|
A falu és a gyülekezet rövid története
Hosszú ideig a község és a gyülekezet története egy és ugyanaz volt. Mára már nem beszélhetünk szín evangélikus településről, a népszámlálási adatok szerint a köszégben élők felekezeti megoszlása a következő:
-evangélikus 38%
-római katolikus 32%
-református 11%
-egyéb 19%
Ennek ellenére a településen ma is csak egy templom és egy egyházközség van, a helyben élő közül aki szeretne csatlakozhat a gyülekezet közösségéhez. A mai templom elődje egy kis sártemplom volt, amely több, mint 50 éven át kiszolgálta a településen élőket. 1775-ben épült a ma is álló kőtemplom, amely közel 1000 ember befogadására alkalmas. A templom a türelmi rendelet előtt Mária Terézia külön engedélyével épülhetett föl. A templom építője a falu lelkésze, Nagy István püspök, aki 1806-ban egyházmegyei algimnáziumot hozoztt létre Sárszentlőrincen. Ebben az algimnáziumban tanult 1831/32-ben Petőfi Sándor. A kis gimnázium 1870-ben Bonyhádra került, ahol azóta is, mint evangélikus gimnázium él és virágzik. A falu jelentős lelki pásztorai Szeniczei Bárány Györgyöt követően Nagy István püspök, Balassa János, Sántha Károly énekköltő, Bohár László, Fábián Imre, Csepregi Béla. A falu kiemelkedő szülöttei: Zsivora György, Balassa János sebészprofesszor, de itt jegyezték be a születési a polgári anyakönyvbe Illyés Gyula születését, aki a közeli Rácegrespusztán született. Itt járt iskolába Lázár Ervin, akinek édesapja Alsórácegresen volt intéző. Az 1800-as évek elején több, mint 2000 lelket számláló község fogyása a század eleji egykézéssel kezdődött. A jobb módúvá vált családokban évtizedeken át csak egy gyermek születhetett. Ez az egykézés lett a falu halála. A településen ipar soha nem volt, a lakosok mindig a föld megmunkálásból éltek. A II. vilgáháború után a köszég lakóinak nagy részét kuláknak nyilvánították, majd a földeket elvették, a lakosokat tsz-be kényszerítették. Ekkor felgyorsult a fiatalok elvándorlása, sokan költöztek közeli városokba. Mára már a községben működő egyetlen tsz is csődbe jutott, nagy a munkanélküliség. A vasút elkerüli a falut, mert a gazdák nem endegdék át földjeiken a vasútvonalat. Nehéz Sárszentlőrincről más települséekre munkába járni. Az 1960-as években a közeli cigánytelepről, a faluba telepítették a cigány lakosságot. Mára a falu lakóinak 27%-a cigány. Cigányok, magyarok együtt szenvedik a munkanélküliség, a szegénység terheit.
|
