Archívum
Rovatoló
Keresés
Vonalvég
DH logo
Legfrissebb
Előfizetés
Egyházkerület
Evangélikus honlap

Rovatoló
Hírek - Lelki táplálék - Fáklyafény - Aktuális - Egyháztörténet - Iskoláink - Megkérdeztük - Könyvbemutató - Gyermekoldal - Versek - Egyéb - Visszhang - Pályázatok - Arcképcsarnok

Hírek
Egyházkerületünkben történt
Lelki táplálék
Igehirdetések, áhitatok, meditációk
Fáklyafény
"Szent igédnek fáklyafénye" - gondolatok az egyházi esztendő heti igéiről
Aktuális
Az eltelt hónap aktuális témája
Egyháztörténet
Válogatás egyházkerületünk múltjából
Iskoláink
Beszámolók oktatási intézményeink életéből
Megkérdeztük
Interjú érdekes emberekkel aktuális témákról
Könyvbemutató
Egyházkerületi és egyéb fontos kiadványok bemutatása
Gyermekoldal
Rejtvények, gyerekírások, gyerekrajzok
Versek
Irodalmi illusztrációk
Egyéb
Minden más
Visszhang
Szerkesztői üzenetek, levelek, reagálások
Pályázatok
Egyházkerületi pályázatok, díjak
Arcképcsarnok
Ismert lelkészek és nem-lelkészek
Evangélikus Egyház - Online újságok - Dunántúli Harangszó - Archívum - 2004 - 11 - 190 éve született Karsay Sándor, az utolsó dunántúli szuperintendens

Arcképcsarnok

190 éve született Karsay Sándor, az utolsó dunántúli szuperintendens

„Emlékezzetek meg a régi időkről, gondoljátok meg minden nemzedéknek esztendeit.” (5Móz 32,7) Bizonyos, hogy a megemlékezést a gyökereknél kell elkezdeni, a Karsay névből kell kiindulni. Kázmér Miklós Krassóról írt cikkében a Karsay családot innen eredezteti.

