1%

Az 1530-as évek kezdetén Sárváron nyomon követhető a reformáció. Ennek kisugárzása hamarosan jelentkezett a környező gyülekezetekben.

Rábabogyoszló az 1500-as években a rábasömjéni evangélikus gyülekezet fíliája volt. 1660-ig a sömjéni templomba jártak a hívek istentiszteletre. Ekkor Sömjénből a sárvári vár kapitánya katonákkal űzte el az akkori lelkészt. Ezután a bogyoszlóiak csatlakoztak az akkor még működő felsőpatyi evangélikus gyülekezethez. Felsőpatyon evangélikus lelkész és tanító működött, ezért a bogyoszlói gyerekek ide jártak iskolába. 1681-ben rövid időre elvették a patyi templomot, emiatt az itt élők panasszal fordultak az országgyűléshez; és néhány évvel később ismét lelkész és tanító működéséről lehetett olvasni. Felsőpaty utolsó evangélikus lelkésze Horváth György volt, aki 1725-ig működött. A templom császári rendelettel ismét katolikus templom lett. A bogyoszlói evangélikusok a többi környező faluval együtt 1782-ig Nemesdömölkre (ma Celldömölk) jártak istentiszteletre, keresztelésre, esküvőre. Az elkövetkező években Úraiújfalu evangélikus templomába jártak a rábabogyoszlói evangélikusok. Döbröntey Lajos uraiújfalui lelkész (esperes) halála után már ajánlatosnak találtak a Bogyoszlóiak a messze újfalui templomtól elválni és Sárvárhoz csatlakozni. Mivel Rábabogyoszló közel fekszik Sárvárhoz, így 1840-től Rábabogyoszló Sárvár fíliája lett.

Remete Laci bácsi gondnokunktól hallottam a következő történetet. Az 1800-as évek végén Rábabogyoszlóban evangélikus iskola- templom építését kezdték meg. Ekkor történt, hogy egy csapat lopott az uradalomból gabonát. Szelestén is loptak a magtárból és ott buktak le. Ekkor a csendőrség elfogta és kihallgatta a tetteseket. Kiderült, hogy akiket elfogtak és részt vettek a lopásban, mind katolikus ember volt. A tolvajok között egyetlen evangélikus sem volt. Ezért a templom építéséhez az uraság nagyrabecsülése jeléül az építéshez szükséges téglát adományozta. Ez nagy összegnek számított ebben az időben. Ezzel a jelentős segítséggel 1895-ben elkészült a bogyoszlói gyülekezet iskola-temploma.

1902-ben gyönyörű oltárt kapott a templom. Ezt az épületet használták hétköznaponként iskolának. vasárnaponként pedig a gyülekezet itt gyűlt össze istentiszteletre. Egy haranglábról szólt a harang, de 1912-ben 2800 korona költséggel tornyot építettek a harangnak, amit ez szeptember 18-án szenteltek Varga József helyi evangélikus lelkész és Zongor Béla uraiújfalui evangélikus lelkész segédletével.

Ma már elképzelhetetlen számunkra, hogy mit áldoztak azért, hogy hitükben megmaradjanak.

Németh Valentina 6. o.