|
Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Dunántúli Harangszó
- Archívum
- 2004
- 3
- BÖJT 3. VASÁRNAPJA – OCULI
Fáklyafény
BÖJT 3. VASÁRNAPJA – OCULI
„Aki az eke szarvára teszi a kezét, és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára.” (Lk 9,62)
Manapság ritkán látunk olyan embert, aki ökörrel vagy lóval szánt. A szántás ma is kemény munka. Nehéz a barázdát egyenesen tartani. Jézus szavai azonban a mai körülmények között is érvényesek. Annak, aki szánt, előre kell néznie, mindegy, hogy az eke szarvát fogja, vagy a traktor kormánykerekét. Ha nem előre néz, hanem vissza, akkor girbe-gurba lehet a barázda. Ahhoz, hogy valaki az egyenes utat tartsa, olyan tájékozódási pontra van szüksége, amely mindig a szeme előtt van, máskülönben utat téveszthet. Ez az élet minden területére érvényes, emberi kapcsolatainkra is, ám könnyebb megérteni, mint eszerint élni.
Mi szívesen nézünk vissza. Múltunkat alakítgatjuk, magyaráz-zuk, szépítjük, torzítjuk. Melengetjük és el is túlozzuk vélt és valós sérelmeinket, kudarcainkat. És mindig mások a hibások, nem mi. Hamar elveszítjük szemünk elől a célt, eltévesztjük az utat.
Jézus megújít. Új célt mutat, és egyenes utat. „Térjetek meg – mondja –, mert egészen közel a mennyek országa.” (Mt 4,17) Indul-jatok el, kezdjétek újra, kezdjétek elölről! Isten országa a végcél, ahova eljuthatunk. Ha Jézusra és az ő országára nézünk, biztos, eltéveszthetetlen támpontunk van. Ez az ország, amelyre az emberi-ség mindig várt, és amelyről a próféták is írtak, és ez itt van közöt-tünk, egészen közel. Egyedül itt van szabadság, megbékélés, kiengesztelődés!
A naponkénti újrakezdés lehetőségét Isten adja Jézus Krisztus által. Jézus pedig velünk vándorol az úton. Biztonságban vagyunk
Alpár Gejza (nyug. evang. lelkész, Sopron)
Regionális hozzárendelés:
Soproni Evangélikus Egyházközség
|
