|
Endreffy János id.
|
id.Endreffy János (1848-1938)
|
- &nsp;február 9-én született Mezőberényben. Apja, szintén János, tanítóként működött Berényben. Anyja, Omazta Mária volt.
Az alapiskolát Békéscsabán végezte, később pedig a papi pályát választotta: Pozsonyban végezte el az evangélikus teológiai akadémiát, majd 1870-ben, egy évig a Jénai egyetemen tanul. Közben meghalt az édesapja, s helyette egy évig Békéscsabán tanítóskodott. Innen Tótkomlósra került káplánnak, majd Pilisre, Sárkány Sámuel püspök mellé. Utána fél évig Csomádon volt paphelyettes, míg 1876-tól Fót község választja meg papjának és tanítójának egyaránt.
Itt több mint három évig működik, majd a lehetőséget kihasználva, 1879-ben a nagyobb jövedelmű Domonyba kerül. Közel tíz évi domonyi tartózkodása után, 1888.febr.1-én Felsőszelibe jött lelkésznek. Az itteni pappal, Szilárd Jánossal cserélt, aki Domonyba ment helyette...Még abban az évben megnősült: feleségül vette a bártfai születésű Tepliczky Annát. Négy gyermekük született: 1889-ben Eugénia és Erzsébet (ikrek), 1890-ben Vilma, s 1891-ben János...
Id.Endreffy János idejében újították fel az összes egyházi épületet, tehát a templomot, paplakot, tanítólakot, sőt az iskola is bővült egy tanteremmel. Ez időben már írásai jelennek meg az egyházi sajtóban, illetve 1899-ben napvilágot lát a Pünkösdi emlék című könyvecskéje, amely prédikációkat tartalmaz...,akárcsak az 1903-ban, Losoncon kiadott Reformációi beszéd c.füzet is. Legjelentősebb munkája azonban az Adatok a Felső-Szelii evangy. egyház történetéhez , amely 1910-ben jelent meg Galántán...
Id.Endreffy János 1911-ig, tehát huszonhárom évig volt lelkipásztora a gyülekezetnek. Ekkor vonult nyugalomba és Budapestre költözött. Helyét báró Podmaniczky Pálnak adta át, aki 1918-ig a Monarchia felbomlásáig működött Szeliben...Idős Endreffy akkor jött vissza a faluba, amikor fia ? a fent említett János ? 1918-ban itt kapta meg a lelkészi állást...Ezután már leginkább az írásnak szentelte életét: több mint száz cikke jelent meg az Evangélikus Lapban (1922-1938 között), illetve ekkor írja a biblia tárgyú színműveit is. Legismertebb volt a Jefte fogadalma, 1923, amelyet országszerte játszottak a műkedvelő előadók. Majd jöttek a következő darabok: Manassé, 1924, Bileam, 1925, Keresztelő János, 1930, Könyves kálmán király, valamint a Vallásos színképek ...
Id.Endreffy János 1938.áprílis 26-án, kilencven éves korában hunyt el. Sírja ott domborul a temetőben ? Farkas Pál és Leskó Mihály lelkészek között -, amelyet a szeliek most is gondosan ápolnak...
Felsőszeli szolgálatáról az Adatok a Felső-Szelii evangy. Egyház történetéhez 1910-ben megjelent munkájárót így vall:
"Végre 1888. febr. elején Felső-Szelibe jöttem. Cseréltem Szilárddal a törvényes formák mellett. Az én időmbe renováltattak nagyobb költséggel az egyházi épületek mind: a paplak, templom, tanitólak, az iskola harmadik tanteremmel bővült, harmadik tanító választatott. Taksony is az én időmbe választott tanitót, szerzett tanítólakot és imaházat egy fedél alatt.
Sok súlyos csapás nehezedett erre a községre. Legsúlyosabb volt a négy ízben egymásután következett tüzeset. Az első tűzvész 1889-ben pusztított, a mely a következő három évben megismétlődött. A tűz mindig ősszel és olyankor ütött ki, mikor nagy szél volt és minden tűz legalább száz ezer forint kárt tett a faluban. Nemcsak épületek pusztultak el, hanem odaveszett a behordott gabona, takarmány, szalma. Ez a sok tűzvész gyújtogatástól eredett. Volt itt egy fiú, 14 éves, pyromaniakus, ez volt a gyújtogató. De mi ezt csak akkor tudtuk meg, mikor a fiú Deákiban és Galánthán is gyújtogatott. Ekkor a saját apja mondott el róla mindent. 1895-ben volt a nagy jégverés, a mely június 7-én éjfélkor oly erővel szakadt ránk, hogy a határunk termése teljesen tönkre ment és még a vadak közül is nagyon sok elpusztult.
Szilárd János az aranykönyvbe a következőket jegyezte fel: A Luther-jubileum emlékére építtette egyházunk az iskola körüli díszes kerítést egy ezer írt költséggel 1883-ban. Csináltatott az egyház 1 tt nehéz, 13 próbás ezüstből, gazdagon megaranyozva szép kelyhet Pozsonyban, egy ostyatartót, a régi szent edényeket pedig, melyek betegek gyóntatása alkalmával fognak használtatni, újra megaranyoztatta. Sárutcai Takács István, kiérdemült egyházatya és presbyter készíttetett egy 50 frtba került belül megaranyozott ezüst borkannát. Felszegi Horváth János és neje Ollé Eszter ajándékoztak egy napsugarakkal díszített aranyozott keresztfát. Bedecs Sándor és neje Szabó Julia az oltár sorompóit és oszlopait befestettek és a zsámolyokat bevonták zöld posztóval. Néhai Németh Károly ifjú 10 frtot hagyományozott az egyháznak. 1884. máj. 31-én Lénárt Gáspár hitvesével Kantár. Eszterrel 200 frtot ajándékozott isten dicsőségére. Istenben boldogult gönyerei SzabS János kegyes özvegye Baan N. ajánlott 50 frtot a parochia hátsó szobájának megnagyobbitására. Özvegy Nagy Sándorné, szül. Táncos Teréz 1885. april 5. ajándékozott isten dicsőségére 15 frtot. Szombath Ferenc, István és János megújították az oltárképet, amely tűz által megsérült. Nemes özv. Nagy Istvánné, szül. Kajos Katalin ajánlott szentegyházra 500 frtot, szegényeknek 200 frtot, a lelkipásztornak és tanítóknak adott összegekkel együtt 813 frtot.
Németh Istvánné Taksonyban isten dicsőségére 10 frtot. 1886. szept. 26. a barci Kontár család felékesitette üvegprismákkal elődük Barci János rézcsillárját, 30 frt költséggel. Néhai Szabó János és Ambrus Mária emlékére ajánlottak gyermekeik isten dicsőségére 16 frt 50 kr. Özv. Soós Jánosné, szül. Pónya Mária ajánlott 1886. dec. 25. a templomra 50 frtot. Szabó Sándor Táncos Julival az oltárra 7 frtot, Szabó István és Laksai Eszter ajánlottak 1888-ban a templomra
- frtot. Nagy Sándorné, Táncos Teréz egyháznak, lelkésznek stb. összesen 200 frtot. Özvegy Marcell Jánosné az egyház számára hatezer téglát. Németh János Taksonyban az egyháznak 10 frtot. A templomban az ajtónál a falban egy emlékkő áll, a melyre fel van irva, hogy Soós Gáspár szül. 1812+1870. Ajándékozott az egyháznak ezer forintot. Ezzel átellenben a falban egy másik kövön a következők vannak felirva: Lénárt Gáspár ajánlott 500 frt, Horváth József. 125 -frt, Lénárt Károly Taksonyban 750 frt, Bedecs Ferenc: 400 frt, Nagy István 800 frt, Nagy Sándorné, Táncos Teréz 200 frt, Alszegi Soós Gáspár 500 frt, Szabados Lőrinc 100 frt, Vigh Lajos 200 frt, Pónya János 100 frt. 1889-ben Németh János 15 frtot, özvegy Soós Jánosné 10 frt. 1890-ben özvegy Horváth Józsefné 10 frt. 1892-ben Németh János 9 forintot. 1893-ban Dobosy Imre 50 frt. 1894-ben Szabó Ferenc 20 frt. 1896-ban Vargha János emlékére 50 frt, Kozák Mihályné 50 frt. 1897-ben Jurás János hagyománya 50 frt. 1898-ban néhai Bedecs István ajánlata 150 frt. Nagy Sándorné 100 frt, Dobosy Ferenc 100 frt, 1900-ban Horváth Gáspárné 25 írt. 1901-ben Nagy Ferenc 20 frt, 1905-ben Lénárt János volt isk. pénztáros úr 152 kor. Császár Kálmán 10 kor. 1906-ban néhai Lovas István végrendeleti hagyománya 100 korona. 1907-ben Dobosy Ferenc 100 kor. 1908-ban Lénárt János felügyelő úr örök alapitványa 2000 kor. Szőcs Gáspár ajánlata 100 kor. Petrák Juli hagyománya 80 kor. Szlobodnik Katalin Trencsénből 20 kor., még a régebbi időtől néhai. Nagy Ferenc nemeslelkü hagyománya 2000 kor. özvegyének halála után kifizetendő. 1909-ben néhai Budai Ferencné 50 kor., néhai ifjabb Lénárt János hagyatéka 5600 kor., néhai Lénárt Ferenc hagyománya 200 kor., néhai Rázgha József hagyománya 500 kor. És még az évek folyamán számos egyéb kisebb-nagyobb adomány."
|
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)