Keresztutak
Magyar gyökerekkel Észtországban
Villáminterjú Annika Laats lelkésznővel
Az Észt Evangélikus Egyház delegátusaként Annika Laats lelkésznő igen aktívan vett részt a Lutheránus Világszövetség július 20–27. között Stuttgartban megrendezett tizenegyedik nagygyűlésén. Ugyanakkor örömmel jött el velünk a stuttgarti magyar protestáns gyülekezetbe is, ahol köszöntését nem kellett tolmácsolni… Erről kérdeztük.
– Hol tanult meg ilyen jól magyarul?
– Édesanyám magyar. Ötven éve tanulni érkezett Kárpátaljáról Észtországba, aztán ott ment férjhez. Én már Észtországban születtem, de tudatosan ápolom a magyar gyökereket. Dédapám hatvanhat évig szolgált református lelkészként egy kis kárpátaljai faluban, Csongorban. Családi kincsként őrzöm az agendáját.
– Hallhatnánk valamit a családjáról?
– Három gyermekünk van: Mirjam, Hanna és Josep. Igyekszem őket is megtanítani magyarul. A férjem észt, a vallástudományok professzora a tallinni egyetemen.
– És a nagyobb család, a gyülekezet?
– Egy Tallinnhoz közeli faluban szolgálok. Örömmel mondhatom, hogy hála Istennek, növekszik a közösségünk. Emellett rendszeres teológiából doktorálok a Helsinki Egyetemen.
– Hogyan érezte magát vasárnap délután a stuttgarti magyar gyülekezetben?
– Nagyon otthonosan, hiszen nekünk is hasonló magyar gyülekezetünk van Tallinnban és Tartuban. Molnár-Veress Pál gondozza Svédországból, de időnként nekem is jut egy-egy magyar nyelvű szolgálat.
– Mi ragadta meg leginkább az LVSZ-nagygyűlésen?
– Az a felelős nyitottság, ahogyan a világ problémáival foglalkoztunk. Főleg minket, kis egyházakat és gyülekezeteket fenyeget az a veszély, hogy túlzottan magunkba fordulunk, és csak a saját problémáinkra figyelünk. Fontos, hogy a kisebbségben élő egyházak is prófétai módon fordulhatnak a világ felé Jézus szeretetével.
– Ezenkívül milyen spirituális ajándékot visz még haza Stuttgartból?
– Sokat jelentett Rowan Williams canterburyi érsek előadásának az a gondolata, hogy Isten jelenléte koncentráltan megtapasztalható a szentségekben. Valamint sokat kaptam az új LVSZ-főtitkár, Martin Junge beköszöntő beszédéből, aki többek között hangsúlyozta, hogy Isten szeretetének energiája betöltheti az életünket…
– Ennek boldog megtapasztalását kívánjuk. Viszontlátásra Magyarországon!
Gáncs Péter