A hét témája

Az Ökumenikus Charta aláírói

Az európai egyházak képviselői az elmúlt év tavaszán - 2001. április 22-én - Strasbourgban írták alá az Ökumenikus Charta néven számon tartott, egyháztörténeti jelentőségű közös nyilatkozatot. A dokumentumot kézjegyével látta el a földrész szinte valamennyi protestáns, anglikán és ortodox felekezetét magában foglaló Európai Egyházak Konferenciájának elnöke, illetőleg - a római katolikus egyház részéről - az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke. Fejezeteiben a Charta a közös hit megvallásáról, az egység érdekében teendő konkrét feladatokról, valamint az ökumenikus szolgálatról szól. Október elsején Budapesten, az Ökumenikus Központban azért gyűltek össze a legjelentősebb magyarországi keresztény egyházak képviselői, hogy - istentisztelet keretében - az ünnepélyes nyilatkozat aláírásával deklarálják csatlakozási szándékukat a másfél évvel ezelőtt megfogalmazott Charta szellemiségéhez.

Az ünnepélyes aktust tudományos konferencia előzte meg, amelyen a különböző egyházak dogmatikával foglalkozó professzorai tartottak előadásokat. Ennek során többen is rámutattak, hogy a Charta nem hitvallási vagy etikai tantétel, nem teológiai vitákat kíván eldönteni, hanem sokkal inkább iránymutatás. Azt hangsúlyozza, ami összeköt bennünket. Kránitz Mihály katolikus teológiai professzor előadásában kiemelte, hogy az egységesülő Európa történelmi helyzetben van, hiszen most kell magalapozni a jövőjét. Zászlója ábrázolásán csillagok keringenek az üresség körül. Ez a hiány a kereszténység. Az egyházak feladata, hogy ezt megtöltse, lelket adjon neki. Az emberekben nyitottság van a transzcendens Isten iránt, éppen ezért a társadalomból való kizárása egyenlő az ember megalázásával.

Egyházunk részéről Reuss András professzor ismertette az ökumenikus közeledés gyakorlati lépéseinek modelljét, amely a misszióban, a lelkiismereti szabadságban, az egyháztörténet feldolgozásában, a nevelésben, a vegyes házasságokban és az imádkozásban jut közös kifejezésre. Hozzászólásában Harmati Béla evangélikus püspök a Charta fogadtatásának veszélyére hívta fel a figyelmet. Mivel az Európai Unió a maga támogatottságát is keresi az egyházak szolgálatában, félő, hogy így sokan csak valamiféle szekuláris ökumenét látnak ebben a dokumentumban. Másrészt saját tapasztalata, hogy a többi földrészen élők szerint ez a Charta Európa belügye. Reménységünk, hogy egyszer világcharta lesz.

A közös iratot Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke, Szebik Imre evangélikus elnök-püspök, Mészáros Kálmán baptista egyházelnök, Csernák István metodista szuperintendens írta alá. A közös nyilatkozatot mellettük - a román ortodox egyház részéről - Sofronie püspök, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarkátus Magyarországi Exarchátusának érseki vikáriusaként pedig Kalota József, valamint - a magyarországi Bolgár Ortodox Egyház képviseletében - Stefan Mamakov lelkész látta el kézjegyével.

Az egyedülálló egyháztörténelmi eseményt megtisztelte jelenlétével Don Aldo Giordano, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának főtitkára, valamint Rein-hard Frielin professzor, az Európai Egyházak Konferenciájának képviselője is.

Menyes Gyula