Archívum
Rovatoló
Keresés
Vonalvég
DH logo
Legfrissebb
Előfizetés
Egyházkerület
Evangélikus honlap

Rovatoló
Hírek - Lelki táplálék - Fáklyafény - Aktuális - Egyháztörténet - Iskoláink - Megkérdeztük - Könyvbemutató - Gyermekoldal - Versek - Egyéb - Visszhang - Pályázatok - Arcképcsarnok

Hírek
Egyházkerületünkben történt
Lelki táplálék
Igehirdetések, áhitatok, meditációk
Fáklyafény
"Szent igédnek fáklyafénye" - gondolatok az egyházi esztendő heti igéiről
Aktuális
Az eltelt hónap aktuális témája
Egyháztörténet
Válogatás egyházkerületünk múltjából
Iskoláink
Beszámolók oktatási intézményeink életéből
Megkérdeztük
Interjú érdekes emberekkel aktuális témákról
Könyvbemutató
Egyházkerületi és egyéb fontos kiadványok bemutatása
Gyermekoldal
Rejtvények, gyerekírások, gyerekrajzok
Versek
Irodalmi illusztrációk
Egyéb
Minden más
Visszhang
Szerkesztői üzenetek, levelek, reagálások
Pályázatok
Egyházkerületi pályázatok, díjak
Arcképcsarnok
Ismert lelkészek és nem-lelkészek
Evangélikus Egyház - Online újságok - Dunántúli Harangszó - Archívum - 2004 - 11 - Az istentisztelet megújulásának nagy korszakai VI.

Egyéb

Az istentisztelet megújulásának nagy korszakai VI.

Az 1963-as és az 1985-ös Agenda
(Az új liturgia-tervezet elé 11.)

A második világháború, majd az azt követő évek feledtetni ugyan nem tudták, de gyakorlatilag lehetetlenné tették, hogy az előző, istentiszteleti életünk szempontjából nagyon izgalmas és ígéretes kezdeményezések folytatódjanak és beérjenek. A külső körülmények és a belső elesettség következményei együtt jelentkeztek. Gyülekezeteink egyre inkább puszta létükért küzdöttek, különösen is az ország bizonyos részein.

