a felhasználásukról.
– Az országos iroda gazdasági osztályán évekre visszamenőleg vezetik az egyszázalékos bevételeket. Milyen tendenciákat tapasztaltak ezekkel kapcsolatban?
– Az előző évben több mint 45 ezer – pontosan 45 639 – felajánlás érkezett a Magyarországi Evangélikus Egyház számára, ami összegszerűen 315 millió forintot jelent. Ennek állami kiegészítése 174 millió forint volt. Bár a tényleges felajánlások száma és összege is évről évre emelkedik, a megszorítások miatt az állami kiegészítés folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A 2008-as adóévre vonatkozó felajánlásokat 2010 januárjában kaptuk meg. Ez évben összesen 489 573 276 forintból gazdálkodhatunk. Ami a felajánlásokat illeti, visszaosztva kiderül, hogy az egy főre eső tényleges felajánlás hétezer forint körül van.
– Miért van az, hogy a felajánlások számának, illetve összegének emelkedésével mégsem emelkedik a kiegészítés összege?
– A kiegészítő támogatás kiszámítása évről évre változik, mégpedig úgy, hogy az állam mindig kevesebbel egészíti ki a felajánlott összeget, mint a korábbi években. Pár év alatt körülbelül a harmadára csökkent nálunk a kiegészítés összege, és a tényleges felajánlások nem tudták ellensúlyozni ezt a csökkenést. 2008-hoz hasonlítva a tavalyi évet elmondhatjuk, hogy egy év alatt százmillió forinttal kapott ténylegesen kevesebbet egyházunk. Ez nagy nehézségeket okozott az idei, 2010-es költségvetés elkészítésénél.
– Hogyan határozzák meg ezt a kiegészítést?
– A korábbi években a magyarországi adózók által befizetett összes adó 0,9 százalékára egészítette ki az állam az egyházak támogatását. Ez azt jelenti, hogy a ténylegesen felajánlott adó és a 0,9 százalék közötti különbség volt a kiegészítés alapja, melyet a felajánló személyek arányában osztottak szét az egyházak között. Ezután lett az egy plusz egy százalék, idén azonban ezt tovább csökkentették. Ezáltal az egyszázalékos felajánlásokból származó jövedelem állandóan csökken, így nagyban megnehezíti az egyház költségvetésének készítését. Az egyház tevékenysége ugyanis nem szűkül, hanem inkább bővül, ezért egyre több támogatásra lenne szükség. Az adó egy százalékát azonban érdemes a nullás adóbevallást készítőknek is felajánlaniuk, mert a kiegészítést a felajánlók száma alapján határozzák meg.
– Ki határozza meg egyházunkban az egyszázalékos bevételek felhasználását?
– Ezt a pénzt a Magyarországi Evangélikus Egyház kapja meg, az egyház költségvetésének része, így zsinatunk törvényben dönt arról, milyen célokra használjuk fel. Ebből tudjuk támogatni a kisebb gyülekezetek működését, templomok, parókiák építését, felújítását. A különböző intézményrendszerek – diakóniai otthonok, oktatási intézmények – működtetésére is jelentős összegeket fordítunk, de részben ebből működnek a püspöki hivatalok és az országos iroda is.
– Az adófelajánlásról rendelkező állami törvényben meg van határozva, hogy ezt a pénzt az egyházak mire fordíthatják?
– Teljesen az egyházra van bízva, hogy mire használja fel, a lényeg az, hogy hitéleti célra kell fordítania. Az állam felé nem kell elszámolást adnunk róla, de az Állami Számvevőszék ellenőrizheti a felhasználást. A Magyarországi Evangélikus Egyház zárszámadásában elszámol a tényleges felhasználásról a zsinat felé. Mind a költségvetés, mind a zárszámadás megjelenik az Evangélikus Közlönyben részletes adatokkal, nyilvánossá téve, hogy ténylegesen mire költöttük a támogatást.
– Az egy százalékból származó bevételek mekkora részét képezik az egyház által szabadon felhasználható pénzösszegeknek?
– Ez az országos egyház által szabadon felhasználható összegek körülbelül egynegyedét teszi ki, tehát nagyon fontos bevételi forrásunk.
– Az egy százalékon kívül milyen szabadon felhasználható bevételei vannak egyházunknak?
– Az államosított ingatlanok után fizetett járadék és annak kiegészítése, 1,3 milliárd forint. Emellett vannak kötött felhasználású támogatások: az intézmények normatív támogatása, a hittanpénz és a kistelepülési támogatás is, de ezeket csak a meghatározott célokra lehet felhasználni.
– Mióta van egyházunknak külön 1%-os kampánya?
– Az utóbbi három évben már nemcsak a történelmi egyházakkal közösen kampányolunk, hanem megjelentünk önállóan is.
– Érezhető volt-e ennek valamilyen hozadéka a felajánlásokban?
