|
Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Dunántúli Harangszó
- Archívum
- 2004
- 9
- „Jön majd olyan idő – így szól az én Uram, az ÚR –, amikor éhséget bocsátok a földre. Nem kenyérre fognak éhezni, és nem vízre fognak szomjazni, hanem az ÚR igéjének hallgatására.” Ám 8,11
Lelki táplálék
Hozzászólás a cikkhez
„Jön majd olyan idő – így szól az én Uram, az ÚR –, amikor éhséget bocsátok a földre. Nem kenyérre fognak éhezni, és nem vízre fognak szomjazni, hanem az ÚR igéjének hallgatására.” Ám 8,11
Nemrégiben egy érdekes tanulmány került a kezembe, amit egy világi újságban olvastam. Az ókori Római Birodalom társadalmát vizsgálta, azon belül is a rabszolgák, a gladiátorok életébe kalauzolta az olvasót. Iskolai tanulmányainkból jól emlékezhetünk erre a korra. Egykor tételesen meg kellett tanulnunk minden külső és belső körülményt, ami miatt összeomlott ez a büszke birodalom. Okokat tanultunk ugyan, de a lényegről nehéz beszélni. A bűn romboló hatásáról van szó. Miközben a tökéletes államforma illúziójában éltek, a bűn rombolása lassan felemésztette az egész birodalmat.
Ebben a cikkben azt olvastam, hogy nemcsak Rómának, hanem az akkori világnak sem volt még egyetemes felfogása a bűnről és erkölcsről. A szabadság inkább szabadosságot takart, hiszen igazi liberális értékeket vallottak. (Azóta eltelt két-három évezred, és ma sem tudják igazán megfogalmazni, hogy mit is jelentenek a liberális értékek, azon kívül, hogy minden erkölcstelenség megengedett.) Mindent lehetett tehát, minden szabad volt annak ellenére, hogy a római jogot ma is alapvető jogrendszerként oktatják az egyetemeken. Érdekes ellentmondás az is, hogy miközben egyre több helyen képeznek jogászokat, és szinte mindenki joghoz értő ember akar lenni Magyarországon, a jogtalanság soha nem látott mértéket ölt. Egy vállrántással le lehet söpörni az erkölcstelen tettek számonkérését…
De térjünk vissza a Római Birodalomhoz, amelynek háttérben megszületik a kereszténység. Amit Jézus követői hoztak és hirdettek, nagyon vonzó volt. Hiszen ők tulajdonképpen a zsidó nép tízparancsolatának etikai alaptételeire építették fel mindazt, amit hirdettek. Egyetemessé tették ezt az erkölcsi normát. A szeretet nagy parancsolata alá pedig befértek még a rabszolgák is.
Mintha Ámósz próféciája teljesedett volna be. Az emberek a bűn tengerében vergődve éhezték és szomjazták Isten beszédét.
Mindez azért is érdekes, mert egyes tudósok ma már nyíltan beszélnek arról, hogy a mai társadalom is kezd hasonlítani az ókori rómaira. Elsősorban nem a provinciákban egyesülő birodalomra kell gondolni, nem is az egységes pénzre, nem a globális hatalomra, amelyben egyfajta afroeurópai unió kezdett létrejönni, hanem a bűn hatalmára! Viszont ma annyival rosszabb a helyzet, hogy ma tudatosan veti el a világ a tízparancsolatot és a keresztények által hirdetett értékrendet.
Jézus azt mondta, hogy az ő követői kovászként lesznek jelen a világban. Ezért talán nem is baj, ha nem beszélnek keresztény Európáról vagy keresztény Magyarországról. Jó, ha tudjuk, és szüntelenül éreztetik is velünk, hogy kisebbségben vagyunk.
De a kovásznak sorsdöntő feladata van. Ez az ámószi prófécia még nem teljesedett be igazán. Még előttünk van az az idő, amikor maga Isten bocsát szomjúságot és éhséget a földre az ő szava iránt. És ez a jövő már elkezdődött. Mert egyre többen ábrándulnak ki a való világból. Szomjazzák az erkölcsi értékeket, keresik a múlandóságban az örökkévalót, éhezik Istenünk szavát.
Jézus azt mondja a tanítványainak: adjatok nekik ti enni! És ami képtelenségnek tűnik, vele mégis lehetséges. Úgy látszik, nincs hatalom a birtokunkban, de a Rómában élő keresztényeknek sem volt. A megváltás evangéliuma, Isten szava mégis átírta a történelmet. Legyünk éberek és készek, hogy ha kell, meg tudjuk ezt szólaltatni, táplálékot tudjunk adni az Isten igéjére éhező embereknek!
Menyes Gyula (püspöki titkár, Győr)
Regionális hozzárendelés:
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
::Nyomtatható változat::
|
