E heti Luther-idézet

„Sőt mi­nél ke­resz­tyé­nebb va­la­ki, an­nál több baj­nak, szen­ve­dés­nek és ha­lá­los ve­sze­de­lem­nek van alá­vet­ve, aho­gyan ezt a fe­je­del­mi el­ső­szü­lött­nél, Krisz­tus­nál és va­la­mennyi szent test­vé­ré­nél lát­juk. Lel­ki ha­ta­lom ez (…), vagy­is nem más, mint az, hogy az erő az erőt­len­ség­ben lesz tö­ké­le­tes­sé, és min­den­nel csak nyer­he­tek üd­vös­sé­gem szem­pont­já­ból, annyi­ra, hogy a ke­reszt és a ha­lál kény­te­len en­gem szol­gál­ni üd­vös­sé­gem­re. (…) Egyet­len do­log sem le­het olyan jó, egyet­len sem olyan rossz, hogy ne szol­gál­jon ja­vam­ra, ha csak hi­szek. Ha egye­dül a hit kell az üd­vös­ség­hez, ak­kor nincs is más­ra szük­sé­gem, mint ar­ra, hogy a hit az üd­vös­ség irá­nyá­ba gya­ko­rol­ja sza­bad­sá­gá­nak ere­jét és ha­tal­mát. Íme, ez a ke­resz­tyé­nek fel­be­csül­he­tet­len ha­tal­ma és sza­bad­sá­ga.”

Luther Márton: Értekezés a keresztyén ember szabadságáról (Prőhle Károly fordítása)