|
Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Dunántúli Harangszó
- Archívum
- 2005
- 8
- SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI 15. VASÁRNAP HETE
Fáklyafény
SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI 15. VASÁRNAP HETE
„De te is közel vagy, URam, és minden parancsolatod maradandó.”(Zsolt 119, 151a)
A zsoltáros példája is mutatja, hogy az Isten útján járó embert érhetik igazságtalan támadások és üldözések. Az Istenre figyelő ember gondolatait álmatlan éjszakáin mégsem az elégtétel és a visszavágás lehetőségei kötik le, hanem Isten elé viszi szorult helyzetét. Ellenségeivel szemben tőle kéri a szabadítást.
Hozzá kiált, benne bízik, tőle függ minden kérdésben. Felsorolja mindazt, ami Istennel összeköti. Mi is elmondhatjuk „...nekem olyan jó Isten közelsége! Uramat, az Urat tartom oltalmamnak.” (Zsolt 73,28)
Isten szabadító ígérete teljesült, amikor Jézus kereszthalálában a legnagyobb ellenséget, a kísértőt győzte le, és Jézus feltámasztásában az élet ígéretét adta számunkra, hogy Jézus Krisztusban velünk van mindennap. Ő határozza meg egymással való kapcsolatunkat, még ellenségeink szeretetét is. Parancsai, intelmei, rendelkezései a magunk és embertársaink életét óvják. Ha örömmel vállaljuk az ő életrendjét, és csak neki szolgálunk, akkor Jézus győzelméből naponként erőt meríthetünk a gonosz kísértéseivel szemben neki tetsző életre.
Selmeczi Lajos (ny. ev. lelkész, Tata)
|
