1%

A Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközösség között 1999. októberében létrejött ellátási szerződés értelmében, a korábban Családsegítő Szolgálat keretében működő Hajléktalanellátó Szolgálat fenntartója, a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközösség /Nyíregyháza, Luther tér 14./ lett. Így kezdhette meg működését az Oltalom Hajléktalanellátó Szolgálat 2000. január 1-től.
2003  óta a 211/2002.(VII.26.) határozat, a fenntartói jogot is átruházó ellátási szerződés alapján, az Oltalom Hajléktalanellátó Szolgálat fenntartója a Magyarországi Evangélikus Egyház (1085 Budapest, Üllői út 24.), országos presbitériumának 39/2005. (V.13) határozata alapján, az intézmény alapító okirata módosult.
A III. módosított alapító okirat alapján:
Az intézmény neve: Oltalom Szeretetszolgálat
*Székhelye:* 4400 Nyíregyháza, Kassa köz 3.
*Intézményigazgató:* Laborczi Géza
*Intézményvezető:* Dezanove Bartomoleu Inacio
*Gazdasági vezető:* Karahuta Jánosné
*Kapcsolattartó, Foglalkoztatás-vezető:* Csatlós Anikó
Az intézmény feladata: a hajléktalan személyekre, családokra kiterjedő szeretetszolgálat.
Az intézmény *jogállása:* önálló jogi személy.
Az intézmény működési *területe:* Nyíregyháza város közigazgatási területe.
Az intézmény *felügyeleti* szerve: A Fenntartó Presbitériuma.
Az intézmény *működése:* az intézmény mindenkor hatályos egyházi és világi törvények szerint, a Fenntartó Presbitériuma által elfogadott SzMSz, és szakmai program, valamint az Igazgató Tanács által elfogadott Házirend alapján működik.
Az intézmény *vezetése:* a diakóniai szolgálatról szóló 1/2003. (V.23.) országos evangélikus szabályrendeletnek megfelelően történik.
Az intézmény *irányítója* a Fenntartó Presbitériuma által hat évre választott *igazgató tanács*. Az igazgatótanács megalakulása után elkészíti ügyrendjét, megválasztja az elnököt. Az ügyrendet a fenntartó egyházi önkormányzat presbitériuma hagyja jóvá.
Az igazgató tanács elnöke: Győrfi Mihály.

**(Az interjú folytatása)**

Az önkormányzat működtet egy családsegítő központot, ahol volt hajléktalan ellátó és gyermekjóléti szolgálat. Tudták hogy egy ilyen intézményt nem lehet együtt jól működtetni. A sok ellátási típus megterhelés volt nekik is. 1998-ban, amikor egy kicsit „divatba” kezdtek jönni az egyházi intézmények - konkrétan az egyházi kiegészítő támogatás miatt - akkor az önkormányzat egyes tagjai azt gondolták, úgy tudják fejleszteni a hajléktalan ellátást, ha ezeket a pluszforrásokat igénybe veszik. Úgy tudom volt az önkormányzatnál személyi változás történt a szociális vezetésben. Erdős Judit helyett Deme Dóra vette át a vezetést. Az elképzelés megszületett. Kerestek egy olyan egyházat, aki érdekelt lehet a szociális feladat átvállalásában. 1999-ben hoztak határozatot, ellátási szerződés keretében az evangélikus egyházzal. Megkeresett engem az egyházi vezetést. és decembertől elkezdtünk dolgozni. Végül 2000. január 1-jétől alakult meg az Oltalom Szeretetszolgálat.
*- A létesítéskor biztosítva látták-e a folyamatos működtetést. Gondolok itt arra, hogy a hajléktalanok igénybe veszik-e a szolgáltatást vagy nem? A családok átmeneti otthonában vajon a létszám elegendő-e, vagy nem, miközben az alkalmazottakat és a rezsit fizetni kell, és a normatíva nyilvánvalóan létszámarányos?*
- Akkor azt hiszem nem volt a normatíva elegendő. 80%-át az alkalmazottak bérére fordítottuk. A maradék 20 %- nem volt elegendő a szociális szolgáltatásokkal járó költségek finanszírozására. Mikor ez az intézmény az önkormányzaté volt, természetesen a normatíván kívül hozzátette a saját forrásait. Amikor egyházi fenntartású lett kérdéses volt, hogy az önkormányzat hozzáteszi-e vagy nem ezt a forrást. Hál’ istennek kedvező konstrukció alakult, hogy úgy kapta a fenntartó az intézményt, hogy párosult egy önkormányzati rendszeres támogatással. Bár nem volt az sem elegendő mindenre, pl. a népkonyhára, de pluszforrásokat kerestünk, pályázatokat stb.stb.
*- Hogy vették föl a munkatársakat? A valláshoz tartozás, vallásgyakorlás szempont volt-e?*
- Őszintén szólva akkor, amikor a családsegítőnél dolgoztunk igen féltünk attól mennyire fogja ez befolyásolni a működést. De nem ez volt a legfőbb szempont. Az első szempont az volt mennyire jól végzi a dolgát. Minden dolgozót, aki ebben az új felállásban akart dolgozni, át kellett vennünk.
*- A hajléktalan ellátás nehéz munka, nehéz körülmények között. Elégedettek-e a munkatársak a fizetésükkel, illetve az intézmény egyházi jellegével?*
- Azt hiszem, hogy szemléletváltozás jött, amikor kezdtünk. Arra gondoltunk, hogy az embereknek kenyérre van először szükségük, azután foglalkozhatunk a lelkük ápolásával. Merem mondani az évek során rájöttünk arra, hogy a lelki ápolás is fontos, párhuzamosan a testivel. Most a szakmai dolgozók szorgalmazzák, hogy vezessünk be lelki ápolási technikákat, tesznek javaslatot arra, mit ünnepeljünk. Fizetés szempontjából azt hiszem megelégedettek, bár a kereset az embereknek általában nem elegendő.
*- Milyen gyakorisággal tartanak megbeszéléseket, illetve szupervízióra van-e lehetőség?*
- Minden csütörtökön a szakmai vezetővel van megbeszélés, amelyhez a lelkészigazgató is csatlakozik. A szociális szakdolgozóknak és a vezetőknek kötelező a részvétel ezen a megbeszélésen. Konkrét eligazításokat kapunk egy-egy esetre. Utána a részlegekben vannak, úgynevezett munkatársi megbeszélések. Ezeket hetente szervezik. Itt a vezető ismerteti az elképzeléseket, illetve mindent megtárgyalnak, ami a munkájukhoz szükséges. Minden nap 13,30- tól egy 45 perces esetátadási idő van, amikor a második műszak jön. A munkatársak nem csak az esetnaplón adják át a feladatokat, hanem személyesen is megbeszélik a felmerült problémákat. Egy kötelező szupervíziót szerveztünk minden dolgozónknak. Ez az alkalom megtanított bennünket arra, hogy más eset-megbeszélési stratégiákat kell alkalmaznunk. Megbeszéltük azt, hogy évente egyszer elmegyünk kirándulni, és ott kötetlen formában beszélgetünk a munkánkról. Az első ilyen „természetben tartott szupervízió” 2002-ben volt, a sikere miatt azóta minden évben voltunk egyszer.
*- A képzéseken továbbképzéseken részt vesznek a munkatársak is?*
- Igen, bár a képzések kínálata nem találkozik a kereslettel. Ez azt jelenti, hogy nem tudják azok, akik szervezik a képzéseket, a szakdolgozóknak ténylegesen milyen képzésekre lenne szükségük. Kerestünk olyan képző intézményeket, akik az igényeinknek megfelelő képzéseket szerveznek.
*- Milyen a kapcsolat az önkormányzattal, mennyire gyakori és mennyire személyes?*
- Inkább személyes, mint gyakori. Amikor igény van, akkor megkeresem a Szociális Iroda vezetőjét, vagy ő engemet. Évente szoktunk beszámolni, hogy az adott évben milyen pozitív vagy negatív előrehaladást sikerült elérni. Tavalyi beszámolónk csak dicséretet kapott.
*- Részt vesznek az önkormányzat vezetői is az intézményük rendezvényein illetve visszahívják az önkormányzati programokra, rendezvényekre az intézmény vezetőit?*
- Mindig.
*- Szóba került a pályázat, mint forrás kiegészítés. Indulnak pályázatokon, sikeresek és volt már EU pályázat, amit meg is nyertek?*
- Indulunk pályázatokon. Ebből évente 2-3-at nyertünk, melynek összege évente kb. 5 millió Ft volt. Pályáztunk sikeresen, majdnem 240 milliós összeget nyertünk egy rehabilitációs központ építésére. A pályázatot megnyertük, de a szerződéskötésre és a pénz folyósítására még egy évet kell várnunk.
*- A szociális irodának használ az, hogy ennek az intézménynek a sokszínűsége megjelenik a szociális ellátó palettán?*
- Igen, használ.
*- Van az intézménynek gyenge pontja, mi ez, és hogyan kívánnak rajta változtatni?*
- Gyenge pontja szerintem a hajléktalan ellátó rendszer. Törekedni kell egy magasabb szintre, hogy lehessen őket kirepíteni máshova. Van egy lakhatási program, amelynek egyik szándéka az, hogy az önállóságra neveljen. A második a lelkipásztor segítő jelenlétének kérdése. Lelki támasz nélkűl nem tudnak kiemelkedni abból az állapotukból, amelybe süllyedtek. Az önkéntes részvétel miatt ez nehéz feladat.
*- Igényli az önkormányzat a szakmai segítséget? Kérte a hajléktalan ellátás fejlesztésének javaslatát? Szakmailag mennyire veszik figyelembe a javaslataikat?*
- Volt írásbeli javaslattételi lehetőségünk és be is adtuk. Távlati célunk az önkormányzattal a hajléktalan ellátás fejlesztése, ami megkülönböztetett figyelmet fordít a lábadozó ellátást igénylő öreg személyekre...
*- Kialakult az intézmény végleges profilja, vagy fejlesztési lehetőségek előtt áll?*
- Vannak célok. Új nappali konyha, új szolgáltatási központ, ami ránk irányítja a lakosság figyelmét, felébreszti bennük a segíteni akarást, az önkéntes munkát, egyelőre óhaj. Lesz egy nyilvános WC, új raktár, orvosi rendelő, óriási udvar lesz, ahol sok hajléktalan tud dolgozni.
*- Milyen kapcsolatot ápolnak más hasonló profilú intézményekkel, pl. a Reménység Rehabilitációs Otthonra gondolok itt, aki hajléktalanokkal, szenvedélybetegekkel foglalkozik?*
- Nagyon jó a kapcsolatunk, kiegészítjük egymást. A Periféria Egyesülettel is jó kapcsolatunk van. A hajléktalannak a legnagyobb problémája, hogy nehezen irányíthatóak. Körülbelül a 20 %-uk talál örömet a munkában. Ahhoz, hogy képességeiket ki tudják használni, nagyon specifikus foglalkoztatásokra lenne szükségük.
*- Milyen a szolgáltatásuk megítélése az intézményben lakó, szolgáltatásukat igénybe vevő lakóknak, és a környező városlakóknak?*
- Ott van a panaszládánk, amikben szoktak lenni panaszok, de csak olyanok hogy pl. miért nem kapcsoltuk be a TV-t, miért nincs itt szemetes, ilyesmi. Tehát pozitívak a visszajelzések. A hasonló szolgálatok versenytársként kezelnek bennünket. Az állampolgárok részéről mondhatom, hogy bennünket elfogadtak. Adományokat kapunk, az intézmény segítő szerepére fordítódik a hangsúly. Fontos hogy az intézményben lakó hajléktalan hogy viselkedik vagy az utcán. Próbáltuk meghívni az embereket, lássák meg, hogy intézményeinkben milyen életet élnek egyes hajléktalanok, de az érdeklődés elég gyenge volt.
*- Milyen propagandát fejtenek ki az intézmény népszerűsítésére?*
- Sajtót, rádiót TV-t.
*- Elégedett az eddig elért eredményekkel?*
- Ha a kliensek hálásak a szolgáltatásunkért, akkor igen meg vagyok elégedve. De vannak még álmaim amiket szívesen megvalósítanék.
*- Nagyon szépen köszönöm és sok erőt, jó munkatársakat és megnyert pályázatokat kívánok ahhoz, hogy álmai valóra váljanak.*