Keresztutak

Dr. Szentpétery Péter Klaus Wollenweber szavait tolmácsolja

„Mi lehet ebben a vészterhes helyzetben a keresztények feladata?” – tette fel a kérdést elnöki beszámolójában dr. Tóth Károly nyugalmazott református püspök március 28-án, az Ökumenikus Tanulmányi Központ (ÖTK) közgyűlésén. A Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermében tartott rendezvényen elsőként a vallás és a háborúk viszonyát, a hit és az erőszak egymáshoz való kapcsolatát világította meg, majd az ökumenéről beszélt. A közgyűlés második felében Klaus Wollenweber görlitzi evangélikus püspök „A Charta Oecu- menica és az Európai Unió” című előadását hallgathattuk meg, dr. Szent-pétery Péter tolmácsolásával.

„Az erőszakot nem lehet maradéktalanul kiirtani az ember életéből. Az egyháznak hirdetnie kell a bűn valóságát és az isteni megváltás üzenetét, újra és újra meg kell próbálnia áttörni azon a bűvös körön, amely az erőszakra erőszakkal felel” – emelte ki dr. Tóth Károly.

Az ökumené ma

„Amikor ma ökumenizmusról beszélünk, két ellentétes iránnyal találjuk szembe magunkat. Egyrészt elevenen él a felekezeti erősödés vágya (konfesszionalizmus), másrészt jelen van a harmonizálásra, az egységre való törekvés” – mondta az ÖTK elnöke, majd így folytatta: „Az ökumenikus jelleg nem felekezeti tagadással vagy elbizonytalanodással jár, hanem olyan szemléletváltozást követel, amely sajátosságát a többi egyházra való tekintettel juttatja kifejezésre.” Ugyanakkor fontos az is, hogy minden felekezeti identitásnak a közös keresztény identitásra kell utalnia.

A Charta Oecumenica szerepe

Klaus Wollenweber görlitzi evangélikus püspök előadásának témája a 2001. április 22-én Strasbourgban aláírt Charta Oecu-menica, valamint az Európai Unió volt.

A 21. század első ökumenikus dokumentumát nem egyházi méltóságok nevével fémjelzett dogmának, hanem további pozitív folyamatok elindítójának szánták. Az Európai Egyházak Konferenciájának (KEK) és az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) képviselői által aláírt charta irányadó kívánt lenni abban, hogy az egyházak – a Krisztusban már meglévő – közösséget ökumenikus szempontból még inkább felismerhetővé tegyék.

Az egyházak felelőssége és az Európai Unió

Néhány hónappal a Charta Oecumenica aláírása előtt, 2000 novemberében hozták nyilvánosságra az Európai Unió Alapelveinek Chartáját. (Ez év februárjában a Német Katolikus Püspöki Konferencia és a Németországi Protestáns Egyházak Tanácsa a keresztény hit és értékek hangsúlyozásának mellőzése miatt a szöveg változtatását javasolta, remélhetőleg nem minden eredmény nélkül.)

Az Európai Unió és az egyházak felelősségét vizsgálva szem előtt kell tartanunk a Charta Oecumenica 7. pontját, mely az „Együtt Európáért!” címet viseli. Itt azt olvassuk: „Az egyházak előmozdítják az európai kontinens egyesülését. Közös értékek nélkül nem alakítható ki tartós egység. Meggyőződésünk, hogy a keresztyénség/kereszténység lelki öröksége inspiráló erőt jelent Európa meggazdagítására.” Az érett és felelősségteljes keresztény léthez tehát az is hozzátartozik, hogy részt vállaljunk az Európában zajló átalakulási folyamatokban.

Gazdag Zsuzsanna