Rovatoló

Hírek - Lelki táplálék - Fáklyafény - Aktuális - Egyháztörténet - Iskoláink - Megkérdeztük - Könyvbemutató - Gyermekoldal - Versek - Egyéb - Visszhang - Pályázatok - Arcképcsarnok

Versek

Hozzászólás a cikkhez

Jézus király,
ki megvádoltatál,
s osztályrészedül kereszthalál
kínja jutott,
ó, adsz-e majd erőt,
ha ott állok vádlóim előtt…
Segíts, segíts,
önmagam ellen is:
Te ints nemet,
ha már-már elhiszem,
mert együgyű, mert balga a szívem,
a kígyóvérbe mártott szavaik
elveszejtő zordon rágalmait.
Szólj rá a vasra,
ne fájjon sebemnek;
s fogd meg a karom,
ha a szürke szemeknek
iszonyata körülvesz és a hazugság
gyertyalángja pörköli agyam.

Parancsolj a húsnak,
hogy ne féljen,
s Te világolj
csillagként a sötétben,
ha fulladozva ellankad szavam.
Atyám, atyám, ki vagy a mennyekben,
ó, könyörülj, ne próbálj meg engem,
ne mérd meg az erőm, igazam.
S ha mégis a mélységbe kell mennem,
óvd meg éretted való szerelmem –
ismételvén kínod, ámen, ámen.

Vihar Béla (1908-1978)

::Nyomtatható változat::