A név a karasu (fekete víz) török szóból magyarázható. Erdély történetét tekintve ez a terület Bogát horka káliz népének határőrvidéke volt. Így nagy valószínűséggel a Karsayak ősei Bogát horka határőrei lehettek. Később, a Krassói Bánság megalakulásakor betagozódtak a déli határvédelembe. A 15. század első felében azonban a törökök elfoglalták a Krassói Bánságot és akkor feltehetően a Karsayak Fogaras várába menekültek. A század második felében Nádasdy Tamás kapta királyi adományként Fogarast. Miután megnősült, és feleségül vette Kanizsay Orsolyát, öt vár tulajdonosa lett (Sárvár, Csepreg, Kapuvár, Léka, Csókakő). Nádasdy alatt kerülhettek a Karsayak a Dunántúlra. Karsay Márton az első Karsay, aki Csepreg polgármestere volt, még fia, András is itt élt a 16. század elején. A Karsay család egy másik ága a 15. század végén más hajdúkkal együtt Rábatamásiba került. Ezt a községet a török elpusztította. Később 15 lovas és 8 gyalog hajdú család újból szervezte Tamásit. Az ő feladatuk volt a kapuvári és a bodonhelyi őrség szolgálata is. Szervezkedésük példamutató volt, szabadságukat végig megtartották, és hatalmas területeket nyertek égetéssel. Jó középbirtokosok let-tek. Karsay György volt a 17. század elején a falu és a tamási sereg hadnagya. Karsay György és Uj Judit házasságából két fiú-gyermek született, László és Sándor. Ez lett a Karsay család két ága. Sándor és felesége, Kovács Erzsébet voltak a szuperintendens nagyszülei, az ő házasságukból született Sándor és felesége, Muth Anna voltak a szülei. Karsay Sándor 1814-ben született Győrött. Atyja akkor ászári levita, majd később réti parókus lelkész. Gyermekkoráról nem sokat tudunk. Bizonyos, hogy sokat lehetett nagyszüleinél Tamásiban, mert annyira ragaszkodott Tamásihoz, hogy nagyszülei halála után is szorgalmasan látogatta unokatestvéreit. Iskoláit Sopronban végezte. Tehetségével és szorgalmával magára vonta Kiss János akkori szuperintendens figyelmét, aki Karsayt a tudományok, vala-mint a magyar irodalom művelésére buzdította. Ez a kapocs azért is erős volt, mert mindketten rábaköziek voltak. Középiskoláinak elvégzése után három évet tanult teológiát, majd egy évet Bécsben hallgatott. Tanulmányai elvégzése után Zay Károly egyetemes felügyelő gyermekeit nevelte. Majd Rétibe került atyja örökébe papnak, innen Mencshelyre, majd Tétre hívták meg parókusnak. Közben házasságot kötött Sóos Éva Terzéziával. Téten lelkészkedett 1866-ig, szuperintendenssé választásáig. 1840 körül született Gyula nevű gyermekük, aki felnőve Téten volt segédlelkész. Tehetségét nemcsak a hívek, de az egy-házi felsőbbség is felismerte 1847-ben egyházkerületi aljegyzővé választották. Két évre rá született Eleonóra nevű leányuk, aki 1869-ben kötött házasságot Posch Frigyes meggyesi, majd levéli lelkésszel. Lajos nevű gyermekük sorsáról nem tudunk. Az egyházi szolgálatban egyre felelősségteljesebb hivatalokat (stallumokat) kapott. 1853-ban gyámintézeti pénztárnok, 1858-ban a győri egyházmegye esperese lett. Ebben az évben született Klára lányuk, akit később Sax Ferenc vett nőül. 1867-ben már mint püspököt hívták meg a győriek lelkészüknek. Ekkor már a szuperintendens elneveést felváltotta a püspök megjelölés. Ezt az elnevezést ugyanis a kiegyezés előbb hely-tartótanácsi rendelet tiltotta meg a protestáns egyházaknak. Rendes teendői ellátása mellett gondot fordított az árva tanítógyerekek istápolására, megszervezte a nyugdíjintézetet. Ő szervez-te meg a rendszeres tanítói értekezleteket. 1871-ben felújíttatta a győri templomot és Orlay-oltárképpel gazdagította. A század második felében két püspöki segédlelkésze volt, unokája, Pálmay Lajos, a későbbi réti lelkész és unokaöccse, Karsay Imre, a ké-sőbbi szilsárkányi lelkész. 1895-ben lemondott a püspökségről. Utóda Gyurátz Ferenc pápai lelkész lett. 1902. június 4-én halt meg. Gyurátz Ferenc püspök, Poszvék Mátyás teológiai igazgató és Isó Vince győri lelkész temették. A belvárosi temető megszűntekor a város díszsírhelyet adományozott részére. Kapi Béla püspök és a győri lelkészi kar végezte az újratemetés szolgálatát. Munkásságát az állam is elismerte, 1880-ban királyi tanácsos lett, 1887-ben nemesi armálist, birtokadománnyal nem járó nemesi levelet kapott I. Ferenc József-től. Irodalmi munkássága is számottevő. Vallásos költeményei és írásai a Protestáns naptárban, a Protestáns árvaházi naptárban és más egyházi lapokban és folyóiratokban jelentek meg. Néhány műve: Általános és rendszeres tanmód 1844, Vezérfonal a protestáns iskolai tanítók számára, Egyházi beszéd 1866-ban Széchenyi István emlékére, Agenda 1889. Ez az agenda már kéziratában is híres volt, a lelkészek kézzel másol-ták. (Egy a Herényi család birtokában van.) Jellemét Gyurátz Ferenc tárta fel meg-emlékezésében. Kiemelte Karsay jelleméből az ifjúság szeretetét, a papok és tanítók megbecsülését. Puritán ember volt, nem kevés prakticitással. A Rábaköz és a Hanság nagy ismerője. Legyen áldott emlékezete.

Dr. Herényi István (ny. jogász, a történelemtudományok kandidátusa, Budapest)

Regionális hozzárendelés: Budavári Evangélikus Egyházközség

 

Keresztény honlapok

Evangélikus Egyház

Keresztény portál

Internetes lelkigondozás

Luther élete

   Legendák

   Luther kora

   Luther életrajza

   Barátai, bizalmasai

   Aktuális

Protestáns honlap

   Egyházak

   Intézmények

   Mérföldkövek

   Panteon

   Szellemi központok

   Művészetek

   Aktualitások


© Magyarországi Evangélikus Egyház,
Internet Munkacsoport, 2002.
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster