Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2003
- 14
- A keresztények helye és feladata a világban
Keresztutak
Hozzászólás a cikkhez
A keresztények helye és feladata a világban
Az Ökumenikus Tanulmányi Központ közgyûlésérõl
| Dr. Szentpétery Péter Klaus Wollenweber szavait tolmácsolja |
„Mi lehet ebben a vészterhes helyzetben a keresztények feladata?” – tette fel a kérdést elnöki beszámolójában dr. Tóth Károly nyugalmazott református püspök március 28-án, az Ökumenikus Tanulmányi Központ (ÖTK) közgyûlésén. A Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermében tartott rendezvényen elsõként a vallás és a háborúk viszonyát, a hit és az erõszak egymáshoz való kapcsolatát világította meg, majd az ökumenérõl beszélt. A közgyûlés második felében Klaus Wollenweber görlitzi evangélikus püspök „A Charta Oecu- menica és az Európai Unió” címû elõadását hallgathattuk meg, dr. Szent-pétery Péter tolmácsolásával.
„Az erõszakot nem lehet maradéktalanul kiirtani az ember életébõl. Az egyháznak hirdetnie kell a bûn valóságát és az isteni megváltás üzenetét, újra és újra meg kell próbálnia áttörni azon a bûvös körön, amely az erõszakra erõszakkal felel” – emelte ki dr. Tóth Károly.
Az ökumené ma
„Amikor ma ökumenizmusról beszélünk, két ellentétes iránnyal találjuk szembe magunkat. Egyrészt elevenen él a felekezeti erõsödés vágya (konfesszionalizmus), másrészt jelen van a harmonizálásra, az egységre való törekvés” – mondta az ÖTK elnöke, majd így folytatta: „Az ökumenikus jelleg nem felekezeti tagadással vagy elbizonytalanodással jár, hanem olyan szemléletváltozást követel, amely sajátosságát a többi egyházra való tekintettel juttatja kifejezésre.” Ugyanakkor fontos az is, hogy minden felekezeti identitásnak a közös keresztény identitásra kell utalnia.
A Charta Oecumenica szerepe
Klaus Wollenweber görlitzi evangélikus püspök elõadásának témája a 2001. április 22-én Strasbourgban aláírt Charta Oecu-menica, valamint az Európai Unió volt.
A 21. század elsõ ökumenikus dokumentumát nem egyházi méltóságok nevével fémjelzett dogmának, hanem további pozitív folyamatok elindítójának szánták. Az Európai Egyházak Konferenciájának (KEK) és az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) képviselõi által aláírt charta irányadó kívánt lenni abban, hogy az egyházak – a Krisztusban már meglévõ – közösséget ökumenikus szempontból még inkább felismerhetõvé tegyék.
Az egyházak felelõssége és az Európai Unió
Néhány hónappal a Charta Oecumenica aláírása elõtt, 2000 novemberében hozták nyilvánosságra az Európai Unió Alapelveinek Chartáját. (Ez év februárjában a Német Katolikus Püspöki Konferencia és a Németországi Protestáns Egyházak Tanácsa a keresztény hit és értékek hangsúlyozásának mellõzése miatt a szöveg változtatását javasolta, remélhetõleg nem minden eredmény nélkül.)
Az Európai Unió és az egyházak felelõsségét vizsgálva szem elõtt kell tartanunk a Charta Oecumenica 7. pontját, mely az „Együtt Európáért!” címet viseli. Itt azt olvassuk: „Az egyházak elõmozdítják az európai kontinens egyesülését. Közös értékek nélkül nem alakítható ki tartós egység. Meggyõzõdésünk, hogy a keresztyénség/kereszténység lelki öröksége inspiráló erõt jelent Európa meggazdagítására.” Az érett és felelõsségteljes keresztény léthez tehát az is hozzátartozik, hogy részt vállaljunk az Európában zajló átalakulási folyamatokban.
Gazdag Zsuzsanna
::Nyomtatható változat::
|