Keresztutak
Visszaszámlálás 2017-ig
Mint arról lapunk február 7-ei lapszámában is beszámoltunk, a zsinat felhatalmazásával és az országos presbitérium megbízásából január 27-én megkezdte munkáját a reformációi emlékbizottság. A grémium – amely a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulóját ünneplő eseménysorozat előkészítését és szervezését kapta feladatul – az idei pünkösdöt jelölte ki a jubileumra való felkészülés zászlóbontásaként. Dr. Fabiny Tamás püspökkel, a bizottság elnökével ennek apropóján beszélgettünk.
– 2017 jeles esztendő lesz a világ protestánsainak életében, hiszen akkor lesz ötszáz éve annak, hogy Luther Márton 1517. október 31-én kiszögezte kilencvenöt tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Nem korai már most elkezdeni a szervezést egy hét év múlva esedékes jubileumi ünnepre?
– Nem, sőt. Ha méltóképpen szeretnénk megemlékezni erre a – hiszem, nemcsak az evangélikusságot, de a világ jelentős részét érintő – reformációi eseményről és későbbi hatásairól, akkor nagyon is ideje elkezdeni a munkát. Gyülekezeteinket is arra buzdítjuk, hogy gondolják át, milyen rendezvényekkel készülhetnének 2017-re, emellett pedig hordozzák imádságban az addig előttünk álló időszakot is. Ezért – jelképes zászlóbontás gyanánt – minden lelkészi hivatalba kiküldtünk egy plakátot, illetve egy pünkösd ünnepére ajánlott Oratio oecumenicát. Ez egyébként az Evangélikus Életben is olvasható.
– Említene néhányat az emlékbizottság terveiből?
– 2010-től minden esztendőnek lesz egy témája; így szeretnénk jó néhány kérdést alaposan körbejárni 2017-re. Egy tizenkét részesre tervezett könyvsorozat segítségével újra hozzáférhetővé tesszük Luther műveinek egy részét – mindezt új fordításban. A Balázs Béla-díjas, érdemes művész, rajzfilmtervező Richly Zsolt, aki nem mellesleg a budavári gyülekezet tagja, már dolgozik annak a rajzfilmnek a pályázati anyagán, amely Luther Márton életét mutatja be. A szövegkönyvet Lackfi János József Attila-díjas költő írja. Nem csak hazai támogatókat keresünk az elkészítéshez, hanem nemzetközi koprodukcióban gondolkodunk – külföldi testvéregyházak már érdeklődtek is a rajzfilm iránt. Ezenkívül terveink között szerepel egyházalapító reformátorunk végrendeletének újrakiadása is.
– Hogyan tervezik bevonni a gyülekezeteken kívül egyéb intézményeinket is a jubileumra való felkészülésbe?
– Az előttünk álló években folyamatosan szeretnénk pályázati lehetőséget nyújtani oktatási intézményeinknek, és arra biztatjuk őket, hogy az iskolákon, óvodákon belül a programjaikat, tanulmányi kirándulásaikat, versenyeiket igazítsák az adott év tematikájához.
– Wittenbergben is készülnek már az évfordulóra. Velük is felvette már egyházunk a kapcsolatot?
– Természetesen. A kolostor mögött kialakított kertben, a Luther-Gartenben a Magyarországi Evangélikus Egyház képviselői által elültetendő fa egyike lesz az évfordulóra emlékeztető ötszáz emlékfának.
– A tervek szerint miben mutatkozik majd meg a más protestáns egyházakkal való együttműködés?
– Többféle elképzelésünk is van. Közös tudományos konferenciák szervezése, kiadványok megjelentetése mellett reformációi emléktúrákat, kiállításokat szeretnénk megvalósítani.
– Ez a sok terv és a számos, reménység szerint megvalósuló program pusztán „belügy” marad, vagy ország-világ részt vehet majd benne?
– Hazai terveink megegyeznek más, külföldi evangélikus egyházakéval: nem pusztán egy egyháztörténeti eseményt szeretnénk „magunkban” ünnepelni 2017-ben, hanem a reformáció megindulásának ötszázadik évfordulóját be akarjuk ágyazni az egész egyház kontextusába. Azt szeretnénk, ha például a katolikusok is ügyüknek éreznék a reformációt. Németországban már régóta gyakorlat az, hogy október 31-én katolikus lelkész prédikál az evangélikus templomban. De az is a terveink között szerepel, hogy elérjük: 2017-et állami szinten nyilvánítsák a reformáció évének, mint ahogy 2008 a Biblia, illetve a reneszánsz éve volt.
Boda Zsuzsa