Egy­ház­me­gyei – es­pe­res­sé­gi – fér­fi­ta­lál­ko­zó­ra in­vi­tál­ták az ér­dek­lő­dő­ket a fel­vi­dé­ki Száz­dra szeptember 14-ére, az öt­ven éve he­lyi lel­kész nél­kül élő kis ma­gyar evan­gé­li­kus gyü­le­ke­zet temp­lo­má­ba.

A ma­gyar és a szlo­vák ál­lam kö­zött fenn­ál­ló po­li­ti­kai és rész­ben egy­há­zi fe­szült­sé­gek­kel is meg­ter­helt idő­ben pél­da­ér­té­kű volt ez a ta­lál­ko­zó. Két­szá­zan ér­kez­tek – szlo­vá­kok és ma­gya­rok – az es­pe­res­ség gyü­le­ke­ze­te­i­ből. Az al­ka­lom­ra két­nyel­vű pla­kát és éne­kek­kel ki­bő­ví­tett prog­ram­fü­zet is ké­szült.

Meg­hí­vást kap­tak ma­gyar­or­szá­gi gyü­le­ke­ze­tek is, mint Cso­mád, Nagy­bör­zsöny, Fel­ső­pe­tény. A nagy­bör­zsö­nyi lel­kész, Laj­tos Já­nos jó kap­cso­la­tot ápol a ha­tár men­ti két gyü­le­ke­zet­tel, Ipoly­sza­kál­los­sal és Százd­dal. A cso­má­di­ak ősei er­ről a vi­dék­ről szár­maz­nak.

E so­rok író­já­nak ma­gyar nyel­vű elő­adá­sát szlo­vák­ra for­dí­tot­ták. Ha­son­ló­an tör­tént a női szek­ci­ó­ban is: dr. Dreny­ovsz­ky Irén­nek, a Ke­resz­tény Or­vo­sok Ma­gyar­or­szá­gi Tár­sa­sá­ga (KOMT) tisz­te­let­be­li el­nö­ké­nek az al­ter­na­tív gyó­gyá­szat­ról tar­tott elő­adá­sát is tol­má­csol­va hall­hat­ták a szlo­vák ér­dek­lő­dők. (Fér­fi­ta­lál­ko­zó­nak hir­de­tett na­pon töb­ben vol­tak a nők…)

Ter­mé­sze­tes, test­vé­ri lég­kör­ben egy­más után szó­lal­tak meg a fe­le­lős ve­ze­tők is: a szlo­vák es­pe­res, a ma­gya­rul nem tu­dó, de a ma­gyar gyü­le­ke­ze­tet el­fo­ga­dó és se­gí­tő lel­kész­nő, a he­lyi gyü­le­ke­zet ál­do­za­tos, kre­a­tív fel­ügye­lő­je és má­sok. Gaz­da­gí­tot­ta a prog­ra­mot a cso­má­di nép­vi­se­le­tes ének­kar szép mű­so­ra és a he­lyi­ek több­nem­ze­ti­sé­gű ci­te­ra­ze­ne­ka­rá­nak szol­gá­la­ta.

Az­óta az ara­di gyü­le­ke­zet­ben is ha­son­ló él­mény­ben volt ré­szem. Ro­má­nok, ma­gya­rok, né­me­tek és szlo­vá­kok él­nek egy vá­ros­ban és egy gyü­le­ke­zet­ben is. El­fo­gad­ják és tisz­te­lik egy­mást. Az evan­gé­li­kus gyü­le­ke­zet­ben mind a négy nem­ze­ti­ség sa­ját anya­nyel­vén él­he­ti át az is­ten­tisz­te­le­ti kö­zös­sé­get.

Emel­jük fel szí­vün­ket Is­ten­hez! On­nan min­dent más­képp lá­tunk, és en­nek kö­vet­kez­té­ben gon­do­la­ta­ink, ér­zé­se­ink és az eb­ből fa­ka­dó cse­le­ke­de­te­ink is meg­vál­toz­nak. „Az az indulat legyen bennetek, ami Krisz­tus Jé­zus­ban is meg­volt…” (Fil 2, 5)

Sze­ve­ré­nyi Já­nos