e-világ

Jú­ni­us 4-én, pén­te­ken, pont­ban fél öt­kor a Kár­pát-me­den­ce – csak­nem – va­la­mennyi ma­gya­rok lak­ta te­le­pü­lé­sé­nek temp­lom­tor­nyá­ban meg­kon­dul­tak a ha­ran­gok, em­lé­kez­tet­vén (év­ti­ze­dek óta elő­ször) ha­zánk szét­szab­dalt­sá­gá­ra. Az 1920-as tri­a­no­ni bé­ke­dik­tá­tum kény­sze­rű alá­írá­sa idő­pont­já­nak 90. év­for­du­ló­ján azon­ban a ma­gyar­ság is­mét tör­té­nel­met írt… Hosszú év­ti­ze­dek után el­ső íz­ben em­lé­ke­zett meg a Ma­gyar Köz­tár­sa­ság par­la­ment­je – a te­le­ví­zió ál­tal köz­ve­tí­tett rend­kí­vü­li ülé­sen – nem­ze­ti tra­gé­di­ánk­ról. En­nél is na­gyobb je­len­tő­sé­get kell tu­laj­do­ní­ta­nunk an­nak, hogy a par­la­men­ti em­lék­ülést kö­ve­tő­en a kép­vi­se­lők több­sé­ge – az ülést össze­hí­vó ház­el­nök ve­ze­té­sé­vel – az Or­szág­ház­ból Is­ten há­zá­ba (a Szent Ist­ván-ba­zi­li­ká­ba) vo­nult át, ahol em­lék­mi­se, majd öku­me­ni­kus el­csen­de­se­dés vit­te né­pünk, nem­ze­tünk, ha­zánk ügyét az Úr elé. A Ma­gyar Táv­ira­ti Iro­da (MTI) je­len­té­sei alap­ján ké­szí­tett aláb­bi hír­össze­fog­la­lónk olyan össz­tár­sa­dal­mi tör­té­né­se­ket kí­ván do­ku­men­tál­ni, ame­lyek – meg­győ­ző­dé­sünk sze­rint – je­len­tő­ség­gel kell, hogy bír­ja­nak min­den magyar evan­gé­li­kus szá­má­ra is.

Már­ci­us 31-én Só­lyom Lász­ló köz­tár­sa­sá­gi el­nök alá­ír­ta a ma­gyar ál­lam­pol­gár­ság­ról szó­ló tör­vényt, amely alap­ján a ha­tá­ron tú­li ma­gya­rok ked­vez­mé­nye­sen sze­rez­he­tik meg a ma­gyar ál­lam­pol­gár­sá­got. A ja­vas­lat az ed­di­gi­től el­té­rő­en a ha­tá­ron tú­li ma­gya­rok­nak nem szab­ja az ál­lam­pol­gár­ság meg­szer­zé­sé­nek fel­té­te­lé­ül a be­je­len­tett ma­gyar­or­szá­gi la­kó­he­lyet és az al­kot­má­nyos alap­is­me­re­tek vizs­gát.

A köz­tár­sa­sá­gi el­nök az évfordulót meg­elő­ző na­pon látta el kézjegyével a jú­ni­us 4-ét, a tri­a­no­ni bé­ke­szer­ző­dés alá­írá­sá­nak nap­ját a nem­ze­ti össze­tar­to­zás nap­já­vá nyil­vá­ní­tó tör­vényt, így az pén­te­ken ha­tály­ba lép­he­tett. A tör­vénnyel az Or­szág­gyű­lés ki­nyil­vá­nít­ja, hogy „a több ál­lam fenn­ha­tó­sá­ga alá ve­tett ma­gyar­ság min­den tag­ja és kö­zös­sé­ge ré­sze az egy­sé­ges ma­gyar nem­zet­nek, mely­nek ál­lam­ha­tá­rok fe­let­ti össze­tar­to­zá­sa va­ló­ság, és egy­út­tal a ma­gya­rok sze­mé­lyes és kö­zös­sé­gi ön­azo­nos­sá­gá­nak meg­ha­tá­ro­zó ele­me”.

A Par­la­ment­ben jú­ni­us 4-én, a bé­ke­dik­tá­tum ki­lenc­ven év­vel ez­előt­ti alá­írá­sá­nak pon­tos idő­pont­já­ban vet­te kez­de­tét a Tri­a­non-em­lék­ülés. Sch­mitt Pál ház­el­nök sza­vai után Só­lyom Lász­ló köz­tár­sa­sá­gi el­nök be­szé­de hang­zott el, aki sze­rint az em­lék­nap ak­kor töl­ti be fel­ada­tát, ha va­ló­ban új kor­sza­kot nyit a nem­zet egé­szé­ről va­ló gon­dol­ko­dás­nak és cse­lek­vés­nek.

„Tri­a­non sem tud­ta meg­foj­ta­ni a ma­gyar­ság élet­ere­jét, bi­zal­mát ha­zá­já­ban és szebb jö­vő­jé­ben” – mond­ta Né­met Lász­ló nagy­becs­ke­re­ki me­gyés püs­pök, hang­sú­lyoz­va, hogy a tri­a­no­ni trau­ma fel­dol­go­zá­sa mér­he­tet­len po­zi­tív ener­gi­át tud­na fel­sza­ba­dí­ta­ni a ma­gyar nem­zet­ben, és er­re vár Ma­gyar­or­szág és a ma­gya­rok vi­lág­szer­te.

Az emlékülés után, es­te hat óra­kor a Szent Ist­ván-ba­zi­li­ká­ban Er­dő Pé­ter bí­bo­ros, prí­más, esz­ter­gom–bu­da­pes­ti ér­sek ce­leb­rált mi­sét, ezt kö­ve­tő­en pe­dig, a kép­vi­se­lők több­sé­gé­nek rész­vé­te­lé­vel, öku­me­ni­kus ima­órát tar­tot­tak – töb­bek kö­zött – D. Sze­bik Im­re nyu­gal­ma­zott evan­gé­li­kus püs­pök­nek, a Ma­gyar­or­szá­gi Egy­há­zak Öku­me­ni­kus Ta­ná­csa el­nö­ké­nek szolgálatával.

EvÉ­let-össze­fog­la­ló