– Szerintem hasznosak a kampányok, mert akár több ezer fővel is emelhetik a felajánlások számát és persze a ténylegesen felajánlott összegeket is. Nehéz azonban az APEH által rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján megmondani, hogy a felajánlások emelkedése mennyire függ össze a kampánnyal, de biztosan nagy szerepe van. Komolyabb változást eredményezhetett azonban emellett az is, hogy némileg változtak az adóbevallási szabályok. Kiszélesítették az adóbevallók körét, számítanak a nullás adóbevallások is, és ez ugyan a tényleges felajánlás összegét nem, de a kiegészítés összegét emelheti.
– Idén régiókra felbontva is megküldték a felajánlások számát…
– Az APEH szervezeti egységeire lebontva kaptuk meg immáron második éve, hogy hány rendelkező nyilatkozat érkezett a területileg illetékes adóhatósághoz. Ennek alapján elmondható, hogy a felajánlók közül legtöbben az adóhivatal közép-magyarországi regionális igazgatóságához nyújtották be bevallásukat (15 101 fő), és 14 578 rendelkezés érvényes is volt. A második legtöbb rendelkező nyilatkozatot a nyugat-dunántúli regionális igazgatóság kapta (9030 fő, 8865 érvényes felajánlás). A harmadik helyen a dél-alföldi regionális igazgatósághoz tartozó rendelkezők száma áll: 6224 fő; 6055 nyilatkozat volt érvényes. Az idei adatszolgáltatásban az APEH részletezi azt is, hogy mi miatt, milyen okokból volt esetleg érvénytelen a nyilatkozat.
– Mik voltak a legjellemzőbb hibák? Mire kell különösen figyelni a bevallás kitöltésénél?
– Először is sok felajánló olyan körbe esik, amelybe tartozók nem ajánlhatnak fel: például olyan magánszemélyek, akik az egy százalék alapjául szolgáló adót a meghatározott határidőig nem fizették meg. Kizáró ok az is, ha valakinek ugyan van adója, de tizenkét hónapot meghaladó időszakra kapott fizetési könnyítést. Mások a rendelkező nyilatkozatot nem megfelelően töltötték ki, vagy későn adták be, ezért az APEH már nem tudta figyelembe venni. Volt olyan is, hogy a tavalyi 0853-as, illetve 0853E számú bevallás részeként érkezett rendelkező nyilatkozaton az adóazonosító jel, illetve adószám és a név között összefüggéshiba állt fenn, azaz több magánszemély is beazonosítható volt a feltüntetett adatokból. A munkáltatóktól is érkezett olyan nyilatkozat, amelyet maga a rendelkező nem írt alá, illetve, miután hiánypótlásra szólították fel, a felszólítás után sem tette ezt meg. Egyébként összességében több mint ezerkétszázan követtek el valamilyen hibát az egyházunk számára adófelajánlásról rendelkező nyilatkozatban.
– Sokan elektronikus úton adják be az adóbevallásukat, ők a technikai számot már kiválaszthatják a bevalláson belül, és nem kell külön borítékolniuk a rendelkező nyilatkozatot.
– Ez nagy előrelépést jelent a helyesen kitöltött nyilatkozatok terén. Elektronikusan kitöltött nyomtatványoknál ugyanis kisebb a tévedés és elírás lehetősége. A technikai számot kiválasztva a rendszer azonnal megmutatja, melyik egyházról van szó, így nem történhet tévedés.
– Az országos egyház kimutatásaiban az államtól kapott pénzek szerepelnek, arról viszont mindig kevés szó esik, hogy a hívek mennyit adnak az egyház, gyülekezetük fenntartására.
– Az országos egyház bevételeinek kilencvenhat százaléka ered állami támogatásból. A gyülekezeti tagoknak nem az az elsődleges feladatuk, hogy fenntartsák az országos egyházat, hanem az, hogy saját gyülekezetüket támogassák anyagilag. Természetesen a nagyobb templomtatarozásokkor az országos egyháznak is segítséget kell nyújtania, de alapvetően a hívek adományaiból tartjuk fenn templomainkat, gyülekezeteinket, nem pedig az állam által adott összegekből. Ha összességében nézzük, akkor minden bizonnyal sok százmillióról beszélhetünk a gyülekezetek összes bevételeit nézve is, de erről az országos egyház nem vezet nyilvántartást.
– Az országos egyház milyen nagy beruházásokat támogatott az utóbbi időben az egyszázalékos bevételekből?
– A kiemelt beruházások általában ezekből a pénzekből vannak finanszírozva. Kiemelt cél volt a diakónia terén a nyíregyházi Élim Evangélikus Szeretetotthon nagyberuházása, amelyre több éven keresztül több mint 230 millió forintot használtunk fel. Hasonlóképpen a csillaghegyi szeretetotthon öt év alatt 130 millió forint támogatást kapott. Az oktatási intézményeket tekintve komolyabb kiadást jelentett a békéscsabai gimnáziumhoz kapcsolódó kollégium megvásárlása – négy év alatt 320 millió forint – és a bonyhádi gimnázium tornacsarnokának megvásárlása, 50 millió forint. Kiemelt gyülekezeti beruházásokra, felújításokra az elmúlt négy év alatt több mint négyszázmillió forintot fordítottunk.
Horváth-Bolla Zsuzsanna