A szervezett iskolai hitoktatás és az ifjúsági munka megszűnt. Az egyházi élet a templomba szorult. Ott meg a megélhetés miatt választásra kényszerített kántortanító helyére jószándékú, de zömében képzetlen, sokszor csak a dallamot két ujjal játszó kisegítők kerültek. Első segédlelkészi helyemen, 1953-ban azt a 62 oldalas füzetet köttettem be, amely „Liturgikus rend –Lelkészi szolgálat” címmel az evangélikus egyház istentiszteleti szolgálatát testesítette meg. Amikor egy 1954-es vagy 1955-ös segédlelkészi konferencián előkerült a liturgia kérdése, a püspöki válasz így hangzott: „Nincs hozzá patinánk!” Ez a válasz ugyan elviselhetőbb volt, mint amikor, pár évvel előtte, valaki a „degenerált egyház” ismertetőjelének minősítette a liturgiát, de lényegében ugyanazt jelentette: minden marad az 1936-ban bevezetett istentiszteleti rendtartás szerint. Tíz év múltán, 1963-ban mégis megjelenik az új Agenda. Előszava, amelyet az akkori két kerület püspöke szignált, a „Magyarországi Evangélikus Keresztyén Egyház első egyetemes Agendájaként” adja a lelkészek kezébe, hangsúlyozva, hogy ez az Agenda nem magánkezdeményezés eredménye, hanem a püspökök által 1956 tavaszán tett kezdeményezés nyomán az Ének- és Liturgiaügyi Bizottság tagjai, a teológiai akadémia több tanára, a lelkészi munkaközösségek, részben megszakítás nélkül, részben alkalmanként foglalkoztak az Agenda anyagának megírásával, összegyűjtésével és elrendezésével. Lényeges formai változást nem hoz: a meglévőt kívánja teológiai és irodalmi szempontból értékes anyaggal megtölteni. Ahol pedig az általános szokásnál liturgia van használatban, ott nem akar szegényíteni, de meg akarja szüntetni az egyénieskedést. Háromféle rendet közöl: énekverseset, amely az 1936-os rend továbbfejlesztése, a rövidítettet, az időhiányban szenvedő lelkész és a szórványhelyzetben élők számára, a liturgikus rendet pedig az egységes rendnél gazdagabb liturgikus rendet használó gyülekezetek számára. Úgy tudjuk, hogy a munka igazi „motorja” és a szerkesztő Prőhle Károly szándéka más volt: a liturgikus rendet kívánta volna a sor elejére tenni. Ez a szándék egyházpolitikai mesterkedések miatt nem valósulhatott meg, a liturgikus rend a függelékbe szorult, és ott is maradt a jelzett egyházi és egyházpolitikai szempontok miatt. Mindezek ellenére korszakos jelentősége van ennek az Agendá-nak. Valóban rendet teremt: a latinul is jelzett tagozódás, az ordinárium pontjai alá valóban a megfelelő szöveg kerül. A beveze-tő zsoltár valóban zsoltár, és nem csupán egyetlen versecske vagy csak a zsoltár keretverse. Sajnos, egybeolvad a bűnvallás és a Kyrie (Uram irgalmazz), a kegyelmi ige és a Gloria (Dicsőség). A Credo (Hitvallás) a lekció (olvasmány) után következik. Mindezeknél jelentősebb, hogy a szentségi részben elkezdődik az „evangélikus kánon”, a nagy eucharisztikus imádság helyreállítása a prefációval, a gyülekezet énekelte Sanctus-szal (Szent, szent, szent…) és a szereztetési igéket megelőző imádsággal. – Sokáig szenvedjük még annak a kínját, hogy a szerkesztő professzor szándékát kisiklatták. Ez az 1963-as Agenda lényegében a Raffay-rend életét hosszabbította meg. Az 1985-ös Agenda-revízió úgy közli a háromféle rendet, hogy a liturgikus rend kiszabadul a „függelék” kalodájából. Bevezetésé-nek két feltétele van: a lelkész zenei alkalmassága és a gyülekezet előkészítése. Az úrvacsorai rész gazdagodik a prefációt megelőző lelkész-gyülekezet „párbeszéddel”, a szereztetési igéket megelőző imádság epiklézis (Szentlelket hívó) jellegével és a szereztetési igéket köve-tő, Jézus halálát, feltámadását és eljövetelét hirdető imádsággal, az elbocsátás zseniális kibontásával. Tovább gazdagodtak azok a teológiai és gyakorlati téren eddig példátlan bevezetések, amelyekből, ha figyeltünk volna rájuk, hallatlanul sok segítséget kaphattunk volna a bevezetéshez, vagy ismertetéshez, a tanításról nem is szólva. A „mindennapi istentiszteletek” mondható vagy énekelhető rendje pedig segíthette volna Ittzés Mihály reménységének a megvalósulását: az ún. mellékistentiszteletek rendjének segítségével eljutni a főistentisztelet evangélikus rendjéig. Közel húsz év állt a rendelkezésünkre. Ennek a nagyobbik része már lazuló szorítások, majd a belső és külső szabadság idején. Alig-alig éltünk a lehetőségekkel. Sem a tanításban, sem a megismertetésben nem tettük meg a lehetséges lépéseket. A könnyebb utat választottuk, maradtunk a megszokottnál. Idegenné lett, ami pedig a mienk. Ennek a terhét nyögjük ma.

Fehér Károly (ny. ev. lelkész, Székesfehérvár)

Regionális hozzárendelés: Székesfehérvári Evangélikus Egyházközség

 

Keresztény honlapok

Evangélikus Egyház

Keresztény portál

Internetes lelkigondozás

Luther élete

   Legendák

   Luther kora

   Luther életrajza

   Barátai, bizalmasai

   Aktuális

Protestáns honlap

   Egyházak

   Intézmények

   Mérföldkövek

   Panteon

   Szellemi központok

   Művészetek

   Aktualitások


© Magyarországi Evangélikus Egyház,
Internet Munkacsoport, 2002.
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster