Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Dunántúli Harangszó
- Archívum
- 2007
- 01
- VÍZKERESZT ÜNNEPE UTÁN 2. VASÁRNAP HETE
Fáklyafény
Hozzászólás a cikkhez
VÍZKERESZT ÜNNEPE UTÁN 2. VASÁRNAP HETE
„Istenem, ments meg engem, Uram, siess segítségemre!” (Zsolt 70,2)
Lehetséges az, hogy valaki úgy éli az életét éveken át, hogy nem kerül nagy bajba. És talán nem túlzás, ha azt gondoljuk fiatal korban, hogy ez bizonyára így lesz egész életünkben. Aztán egyszer csak hirtelen megtörténhet a nagy fordulat. Bizonyítható ez a tévében gyakran látható és az újságokban is olvasható közúti balesetekkel. Beül egy fiatal, vidám társaság az autóba, és akár egy hirtelen kanyarban az útról való lesodródás vagy egy szabálytalanul szembe jövő jármű véget vet a vidámságnak, és lehet, hogy ezzel együtt sok mindennek is. Aki az intenzív osztályon körülnéz, meghökkentő történetekkel találkozhat. Alig hatéves gyermek játék közben, a kiguruló labda után szalad, és máris megvan a nagy baj. Agysérülés, ami szinte gyógyíthatatlan, és egy élet már az elején rommá válik! Ez egy igen szomorú jelenség, és sajnos nap mint nap megismétlődik. És akkor aztán nagyon nagy szükség van a hit erejére, a mélységből való felkiáltásra: „Istenem, ments meg engem, Uram, siess segítségemre!”
Ugyanakkor történnek hihetetlen gyógyulások is, de sajnos az is lehetséges, hogy elmarad a gyógyulás, és az életben maradás után mások segítségére szorul az ember. De ettől függetlenül igaz mindannyiunkra nézve az, hogy nyomorultak és szegények vagyunk. Nagy szükségünk van arra, hogy Isten lélekben felemeljen bennünket. Ugyanakkor az is szükséges, hogy észrevegyük azt, amiért örvendezhetünk.
Völgyes Pál (ny. ev. lelkész, Bakonycsernye)
Regionális hozzárendelés:
Bakonycsernyei Evangélikus Egyházközség
::Nyomtatható változat::
|