A hét témája
Első indonéz–magyar vallásközi konferencia a párbeszédről
Egyházunk és az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövetsége szervezésében május 25-én, kedden tartották az első vallásközi konferenciát a párbeszédről a gödöllői királyi kastély dísztermében. Mangasi Sihombing, Indonézia evangélikus felekezetű nagykövete magyarországi tartózkodásának kezdete óta (2007. február 2-án adta át megbízólevelét) kiemelt figyelmet fordít az egyházunkkal való kapcsolatok ápolására. Több gyülekezetünkben és hittudományi egyetemünkön is többször járt, és egyházunk képviselőit is vendégül látta.
Az egész napos angol nyelvű konferenciára tizenkét tagú delegáció érkezett Indonéziából, és természetesen jelen voltak a nagykövetség munkatársai is. Magyar részről – egyházunk képviselőin kívül – római katolikus, református, unitárius, izraelita, iszlám és buddhista résztvevői voltak a tanácskozásnak.
Gémesi György, Gödöllő polgármestere köszöntőjében utalt arra, hogy van egy indonéz testvérvárosuk, Bogor, a városháza előtt pedig indonéz ajándékként egy úgynevezett békegong – körülötte a világ országainak zászlóival –, amelyet jeles alkalmakkor megszólaltatnak.
A szervezés több mint egy évig tartott, és nagy megtiszteltetés – mondta el Sihombing nagykövet –, hogy egy ilyen történelmi épületben kerül sor az alkalomra.
Csepregi András evangélikus lelkész, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetője a leköszönő magyar kormány nevében üdvözölte a résztvevőket, kifejtve, hogy a vallásközi párbeszéd a tolerancia egyik legfontosabb eszköze.
Andri Hadi, az indonéz külügyminisztérium főigazgatója (államtitkára) említette, hogy a nagykövet az ő elődje és lelki tanácsadója volt, továbbá – Susilo Bambang Yudhoyono indonéz elnök nyomán – a civilizációk harmóniájának fontosságát húzta alá. Megemlítette, hogy országa is szükségesnek tartja a terrorizmus elleni harcot.
Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke az idei Melanchthon-évben a nagy reformátort és humanistát idézte: emberi lényekként kommunikációra vagyunk teremtve.
A konferencia három témát járt körbe. Elsőként a vallásközi párbeszédről esett szó indonéz és magyar szemszögből, Szent-Iványi Ilona unitárius lelkésznek, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) doktoranduszának moderálásával.
A II. vatikáni zsinat megnyitotta a vallásközi párbeszéd útját – emelte ki Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora és rektorhelyettese. Tóth Károly nyugalmazott dunamelléki református püspök, az Ökumenikus Tanulmányi Központ elnöke a kereszténység és az iszlám viszonyában a kölcsönösséget kérte számon. Atho Mudzhar professzor, az indonéz vallásügyi minisztérium főigazgatója a vallások funkciójáról és együttműködéséről beszélt. Fontos az őszinteség, amelyet bizony gyakorolni kell.
A második részben a vallási közösségek szerepével foglalkoztak a résztvevők a tolerancia, megértés és béke szempontjából, Csepregi András vezetésével.
Karasszon István, a Károli Gáspár Református Egyetem Ószövetség-professzora szerint a vallásos emberek normális esetben toleránsak, mert elismerik, hogy nagyobbtól függnek. Róna Tamás rabbi Jeremiás próféta nyomán mondta: áldott, aki hisz, bízik a Teremtőben. Farkas Pál, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola professzora szerint óvatosan, tapintatosan kell a saját vallásunkról tanúskodni.
Hasyim Muzadi, az Iszlám Tudósok Nemzetközi Konferenciájának főtitkára hangsúlyozta, hogy a 87 százalékban muszlim Indonéziában törvény védi a vallásokat. Az állam nem vallásos, és nem avatkozik bele az egyes vallások tanításaiba. Johannes Maria Trilaksyanta Pujasumarta bandungi püspök, aki néhány hónapja lett a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának tagja, elmondta, hogy a katolikus egyház Indonézia integráns része.
Az ebéd utáni harmadik részben Pujasumarta püspök vezetésével azzal a foglalkoztak a résztvevők, milyen szerepet tölt be az oktatás a civil társadalomban és a vallások közötti együttműködésben. Fabiny Tibor, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora az empatikus, beleérző vallásoktatásért szállt síkra. Bakos Gergely, a Sapientia Szerzetesi Főiskola professzora a vitakultúra tanításának fontosságára hívta fel a figyelmet.
Az evangélikus Jan Sihar Aritonang professzor, a jakartai Protestáns Teológiai Szeminárium rektora arról beszélt, hogy különösen is az 1995–2005 közötti évtized összecsapásai után milyen nagy szükség van a multikulturális oktatásra, egymás értékeinek megbecsülésére. Siti Syamsiyatunn asszony, a Kalijaga Iszlám Egyetem (Yogyakarta) professzora három egyetem (muszlim és keresztény) 2006-ban alapított közös doktori programjáról szólt, amelynek ő a helyettes vezetője, és amelyben jelenleg 33 diák (20 muszlim, 13 keresztény, 23 férfi, 10 nő; vagy 25 indonéz, 8 külföldi) vesz részt.
A rövid idő alatt is sok-sok újdonsággal szolgáló, gazdag, egymás jobb megismerését elősegítő program Sihombing nagykövet és Fabiny Tamás püspök zárszavával ért véget. A tanácskozás címében említett „első”, mint a nagykövet hangsúlyozta, nem véletlen, Indonéziában tervezik a folytatást.
Dr. Szentpétery Péter