Egyházunk egy-két hete

Számos színes és érdekes program várta az érdeklődőket az elmúlt hétvégén Cegléden, ahol háromnapos ünnepségsorozattal emlékeztek meg a gyülekezet fennállásának kétszáz éves évfordulójáról.

Október 25-én, pénteken gyülekezettörténeti kiállítás nyílt, amit Bence Imre egyházkerületi missziós lelkész evangé-lizációja követett. Szombaton, 26-án a gyülekezet lelkészeire és tanítóira emlékeztek, vasárnap pedig ünnepi hálaadó istentisztelet és díszközgyűlés színhelye volt a templom.

1. Szebik Imre püspök 1Móz 50,15– 21 alapján hirdette Isten igéjét. A József és testvérei történetét alapul vevő prédikációjában – egyebek mellett – arról beszélt, hogy a haragtartás sajnos ránk, hívőkre is jellemző. Jó lenne, ha köztünk, keresztény testvérek között is teret nyerhetne az egyetlen rendező elv, a megbocsátás, amelynek hivatkozási alapja a golgotai kereszt.

Az istentiszteletet követő díszközgyűlés keretében Péter Zoltán segédlelkész ismertette a gyülekezet történetének főbb állomásait, név szerint is megemlítve az egyházközségben szolgáló lelkészeket és tanítókat. Nekik állít emléket a templomban elhelyezett, most felavatott emléktábla is. Előadásából megtudhattuk, hogy Cegléden már 1528 táján voltak evangélikusok, de azután a kálvini irányzat nyert teret. 1791 májusában a „megyedeputáció” 235 evangélikust számlált a városban. Anyagiakban szegények voltak, de bőkezű felajánlásaik okán a megye engedélyt adott egy tanító „tartására”, aki egyúttal az istentiszteleti szolgálatot is elláthatta. Az engedély kiadása után megalakították az első presbitériumot, majd 1792. január 6-án megválasztották az első tanítót, Lévai János személyében. Az első nyilvános istentiszteletet 1792. január 20-án tartották, s ezzel kezdetét vette a ceglédi ágostai hitvallású evangélikus egyház önálló élete. Csakhamar iskolát és imaházat is építettek, és 1800-ban már saját temetőjükbe temetkeztek. Önálló anyaegyházzá azonban csak két évvel később, 1802-ben nyilvánították a ceglédi gyülekezetet.

A gyülekezettörténeti kiállítás keretében külön tárlót szenteltek a két püspök-lelkésznek, Raffay Sándornak és Ordass Lajosnak. Raffay Sándor a város szülötte volt. 1892 nyarán segédlelkészi szolgálatot végzett a gyülekezetben, később pedig bányakerületi püspök lett. Kerek egy évtizedig, 1931–1941 között egy másik későbbi püspök, Ordass Lajos szolgált a gyülekezetben. „Momentumok Ordass Lajos életéből, különös tekintettel a ceglédi lelkészi szolgálatra” című előadásában róla emlékezett meg Zászkaliczky Pál lelkész, az Ordass Lajos Baráti Kör titkára. A szép gyülekezeti alkalmat a pilisi Izsópka gyermekkórus és zenekar templomi koncertje zárta.

Az ünnepi rendezvénysorozat ugyan a megemlékezés jegyében telt, a hálaadó istentiszteletet követő szeretetvendégségen azonban a gyülekezet felügyelőjével, Szládek Józseffel beszélgetve sikerült néhány dolgot megtudnunk a gyülekezet mai életével kapcsolatban is. A ceglédi egyházközség – a gyülekezeti nyilvántartás szerint – háromszáz lelket számlál, de a népszámlálás alkalmával jóval többen vallották magukat evangélikusnak. Jó lenne őket is megszólítani. A felügyelő úgy érzi, hogy erre megvan a remény, hiszen Péter Zoltán személyében – augusztus 15. óta – új, fiatal lelkésze van a gyülekezetnek, aki nagy súlyt helyez az ifjúsági munkára. Minden remény megvan tehát arra, hogy nemcsak szép múltja, de biztató jövője is lehet a ceglédi gyülekezetnek.

Gazdag Zsuzsanna

Regionális hozzárendelés: Ceglédi Evangélikus Egyházközség