e-világ

Még a ve­réb is ta­lál há­zat, és a fecs­ke is fész­ket, aho­vá fi­ó­ká­it he­lye­zi ol­tá­ra­id­nál, Se­re­gek Ura, ki­rá­lyom és Is­te­nem! (Zsolt 84,4) Gyer­mek­ko­rom ked­ves em­lé­kei kö­zé tar­to­zik a ta­vasszal az eresz alá köl­tö­ző fecs­ke­pár éle­té­nek nyo­mon kö­ve­té­se. A ko­ráb­bi fé­szek ki­ja­ví­tá­sa, a fi­ó­kák ete­té­se, nö­ve­ke­dé­se, ki­re­pü­lé­se (és macs­kák elő­li me­ne­kü­lé­se) a sze­münk előtt zaj­lott. A szep­tem­be­ri is­ko­la­kez­dés pe­dig egy­be­esett a vo­nu­lás­ra ké­szü­lő fecs­kék gyü­le­ke­zé­sé­vel. A fé­szek alá he­lye­zett kis desz­ka­lap (úgy­ne­ve­zett fecs­ke­pe­len­ka) ta­lán még most is meg­van az eresz alatt, de a ked­ves kis ma­da­rak hosszú évek óta nem tér­nek vissza.

Idén – töb­bek kö­zött – a bio­di­ver­zi­tás évé­ben a Ma­gyar Ma­dár­ta­ni és Ter­mészetvédelmi Egye­sü­let (MME) az év ma­da­ra­i­ul a fecs­ké­ket vá­lasz­tot­ta, fel­hív­va a fi­gyel­met a ma­dár­fa­jok fo­gyat­ko­zá­sá­nak ve­szé­lyé­re. A fecs­kék a hosszú tá­vú – vagy­is a Sza­ha­rá­tól dél­re – vo­nu­ló éne­kes­ma­da­rak kö­zé tar­toz­nak, me­lyek kö­zött az egyéb fa­jok­hoz ké­pest több a ve­szé­lyez­te­tett, és me­lyek eu­ró­pai ál­lo­má­nyai az el­múlt év­ti­zed­ben csök­ke­nő ten­den­ci­át mu­tat­tak.

A csök­ke­nés hát­te­ré­ben (mely a töb­bi ma­dár­faj ese­té­ben is el­mond­ha­tó) a klí­ma és az élő­hely meg­vál­toz(tat)ása egy­aránt sze­re­pet ját­szik. Az ere­de­ti élő­hely át­ala­kí­tá­sa, az őszi gyü­le­ke­ző­he­lyek fel­szá­mo­lá­sa, a te­le­pü­lé­si szú­nyog­ir­tás, az in­ten­zív me­ző­gaz­dál­ko­dás­ból szár­ma­zó kör­nye­zet­szennye­zés, a va­dá­szat, a köz­vet­len em­be­ri za­va­rás, a fész­kek el­pusz­tí­tá­sa, a klí­ma­vál­to­zás ha­tá­sá­ra az ext­rém szá­raz vagy ép­pen el­len­ke­ző­leg, a csa­pa­dé­kos idő­sza­kok gya­ko­ri­sá­gá­nak és idő­tar­ta­má­nak nö­ve­ke­dé­se mind az okok kö­zött sze­re­pel. Ezek­nek a ha­tá­sok­nak a ki­kü­szö­bö­lé­sé­hez össze­han­golt kör­nye­zet- és ter­mé­szet­vé­del­mi ak­ci­ók­ra, a gaz­dál­ko­dá­si struk­tú­ra át­ala­kí­tá­sá­ra, majd a kör­nye­ze­ti rend­sze­rek több év­ti­ze­des re­ge­ne­rá­ló­dá­sá­ra van szük­ség.

Ha­zánk­ban há­rom va­ló­di fecs­ke­faj for­dul elő: a füs­ti­fecs­ke, a mol­nár­fecs­ke és a par­ti­fecs­ke. Ezek kö­zül leg­ve­szé­lyez­te­tet­tebb a par­ti­fecs­ke, mely­nek ál­lo­mány­csök­ke­né­se éves szin­ten akár húsz szá­za­lék is le­het, de a má­sik két fa­jé is öt-hét szá­za­lék kö­zött mo­zog. Az el­múlt he­tek, na­pok szo­ká­sos­nál hű­vö­sebb, sze­le­sebb, csa­pa­dé­ko­sabb idő­já­rá­sa is ked­ve­zőt­len a ma­da­rak szá­má­ra: ve­szé­lyez­tet­he­ti a fi­ó­kák ki­ke­lé­sét, és meg­ne­he­zí­ti mind a szü­lők táp­lál­ko­zá­sát, mind a ki­csi­nyek el­lá­tá­sát. A ma­dár­ta­ni egye­sü­let hon­lap­ja (www.mme.hu) út­mu­ta­tást ad, ho­gyan se­gít­he­tünk eb­ben a hely­zet­ben.

Mi­vel a több na­pig tar­tó hű­vös, csa­pa­dé­kos idő ese­tén a táp­lá­lé­kot je­len­tő ro­va­rok „el­tűn­nek”, a ma­da­rak éhez­ni kez­de­nek. Az ener­gia­fel­hasz­ná­lás csök­ken­té­se vé­gett az idős ma­da­rak nem re­pül­nek, vé­dett, bel­ső hely­re hú­zód­nak, vagy be­ül­nek a fé­szek­be. Ilyen ese­tek­ben át­me­ne­ti­leg a szü­lő­ket is táp­lál­hat­juk a kö­ze­lük­ben la­pos tál­ká­ban ki­he­lye­zett liszt­ku­kac­cal.

Az út­mu­ta­tás sze­rint a fi­ó­kák ese­té­ben is jó eséllyel se­gít­he­tünk. A táp­lá­lék­fa­la­to­kat csi­pesszel kí­nál­hat­juk a fi­ó­kák­nak. (Sőt bát­rab­bak tar­tós ked­ve­zőt­len idő ese­tén a fé­szek­ből ki­vé­ve kis do­boz­ban tart­va őket kéz­ből is etet­he­tik, míg szü­le­ik új­ra el tud­ják lát­ni fel­ada­tu­kat! Jó idő ese­tén az ete­tést ab­ba kell hagy­ni.)

Fon­tos meg­em­lí­te­ni, hogy már­ci­us kö­ze­pé­től el­ér­he­tő­vé vált az MME – ne­gye­dik – ma­dár­mo­ni­to­ro­zó web­lap­ja, a fecs­ke­fi­gye­lő ol­dal (www.fecs­ke­fi­gye­lo.mme.hu). Ez tu­laj­don­kép­pen egy la­kos­sá­gi adat­bá­zis, aho­vá bár­ki fel­tölt­he­ti az adott faj­ra vo­nat­ko­zó meg­fi­gye­lé­se­it, ame­lyek­kel hoz­zá­já­rul­hat a ha­zai fecs­ke­ál­lo­mány fel­tér­ké­pe­zé­sé­hez, ku­ta­tá­sá­hoz és vé­del­mé­hez.

Ér­de­kes­ség­ként em­lít­he­tő, hogy Eu­ró­pa-szer­te – töb­bek kö­zött Ma­gyar­or­szá­gon is – szá­mos ma­dár­fé­szek mel­lé web­ka­me­rát he­lyez­tek el, me­lye­ken ke­resz­tül szin­te a nap hu­szon­négy órá­já­ban meg­fi­gyel­het­jük egyes ma­da­rak éle­tét (ezek­re szin­tén rá­ke­res­he­tünk az in­ter­ne­ten).

Össze­ál­lí­tot­ta: JCsCs