Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2010
- 24
- Az ország házából az Isten házába
e-világ
Hozzászólás a cikkhez
Az ország házából az Isten házába
Parlamenti emlékülés és ökumenikus emlékezés Trianon 90. évfordulóján
Június 4-én, pénteken, pontban fél ötkor a Kárpát-medence – csaknem – valamennyi magyarok lakta településének templomtornyában megkondultak a harangok, emlékeztetvén (évtizedek óta először) hazánk szétszabdaltságára. Az 1920-as trianoni békediktátum kényszerű aláírása időpontjának 90. évfordulóján azonban a magyarság ismét történelmet írt… Hosszú évtizedek után első ízben emlékezett meg a Magyar Köztársaság parlamentje – a televízió által közvetített rendkívüli ülésen – nemzeti tragédiánkról. Ennél is nagyobb jelentőséget kell tulajdonítanunk annak, hogy a parlamenti emlékülést követően a képviselők többsége – az ülést összehívó házelnök vezetésével – az Országházból Isten házába (a Szent István-bazilikába) vonult át, ahol emlékmise, majd ökumenikus elcsendesedés vitte népünk, nemzetünk, hazánk ügyét az Úr elé. A Magyar Távirati Iroda (MTI) jelentései alapján készített alábbi hírösszefoglalónk olyan össztársadalmi történéseket kíván dokumentálni, amelyek – meggyőződésünk szerint – jelentőséggel kell, hogy bírjanak minden magyar evangélikus számára is.
Március 31-én Sólyom László köztársasági elnök aláírta a magyar állampolgárságról szóló törvényt, amely alapján a határon túli magyarok kedvezményesen szerezhetik meg a magyar állampolgárságot. A javaslat az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.
A köztársasági elnök az évfordulót megelőző napon látta el kézjegyével a június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánító törvényt, így az pénteken hatályba léphetett. A törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, és egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
A Parlamentben június 4-én, a békediktátum kilencven évvel ezelőtti aláírásának pontos időpontjában vette kezdetét a Trianon-emlékülés. Schmitt Pál házelnök szavai után Sólyom László köztársasági elnök beszéde hangzott el, aki szerint az emléknap akkor tölti be feladatát, ha valóban új korszakot nyit a nemzet egészéről való gondolkodásnak és cselekvésnek.
„Trianon sem tudta megfojtani a magyarság életerejét, bizalmát hazájában és szebb jövőjében” – mondta Német László nagybecskereki megyés püspök, hangsúlyozva, hogy a trianoni trauma feldolgozása mérhetetlen pozitív energiát tudna felszabadítani a magyar nemzetben, és erre vár Magyarország és a magyarok világszerte.
Az emlékülés után, este hat órakor a Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek celebrált misét, ezt követően pedig, a képviselők többségének részvételével, ökumenikus imaórát tartottak – többek között – D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspöknek, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa elnökének szolgálatával.
EvÉlet-összefoglaló
::Nyomtatható változat::
|