Endreffy János id.
id.Endreffy János (1848-1938)
|
- február 9-én született Mezőberényben. Pozsonyban végezte el az evangélikus teológiai akadémiát, majd 1870-ben, egy évig a Jénai egyetemen tanult. Szolgálati helyei: Békéscsabán tanítóként, majd Tótkomlós, Pilis, Csomád, Fót, Domony. 1888.február 1-én Felsőszelibe jött lelkésznek. Felesége a bártfai születésű Tepliczky Anna. Gyermekeik: 1889: Eugénia és Erzsébet, 1890: Vilma, 1891: János
Id.Endreffy János idejében újították fel a templomot, paplakot, tanítólakot, sőt az iskola is bővült egy tanteremmel. Írásai jelennek meg az egyházi sajtóban, illetve 1899-ben napvilágot lát a Pünkösdi emlék című könyvecskéje, amely prédikációkat tartalmaz. Akárcsak az 1903-ban, Losoncon kiadott Reformációi beszéd c.füzet is. Legjelentősebb munkája azonban az Adatok a Felső-Szelii evangy. egyház történetéhez , amely 1910-ben jelent meg Galántán...1911-ben vonult nyugalomba és Budapestre költözött. .Idősb Endreffy akkor jött vissza a faluba, amikor fia, János 1918-ban itt kapta meg a lelkészi állást. Ezután már leginkább az írásnak szentelte életét: több mint száz cikke jelent meg az Evangélikus Lapban (1922-1938 között), illetve ekkor írja a biblia tárgyú színműveit is. Legismertebb volt a Jefte fogadalma, 1923, amelyet országszerte játszottak a műkedvelő előadók. Majd jöttek a következő darabok: Manassé, 1924, Bileam, 1925, Keresztelő János, 1930, Könyves kálmán király, valamint a Vallásos színképek ...
Id.Endreffy János 1938.áprílis 26-án, kilencven éves korában hunyt el. Sírja ott domborul a temetőben ? Farkas Pál és Leskó Mihály lelkészek között -, amelyet a szeliek most is gondosan ápolnak...
Ing. Oros László
Részletesen...
|