Egyházunk egy-két hete

Ün­ne­pi is­ten­tisz­te­let­re hí­vo­gat­tak a cell­dö­mölk-al­só­sá­gi temp­lom ha­rang­jai au­gusz­tus utol­só hét­vé­gé­jé­nek szom­bat dél­után­ján. A gyü­le­ke­zet meg­hí­vott lel­ké­szét, Ke­re­kes Csa­bát ik­tat­ta be hi­va­ta­lá­ba Ros­tá­né Pi­ri Mag­da, a Va­si Evan­gé­li­kus Egy­ház­me­gye es­pe­re­se (képünkön).

Az ün­ne­pi al­kal­mon Itt­zés Já­nos, a Nyu­ga­ti (Du­nán­tú­li) Evan­gé­li­kus Egy­ház­ke­rü­let püs­pö­ke szol­gált ige­hir­de­tés­sel. 1Jn 3,18–20 alap­ján hang­sú­lyoz­ta, hogy ves­sük el az ígér­ge­té­se­ket, fo­gad­ko­zá­so­kat, ame­lyek min­den kez­det­nél meg­kí­sér­tik az em­bert. Az apos­tol azt ír­ja, hogy ne szó­val sze­res­sünk, ha­nem va­ló­sá­go­san. A lel­kész szó­val, be­széd­del sze­ret, eh­hez vi­szont cse­le­ke­det­nek is kell tár­sul­nia. Az új kez­det­nél sze­res­se egy­mást lel­kész és gyü­le­ke­zet. Ne szó­val, ha­nem va­ló­sá­go­san, az Is­ten igé­jé­ért.

A be­ik­ta­tá­si li­tur­gia után Ke­re­kes Csa­ba Lk 7,31–35 alap­ján tar­tott szék­fog­la­ló ige­hir­de­té­sé­ben ar­ról szólt, hogy ő bib­li­kus, Is­ten előtt hó­do­ló, sze­re­tet­ben gaz­dag, von­zó, szol­gá­ló, te­vé­keny, hit­val­ló gyü­le­ke­ze­tet ál­mo­dott meg. Amely­hez azért jött, hogy Jé­zust mu­tas­sa meg, ál­ta­la pe­dig Is­ten ke­gyel­mét, a tör­vényt és az evan­gé­li­u­mot hir­des­se. Eh­hez a szol­gá­lat­hoz ké­ri a gyü­le­ke­zet együtt­mű­kö­dé­sét.

Ve­tő Ist­ván lel­kész, püs­pök­he­lyet­tes – ti­zen­hét évi al­só­sá­gi szol­gá­lat után – egy év­vel ez­előtt bú­csú­zott el a gyü­le­ke­zet­től, mi­u­tán a bu­da­pest-cin­ko­tai evan­gé­li­ku­sok meg­vá­lasz­tot­ták meg­üre­se­dett lel­ké­szi ál­lá­suk be­töl­té­sé­re. Egy évig he­lyet­te­sí­tés­sel ol­dot­ták meg a szol­gá­la­to­kat Alsóságon, majd egy­ház­me­gyén be­lül si­ke­rült utó­dot ta­lál­ni.

Ke­re­kes Csa­ba az er­dé­lyi Kriz­bán szü­le­tett, kö­zép­is­ko­lai ta­nul­má­nya­it Bras­só­ban vé­gez­te. Bár csa­lád­já­ban ke­resz­tény ne­ve­lést ka­pott, egy cso­dá­la­tos gyó­gyu­lást kö­ve­tő­en hal­lot­ta meg az el­hí­vást a lel­ké­szi szol­gá­lat­ra. 1993-ban je­lent­ke­zett a bu­da­pes­ti Evan­gé­li­kus Hit­tu­do­má­nyi Egye­tem­re, majd ha­za­tért, és a hal­m­ágyi szór­vány­ban kezd­te meg szol­gá­la­tát.

2001-ben a Vas me­gyei Ura­i­új­fa­lu gyü­le­ke­ze­te hív­ta meg a köz­ben meg­nő­sült lel­készt, aki itt ala­pí­tott csa­lá­dot. Kö­zel egy év­ti­zed után kapta a felkérést, hogy a Ke­me­nes­al­ja fő­vá­ro­sá­nak ke­le­ti, al­só­sá­gi ré­szé­ben élő evan­gé­li­ku­sok lel­ki­pász­to­ra le­gyen.

Me­nyes Gyu­la