Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Dunántúli Harangszó
- Archívum
- 2006
- 9
- A hónap igéje: Az Úr, az Úr irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy! (2Móz 34,6b)
Lelki táplálék
A hónap igéje: Az Úr, az Úr irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy! (2Móz 34,6b)
ISTENI ERÉNYEK
Az ÚR, az ÚR: könyörülő és szerető Isten, aki sokáig vár haragjával, és sok az ő kegyes jótéteménye és kitartó az ő hűsége.
A nyári időszak után új találkozásokra nyílik alkalmunk. Sok minden történt az elmúlt hónapokban. Feltehetjük a kérdést: Vajon úgy találkozunk-e, ahogy elbúcsúztunk az előző tanév végén? Szorongva gondolunk arra, hogy, ugye, senkit nem ért baj a külföldi nyaralás során, a Balaton-parton, vagy a hegyekben! (Hiszen már nem természetes az, ha egészségben viszontlátjuk egymást.)
Óhatatlanul Gondviselő mennyei Atyánkra gondolunk, akinek hálával tartozunk mindazért, amit átélhettünk. Jóban-rosszban az ő jelenlétét keressük. Hívő szívvel vallhatjuk, hogy igenis, jelen van – mégpedig úgy, mint a szülők a gyermekek életében. Sokszor észrevétlenül, de szerető gondoskodással és aggodalommal. Amikor elengedjük őket egy nyáresti szórakozásra, barátokkal szervezett kirándulásra, csöndes imádsággal várjuk őket haza, abban bízva, hogy az ÚR vigyáz rájuk, és sértetlenül hazavezeti őket. S tudjuk: ilyen az Isten – és megteszi!
Szeptember igéjében ez az Isten mutatkozik be Mózesnek. Az előzményeket jól ismerjük: Izráel népe nem győzi kivárni a próféta visszatérését a Sínai-hegyről. Bálványt készít. Mózes – mélységes elkeseredésében –földhöz vágja a két kőtáblát, hiszen „nem kell ennek a népnek az ÚR igéje”.
Válságos idő kezdődik. A szövetség sát-rát a táboron kívül kell felállítaniuk, s vala-hányszor Mózes kimegy, hogy találkozzon az ÚRral, a nép vágyakozva néz utána. Egyre jobban érzik, Isten jelenléte nélkül nincs jövőjük. A próféta végül a nép nevében kimondja a hitvallást: „Ha nem jön velünk a te orcád, akkor ne is vigyél tovább bennünket!”
Ezután láthatja meg Mózes az ÚR dicsőségét, és ez a felejthetetlen élménye lendíti tovább szolgálatában, a nép vezetésében.
E gondolatok elején írt bibliai igét nem a jól ismert fordítás szerint idéztem, hanem saját szavaimmal igyekeztem visszaadni az eredeti szöveg értelmét. Így is nehéz feltárni az ÚR bemutatkozásának végtelenül gazdag üzenetét!
Megkísérlem mégis megvilágítani Isten tömör önéletrajzának lényeges elemeit. Ő saját magát könyörülő, irgalmas, szánakozó, bűneinket elnéző, kedves úrnak mutatja be. Olyannak, amilyennek egy jó szülőt is el-képzelünk. Irgalmasságára nincs magyarázat. Egyszerűen szeret minket – ezért bocsát meg.
Ehhez szorosan kapcsolódik az a tulajdonsága is, amit Károli Gáspár találóan így fejez ki: „késedelmes a haragra”. Sok szülő ismerhet rá erre a magatartásra a saját életében: hányszor halogattuk gyermekeink büntetését –csupán a szülői szeretet miatt! Mennyivel inkább ezt teszi velünk mennyei Atyánk! Lám, még Izráel példátlan hűtlenségére is türelemmel és az újrakezdés lehetőségének megadásával válaszolt.
Az Újszövetségbe lépve ugyanezt a végtelen szeretetet tapasztaljuk meg Jézus Krisztus személyében, aki cselekedeteivel mutatta meg Istennek ezt a csodálatos tulajdonságát. Tanításában is nagy figyelmet fordított arra, hogy követői megtanulják tőle ezt az életformát. A gonosz szolga példázata türelemről és türelmetlenségről szól. Szembeállítja Isten megbocsátását az ember önzésével. Így ismerjük meg még jobban mennyei Atyánk szeretetét: „… sokat vár haragjával!” – mondja az ÚR saját magáról (hosszútűrő – ahogy mondani szoktuk). Ennek az isteni türelemnek a legtökéletesebb megjelenését a Golgota keresztjén függő Krisztus szavaiban érhetjük tetten: „Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekednek!” – így könyörög kínzóiért…
Az ószövetségi ige – megtoldva Jézus értelmezésével és példájával – bennünket is „isteni erények” követésére indítanak. Új tanévben/munkaévben új lendülettel indulunk. Vajon tudjuk-e követni az ÚR példáját? Nyilvánvaló, hogy töredékes emberi természetünk képtelen erre! Bizalommal számíthatunk azonban magára az ÚRra, aki megígéri nekünk irgalmát és szeretetét. Igéje figyelmeztet bennünket, nehogy próbára tegyük hosszútűrését, ugyanakkor bátorít minket arra, hogy hűségébe kapaszkodjunk, és várjuk szabadítását.
Vető István (ev. lelkész, Alsóság)
Regionális hozzárendelés:
Alsósági Evangélikus Egyházközség
|