Élő víz

Szent­há­rom­ság ün­ne­pét több mint ezer­két­száz éve tart­ja az egy­ház – a nyol­ca­dik szá­zad vé­gén már is­mert volt egy Szent­há­rom­ság ün­ne­pi pre­fá­ció, 800 kö­rül pe­dig már ön­ál­ló mi­se­for­ma is lé­te­zett.

Az idők fo­lya­mán az ün­nep a pro­tes­táns egy­há­zak­ban na­gyobb je­len­tő­sé­get ka­pott, mint a ró­mai egy­ház­ban. Szent­há­rom­ság ün­ne­pe zá­ró­pont­ja an­nak az üd­vös­ség­teo­ló­gi­ai fo­lya­mat­nak, amely ad­vent­től pün­kös­dig je­le­nik meg – ka­rá­csony az Atya mun­ká­ja, hús­vét a Fiú mű­ve, pün­kösd a Szent­lé­lek ki­töl­té­se és mű­kö­dé­se. Ek­kor le­zá­rul a li­tur­gi­kus év azon fe­le, amely a ki­nyi­lat­koz­ta­tás tör­té­nel­mi ese­mé­nye­it vo­nul­tat­ja fel.

Szent­há­rom­ság ün­ne­pe utal az ér­te­lem­mel fel­fog­ha­tat­lan ti­tok­ra. Az ötö­dik szá­zad­ban élt, Ír­or­szág egyik vé­dő­szent­jé­vé vált Pat­rik a szi­ge­ten vég­zett óri­á­si té­rí­tő­mun­ká­ja so­rán a ló­he­rét hasz­nál­ta fel en­nek a ti­tok­nak a meg­ér­te­té­sé­hez. Ta­ní­tá­sá­ban a nö­vény há­rom le­ve­le jel­ké­pez­te az Atya, a Fiú és a Szent­lé­lek há­rom­sá­gát, akik még­is egy lét­ben egye­sül­nek, mint ahogy a ló­he­ré­nek is egy szá­ra van. En­nek nyo­mán vált az írek egyik jel­ké­pé­vé a Bo­da Zsu­zsa fel­vé­te­lén is lát­ha­tó ló­he­re, an­go­lul sham­rock.