Rovatoló

Hírek - Lelki táplálék - Fáklyafény - Aktuális - Egyháztörténet - Iskoláink - Megkérdeztük - Könyvbemutató - Gyermekoldal - Versek - Egyéb - Visszhang - Pályázatok - Arcképcsarnok

Fáklyafény

Hozzászólás a cikkhez

Királynak járó üdvözléssel fogadják Jézust Jeruzsálemben, hozsannázva, pálmaágakkal. „Közismert lett.” Még pogányok, az ünnepre érkezett jámbor görögök is látni szeretnék. Ez lenne a csúcspont?

Jézus másként látja. „Eljött az idő, amikor megdicsőül az Em-berfia” – mondja, és az idézett kijelentéssel folytatja. A népszerűség nem az ő útja. Működése kezdetén megkísértette őt a Sátán, megmutatta neki a világ minden országát és dicsőségét. Jézusnak az ilyen dicsőség, az ilyen hatalom nem kellett. Visszautasította. Jézus nem „az óra parancsának”, hanem az Atyának engedel-meskedik. Tudja, hogy neki, akárcsak a vetőmagnak, előbb a földbe kell kerülnie, a sírba kell leszállnia. Tudja, hogy addig még iszonyú órákat fog átélni. Nemcsak a megaláztatás, a szenvedés vár rá, hanem át kell élnie a legszörnyűbb emberi érzést, a magárahagyatottságot is. A 22. zsoltárt nem csupán azért mondja, mert ez a napszak előírt imaszakasza. Az ő drága, értünk ártatlanul kiontott vére békélteti meg az em-bert Istennel. Isten saját fiát adta oda, feltételek nélkül, hogy megváltson minket bűneinktől. Ez az „ingyen kegyelem”, és ahova a megbocsátásról szóló örömhír eljut, ahol ezt befogadják, ott érik be a vetés, ott bizonyos Isten aratása. Az egyház az ő vére árán kegyelmet kapott bűnösök gyülekezete. Azé az Úré, aki nem a földi dicsőség, népszerűség, hanem a búzaszem útját járta végig. Az egyház igazán hívő tagja az, aki vallja, hogy „Jézus Krisztus az én Uram, aki engem elveszett és megítélt embert megváltott, vagyis minden bűntől, a haláltól és az ördög hatalmából megszabadított... szent és drága vérével, ártatlan szenvedésével és halálával... ő feltámadott a halálból, él és uralkodik örökké. Ez így igaz” – írja Luther a Kis kátéban. És ezt valljuk mi is. Az egyház abból él, hogy a búzaszem a földbe került, és sokszoros termést hozott. Ez a halálból az életbe vezető kapu.

Alpár Gejza (nyug. evang. lelkész, Sopron)

Regionális hozzárendelés: Soproni Evangélikus Egyházközség

::Nyomtatható változat::