1%

A Répcelak-Csánigi Gyülekezet a XIX. és XX. század fordulóján aránylag még fiatal anyagyülekezet. A reformáció idején mindkét község a Nádasdy-grófok jobbágy faluja, ezért hamarosan tért hódít a reformáció. Az üldözések idején Répcelak és Csánig se élhette a gyülekezetek önálló életét. Erre még 86 évet kellet várni. Az önállósulás első lépései akkor kezdődtek, amikor 1856 szeptember 1-én megvásárolták a Kisfaludy Lajos féle házat, a mellette lévő földdel. Ez a ház lett később a paplak. 1866-ban a Répcelak-Csánigi Egyesült fiókgyülekezetek azzal a kéréssel fordultak az egyházkerületi közgyűléshez, hogy számukra az anyagyülekezetté alakulás megengedtessék. Az engedély után a gyülekezet megtette a lépéseket az első lelkészük megválasztására.

1867 júliusában Kund Sámuel, körmendi lelkészt meghívták Répcelakra. Első igehirdetését az iskolaudvaron tartotta. A lelkész azon van, hogy minél előbb megépüljön a templom. 1870-ben el is készül és november 13-án Karsay Sándor püspök felszenteli. A következő 30 évben nagyobb esemény nem történt a gyülekezet életében. A századfordulón is Kund Sámuel állt a gyülekezet élén. 33 éve szolgál Répcelakon, és 23 éve tölti be az esperesi tisztet. Hívei nagyon szerették, hisz sok teendője között is akadt mindenkihez egy-egy jó szava. Nagy segítség volt Takách Sámuel, aki a felügyelői tisztet töltötte be. Az 1900. évben a számadóközgyűlésen elhatározták, hogy ezúttal Vízkereszt ünnepét istentisztelettel ünneplik. Ezzel sok más gyülekezetet megelőztek. Ezen a gyűlésen az esperes-lelkész dicsérettel emlékezik meg a Nőegyletek munkájáról. A század első éveiben a Nőegyletek toronyórát készítettek. 1902-ben ünnepeli a gyülekezet Kund Sámuel 25 éves esperesi jubileumát. A közgyűlés 200 Ft-ot szavazott meg a lelkésznek. 1904-ben a lelkészlak tetőzetét renoválni kezdték. Két évvel később egy nagy vihar a templomtornyot megrongálta. 1911-ben a Nőegylet kéréséra kijelölték a vaskerítés számára a helyet a templom körül. Egy évvel később meghal Takách Sámuel és helyére Radó Lajost választják felügyelőnek. Az első világháború idején Kund Sámuel már 47 éve szolgált Répcelakon. 1914-ben tűzvész pusztított a faluban, amely hatalmas károkat okozott. Sokan bevonultak katonának. 1915 szeptember 15-én tárgyalták a harangok hadi célra való felajánlását. Nehezen tudták eldönteni melyik harangot adják oda.

A reformáció 400 éves évfordulójának ünneplésére, már októberben kezdték a felkészülést. 1918 március 3-án meghalt Kund Sámuel Szombathelyen. A gyülekezet hazahozatta és nagy részvét mellett eltemették. Az új lelkész megválasztása a háború utolsó évében zajlott. Kapi Béla püspök Tarján István segédlelkészt hívta meg a gyülekezet élére. 1918 május 7-én Zongor Béla esperes iktatta be a hivatalába. Az esperes látogatást tett Répcelakon és Csánigon is. Hiányolta a gyermek istentiszteleteket, és javasolta a konfirmációi vizsga és a konfirmáció szétválasztását. A gyülekezet igyekezett az intézkedéseket betartani.

1921-ben Szalay Sándor gondnok egy harangot adományozott a gyülekezetnek, hősi halált halt fia emlékére. 1923-ban az esperes különösebb hiányt nem talált, csak az énekeskönyv bevezetését rendelte el. A következő évben újabb harangot szerzett a gyülekezet. 1926-ban a lelkészlak körül drótfonalú kerítést készítettek. 1930 körül ifjúsági munka kezdődött, Takács Ernő répcelaki, és Vörös Endre csánigi tanítók vezetésével. Ebben az évben templomrenoválásra is sor került. Tarján István 1942 január 6-án, 50 éves korában meghalt. Január 8-án nagy hóvihar közepette sokan elkísérték utolsó útjára. Ideiglenesen a szombathelyi és uraiújfalusi lelkészek hirdették az igét. Május 17-én Smidéliusz Ernőt választották meg lelkésznek. 1942-ben Kapi Béla püspök, Malaga Elza nővért állítja a kerületi leánymunka élére. Ekkor kezdődnek meg a téli táborok. Különösen a lányok körében mutatkozott sok megindulás. Többen lettek mindennapos bibliaolvasók. De közbelép a második világháború. A tanítókat katonának hívták be. 1944-ben menekültek sokasága érkezett a gyülekezethez. A háború vihara nagycsütörtökön érte el a községet. A templom ablakai kitörtek, az orgona tönkrement aknatűz következtében. A helyreállításra csak 1946-ban került sor. 1947-ben Kapi Béla püspök kihirdette az Ajkay kastélyt a répcelaki ifjúsági munka otthonának. A lelkész is bekapcsolódott az otthon munkájába. Tanfolyamos lányok és fiúk lettek gyermekbibliakör-vezetőkké, különösen Csánigon. Smidéliusz Ernő lelkész évente több alkalommal is egy-egy hetes evangélizációt végzett dunántúli gyülekezetekben. Nálunk 1947-ben Túróczy Zoltán püspök tartott evangélizációt. Ebből kifolyólag kisebb ige- és imaközösségek alakultak ki Répcelakon és Csánigon is. A századfordulótól 1949-ig a gyülekezet nagy változásokon ment keresztül. Ezeket a változásokat nem lehet a külső eseményekkel megmagyarázni. Mert mindaz, ami a szívekben történt minden hitrejutás, újjászületés csak egyel magyarázható: Isten Szentlelke munkálkodott az igén keresztül.

Tóth Veronika, 6. o.
Répcelak