|
Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Dunántúli Harangszó
- Archívum
- 2006
- 3
- Egy eretnek esti éneke
Versek
Egy eretnek esti éneke
Jézus király,
ki megvádoltatál,
s osztályrészedül kereszthalál
kínja jutott,
ó, adsz-e majd erőt,
ha ott állok vádlóim előtt…
Segíts, segíts,
önmagam ellen is:
Te ints nemet,
ha már-már elhiszem,
mert együgyű, mert balga a szívem,
a kígyóvérbe mártott szavaik
elveszejtő zordon rágalmait.
Szólj rá a vasra,
ne fájjon sebemnek;
s fogd meg a karom,
ha a szürke szemeknek
iszonyata körülvesz és a hazugság
gyertyalángja pörköli agyam.
Parancsolj a húsnak,
hogy ne féljen,
s Te világolj
csillagként a sötétben,
ha fulladozva ellankad szavam.
Atyám, atyám, ki vagy a mennyekben,
ó, könyörülj, ne próbálj meg engem,
ne mérd meg az erőm, igazam.
S ha mégis a mélységbe kell mennem,
óvd meg éretted való szerelmem –
ismételvén kínod, ámen, ámen.
Vihar Béla (1908-1978)
|
