Archívum
Rovatoló
Keresés
Vonalvég
DH logo
Legfrissebb
Előfizetés
Egyházkerület
Evangélikus honlap

Rovatoló
Hírek - Lelki táplálék - Fáklyafény - Aktuális - Egyháztörténet - Iskoláink - Megkérdeztük - Könyvbemutató - Gyermekoldal - Versek - Egyéb - Visszhang - Pályázatok - Arcképcsarnok

Hírek
Egyházkerületünkben történt
Lelki táplálék
Igehirdetések, áhitatok, meditációk
Fáklyafény
"Szent igédnek fáklyafénye" - gondolatok az egyházi esztendő heti igéiről
Aktuális
Az eltelt hónap aktuális témája
Egyháztörténet
Válogatás egyházkerületünk múltjából
Iskoláink
Beszámolók oktatási intézményeink életéből
Megkérdeztük
Interjú érdekes emberekkel aktuális témákról
Könyvbemutató
Egyházkerületi és egyéb fontos kiadványok bemutatása
Gyermekoldal
Rejtvények, gyerekírások, gyerekrajzok
Versek
Irodalmi illusztrációk
Egyéb
Minden más
Visszhang
Szerkesztői üzenetek, levelek, reagálások
Pályázatok
Egyházkerületi pályázatok, díjak
Arcképcsarnok
Ismert lelkészek és nem-lelkészek
Evangélikus Egyház - Online újságok - Dunántúli Harangszó - Archívum - 2006 - 9 - 200 éves a Bonyhádi Evangélikus Gimnázium

Iskoláink

200 éves a Bonyhádi Evangélikus Gimnázium

Iskolánk története szorosan összefügg a 18. századi nagy telepítésekkel, amikor a Dél-Dunántúlra németeket telepítettek. Így itt elsősorban protestáns falvak alakultak.

1725-ben a környék evangélikus egyházközségeinek lelkészei megalakították a Tolnai Egyházmegyét (Senioratus Tolnensis). Ehhez 1796-ban csatlakoztak a baranyai és somogyi lutheránus gyülekezetek, és megalakult a Tolna-Baranya-Somogyi Evangélikus Egyházmegye, Sárszentlőrinc székhellyel. Az egyházmegye legfontosabb törekvésének tartotta egy olyan iskola létrehozását, ahol a diákok elsajátíthatják a német, magyar és latin nyelveket, megismerhetik a kereszténység történetét, a Biblia tanításait, ugyanakkor földrajzot, történelmet, számtant is tanulhatnak. Fontosnak tartották a szép- és helyesírás gyakorlását is. Sárszentlőrincen 1806-ban nyitotta meg kapuját az esperesség első iskolája. Hamaro-san a latin iskola Tolna vármegye legszín-vonalasabb iskolája lett. 1831-33 között itt tanult Petőfi Sándor is. 1853-ban az iskolát anyagi gondok miatt bezárták, majd 1857-ben három tanár vezetésével, négy osztály-ban újraindult a tanítás. 1857 és 1870 között a sár¬szentlőrinci algimnáziumban 629 diák tanult. A diákok többsége evangélikus, de az iskola nyitott volt más felekezetű diákok előtt is. Az algimnázium elvégzése után a diákok nagy része soproni, pozsonyi főiskolákon folytatta tanulmányait. 1870-ben az iskolát áthelyezték Bonyhádra, ahol jóval tágasabb, fejlettebb körül-mények közt folytathatta munkáját. Bonyhád ebben az időben harmonikusan fejlődő település, német, magyar és jelentős zsidó lakossággal. A Bonyhádi Algimnáziumban (1870-1906) már az indulás évében megduplázódott a diákok száma, a szegényebb diákok élelmezésére tápintézetet (convictus) létesítettek, 1893-ban megépítették az iskola tornacsarnokát, amely az első volt Tolna megyében. 1906-tól az iskola főgimnáziumi státussal rendelkezett. 1908-ban elkészült az iskola új épülete, amelyet ma is használunk. A régi iskolát internátusnak alakították át. A gondtalan békés évéknek a háború borzalmai vetettek véget. Az első világháborúban és az azt követő forradalmakban az iskola 21 diákja vesztette életét, örök emléküket márványtábla őrzi az iskola bejáratánál. 1919. március 21. és augusztus 1. között a hatalmon lévő proletárdiktatúra az iskolát államosította. A két világháború közötti évek az iskola fejlődésének gondtalan idő-szaka. 1935-ben megépült az új diákotthon, amelyet még ma is használnak diákjaink. 1936-ban megalakult az öregdiákok érdek-védelmi szervezete, a Bonyhádi Öregdiákok Szövetsége, a BÖSZ. 1944-ben az iskolát és a diákotthont megszállta a német hadsereg. A tanítás a régi épületben, az algimnázium épületében folyt, délelőtt és délután. A bentlakókat magánházaknál helyezték el. Decemberben a németek visszavonulása után az orosz csapatok szállták meg az iskolát. A második világháború egyik következménye a térségben a lakosságcsere, ami megváltoztatta a Völgység társadalmának etnikai és vallási összetételét. Az 1944/45-ös tanévben Rózsa Sándor igazgató felismerte, hogy csak az iskola átszervezésével lehet lépést tartani a társadalomban végbemenő változásokkal. Célja, az elméleti gimnázium mellett, egy gyakorlati életpályára előkészítő szakiskola létesítése volt. Így 1945. október 1-jén megkezdődött a tanítás a Bonyhádi Evangélikus Kereskedelmi Középiskola első évfolyamán is. 1948-ban az iskola minden egyházi jellege megszűnt, 1949-től az intézmény neve hivatalosan Állami Petőfi Sándor Általános Gimnázium. A rendszerváltás után (1991) a Magyarországi Evangélikus Egyház igényt tartott az iskolára, így 1992. július 30-án újra az egy-ház védőszárnyai alá került. Megváltozott formában, de régi tartalommal 200 év után a Tolna-Baranyai Evangélikus Egyházmegyé-nek biztos alapokon nyugvó iskolája van, amelyben a 21. század kihívásainak megfelelően nevelnek és oktatnak.

Nagy István (iskolatörténész, Bonyhád)

Regionális hozzárendelés: Bonyhádi Pet?fi Sándor Evangélikus Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és Alapfokú M?vészeti Iskola

 

Keresztény honlapok

Evangélikus Egyház

Keresztény portál

Internetes lelkigondozás

Luther élete

   Legendák

   Luther kora

   Luther életrajza

   Barátai, bizalmasai

   Aktuális

Protestáns honlap

   Egyházak

   Intézmények

   Mérföldkövek

   Panteon

   Szellemi központok

   Művészetek

   Aktualitások


© Magyarországi Evangélikus Egyház,
Internet Munkacsoport, 2002.
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster