Keresztutak

Elő­ször lát­hat­ta a nagy­kö­zön­ség jú­li­us utol­só he­té­ben Je­ru­zsá­lem­ben azt a ke­resz­te­sek ko­rá­ból szár­ma­zó, rit­ka fres­kót, ame­lyet a Ge­cse­má­né-kert­ben ta­lál­tak.

A fres­kó va­ló­szí­nű­leg a de­ész­isz (ké­rő imád­ság) je­le­ne­tét áb­rá­zol­ja, ami­kor Jé­zus, Má­ria és Ke­resz­te­lő Já­nos imád­ko­zik. Vé­let­le­nül buk­kan­tak rá 1999-ben, ami­kor a ré­gé­szek a té­li ára­dá­sok súj­tot­ta le­lő­he­lyek meg­óvá­sán dol­goz­tak.

A fal­fest­ményt a fel­újí­tott Iz­ra­el Mú­ze­um­ban ál­lí­tot­ták ki. Az in­téz­mény ku­rá­to­rai sze­rint a 12. szá­za­di fres­kó ere­de­ti­leg mint­egy ki­lenc mé­ter ma­gas le­he­tett, de nap­ja­ink­ra csak a lá­ba­kat áb­rá­zo­ló al­só ré­sze ma­radt meg.

Je­ru­zsá­lem kö­ze­lé­ben mind­össze két ha­son­ló fal­fest­ményt ta­lál­tak. Szak­em­be­rek sze­rint a töb­bit Sza­la­din musz­lim ural­ko­dó, az Aj­jú­bi­da-di­nasz­tia ala­pí­tó­ja le­rom­bol­tat­ta, ami­kor csa­pa­tai az isz­lám ne­vé­ben el­fog­lal­ták Je­ru­zsá­le­met.

MTI