A hét témája

Ér­de­mes len­ne köz­vé­le­mény-ku­ta­tást vé­gez­ni. Mi­ről tud az egy­sze­rű já­ró­ke­lő töb­bet: va­jon áp­ri­lis 4. vagy jú­ni­us 4. tör­té­nel­mi hát­te­re és té­nyei is­mer­teb­bek-e? Fé­lek, az ered­mény bo­rí­té­kol­ha­tó…

En­nek össze­tett okai van­nak. Jú­ni­us 4., az 1920-as tri­a­no­ni tra­gé­dia nap­ja 1945 előtt volt ki­emelt fon­tos­sá­gú, ál­la­mi­lag is el­is­mert gyász­nap, míg a je­len­le­gi ma­gyar la­kos­ság dön­tő több­sé­ge már a má­so­dik vi­lág­há­bo­rút kö­ve­tő­en szo­ci­a­li­zá­ló­dott, Tri­a­non­ról nem so­kat hall­ha­tott, áp­ri­lis 4-ét pe­dig „fel­sza­ba­du­lás­ként” ta­nul­ta az is­ko­lá­ban. És az utób­bi a rend­szer­vál­tást kö­ve­tő­en is csak rö­vid idő­re ke­rült a he­lyé­re. (Még a dá­tum is ha­mis, hi­szen ez­után még na­po­kig zaj­lot­tak a har­cok Nyu­gat-Ma­gyar­or­szá­gon.) A tri­a­no­ni év­for­du­ló pe­dig – saj­ná­la­tos mó­don – 1989–90 után sem ta­lálta he­lyét. Egészen mostanáig egy­faj­ta gya­nak­vás öve­zte. Fő­képp csa­lá­don be­lül és szű­kebb ba­rá­ti kör­ben be­szél­tek ró­la. Ha kis­sé szé­le­sebb nyil­vá­nos­sá­got kapott, könnyen rá­sü­töt­ték a jól is­mert bé­lye­ge­ket. Pe­dig Tri­anon va­la­mennyi­ünk nem­ze­ti tra­gé­di­á­ja, ha­tá­sa csak Mo­há­csé­val mér­he­tő.

Nyil­ván­va­ló­an ez­zel ma­gya­ráz­ha­tó, hogy az or­szág­cson­kí­tás tu­do­má­nyos ala­pos­sá­gú, ugyan­ak­kor nép­sze­rű be­mu­ta­tá­sá­ra mind­össze egyet­len mú­ze­um vállalkozik szé­les e ha­zá­ban. Nem is a fő­vá­ros­ban, ha­nem vi­dé­ken, Vár­pa­lo­tán.

A Tri­a­non Mú­ze­um a vá­ros 1725-ben ba­rokk stí­lus­ban emelt Zi­chy-kas­té­lyá­ban ta­lál­ha­tó, me­lyet egy tűz­vész után 1863-ban klasszi­cis­ta és ro­man­ti­kus ele­mek­kel újí­tot­tak meg. A tár­lat meg­te­kin­té­se so­rán be­ba­ran­gol­hat­juk a pa­ti­nás, de saj­nos fel­újí­tás­ra vá­ró épü­le­tet. A ki­ál­lí­tá­si anyag vi­szont pá­rat­lan: mennyi­ség­re és mi­nő­ség­re egy­aránt, be­fo­ga­dá­sa nem is könnyű egy­szer­re, több­szö­ri vissza­té­rés­re sar­kall­ja a lá­to­ga­tót.

Az épü­let előtt két szo­bor­kom­po­zí­ció ad­ja meg az alap­han­got. Si­mor Már­ton Le­szí­ja­zott tu­rul­ma­dár cí­mű al­ko­tá­sa nem­csak Tri­a­non­ra utal, nap­ja­ink vi­szo­nya­it is jól tük­rö­zi.

A ki­ál­lí­tó­ter­mek te­ma­ti­ku­san kap­cso­lód­nak egy-egy Tri­a­non­nal, an­nak elő- és utó­éle­té­vel össze­füg­gő té­má­hoz. A tel­jes­ség igé­nye nél­kül em­lít­het­jük a tör­té­nel­mi vár­me­gyé­ket be­mu­ta­tó gaz­dag ké­pes­lap­gyűj­te­ményt; a 21. szá­zad­ban új­ra di­va­tos­sá vá­ló fal­vé­dő­ket, ez­út­tal az el­sza­kí­tott te­rü­le­tek 1938–1941 kö­zöt­ti vissza­té­ré­sé­nek örö­mé­ben fo­gant áb­rá­zo­lá­sok­kal és szö­ve­gek­kel; a Kár­pát-me­den­ce tu­rul­szob­ra­i­ról ké­szült fo­tó­kat.

Mo­zi­ba is me­he­tünk: a bé­csi dön­té­sek utá­ni di­a­dal­mas be­vo­nu­lá­sok ké­pi kró­ni­ká­ját lát­hat­juk. Be­ül­he­tünk a két há­bo­rú kö­zöt­ti kul­tu­rá­lis ki­bon­ta­ko­zást elő­se­gí­tő Kle­bels­berg Kunó-fé­le is­ko­la pad­já­ba: a ki­ál­lí­tás kor­hű­en meg­idé­zi az egy­ko­ri nép­is­ko­lát. Meg­je­len­nek a mű­ve­ik­ben Tri­a­non előz­mé­nye­i­vel és tra­gi­kus ha­tá­sa­i­val hang­sú­lyo­san fog­lal­ko­zó mű­vé­szek­nek, Var­gha Gyu­lá­nak és Sa­jó Pé­ter­nek a ha­gya­té­kai, de bön­gész­het­jük Köl­csey Fe­renc csa­lád­fá­ját, il­let­ve meg­is­mer­het­jük a ma­gyar nép him­nu­sza­i­nak tör­té­ne­tét is.

Lát­hat­juk a mind­má­ig a szé­le­sebb nyil­vá­nos­ság előtt jó­sze­ri­vel is­me­ret­len Ron­gyos Gár­dá­nak – amely több nyu­gat-ma­gyar­or­szá­gi fa­lu­nak és Sop­ron vá­ro­sá­nak a „meg­men­té­sé­ben” je­les­ke­dett – az ere­de­ti do­ku­men­tu­ma­it és ve­ze­tő­jé­nek, Pró­nay Pál­nak a ha­gya­té­kát.

Egy sti­li­zált vas­úti sze­rel­vény a má­so­dik Tri­a­nont, az 1947-es pá­ri­zsi bé­ke­szer­ző­dést és a fel­vi­dé­ki ma­gyar­ság ki­te­le­pí­té­sét idé­zi meg. Mind­eze­ket szám­ta­lan ko­ra­be­li és re­vi­zi­o­nis­ta tárgy, do­ku­men­tum, ma­kett, fo­tó és tér­kép egé­szí­ti ki.

A ki­ál­lí­tás kedd­től csü­tör­tö­kig 10.30 és 16 óra, pén­tek­től va­sár­na­pig 10.30 és 17 óra kö­zött lá­to­gat­ha­tó. A ha­tá­ron túl­ról ér­ke­ző lá­to­ga­tók szá­má­ra a be­lé­pés díj­ta­lan. To­váb­bi in­for­má­ci­ók a http://www.tri­a­non­mu­ze­um.hu hon­la­pon ér­he­tők el.

Re­zsa­bek Nán­dor